Ünnepélyes szertartással lezárult a Római Katolikus Egyház szentéve: XIV. Leó pápa becsukta a Szent Péter-bazilika Szent Kapuját. A rítus a kegyelmi időszak végét jelzi, miközben egy több évszázados hagyomány, a zarándoklat, valamint a Szent Kapu teológiai és művészeti jelentése is újra a figyelem középpontjába került.
Kedden ünnepélyes szertartással lezárult a római katolikus egyház rendes jubileumi szentéve: XIV. Leó pápa a hagyományoknak megfelelően becsukta a Szent Péter-bazilika Szent Kapuját. A záróesemény idején a Vatikán környékén és Róma több pontján fokozott biztonsági intézkedések voltak érvényben, tekintettel a szentév befejezésére és a vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó rendezvényekre. A Szent Péter tér környékét kedd reggeltől lezárták a járműforgalom elől, a belépést ellenőrzőpontok biztosították.
A teret övező oszlopcsarnokban száz rendőr teljesített szolgálatot, a környéket drónokkal figyelték, a pápai államot határoló utcákon pedig drónelhárító eszközökkel felszerelt katonák is jelen voltak.
Az esős idő ellenére hívők ezrei gyűltek össze a délelőtt fél tízkor kezdődő ceremóniára, amelyen az egyházi, politikai és kulturális élet számos magas rangú képviselője is részt vett, köztük Sergio Mattarella olasz államfő.
XIV. Leó és a perui vallási örökség: Templomok, amelyek meghatározták az új pápa életét
Cikkünkben olyan épületeket mutatunk be, amelyek különböző módon kötődnek a pápa életéhez és vallási küldetéséhez.
Mi a Szentév?
A jubileumi év – latinul annus iubilaeus vagy annus sanctus – a római katolikus egyház egyik legjelentősebb időszaka. Ilyenkor a papok rendkívüli feloldozási és felmentési felhatalmazásokat kapnak, a hívek pedig meghatározott feltételek teljesítése esetén teljes búcsút nyerhetnek. A rendes szentévet az egyház huszonöt évente tartja meg, és egy teljes esztendőn át tart, míg a rendkívüli jubileumi év – más néven „kis jubileum” – bármely évben meghirdethető, és általában csak néhány hónapig tart.
A most lezárult rendes szentévet Ferenc pápa nyitotta meg 2024 karácsonyán, a Szent Péter-bazilika Szent Kapujának megnyitásával.
A jubileumi időszak hagyományosan a kapu bezárásával ér véget, jelezve, hogy a kegyelmi idő lezárult, a zarándoklatok és a hozzájuk kapcsolódó különleges lelki alkalmak befejeződtek.
„Nem az a dolgunk, hogy a meglévőket leromboljuk...” – 10 építő gondolat Ferenc pápától
Ferenc pápa számtalan cselekedetével, bölcsességével egyházfőként beírta magát a történelemkönyvekbe.
A Szent Kapu szimbolikája és története
Rómában összesen négy Szent Kapu található, a Szent Péter-bazilikán kívül van egy a Santa Maria Maggiore-, a Lateráni Szent János- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában is. Mindet kizárólag jubileumi években nyitják meg. A Szent Péter-bazilikáé rendszerint az első szent kapu, amelynek feltárására hivatalosan is kezdetét veszi a Szentév. A szertartás első bizonyítható említése 1500-ból származik, VI. Sándor pápa idejéből.
Napjainkban a kaput lezáró falat néhány nappal a megnyitási ceremónia előtt bontják el.
Ekkor emelik ki azt a ládikát is, amelyet az előző szentév végén falaztak be, és amely a kapu kulcsát rejti. A pápa a megnyitáskor jelképesen tárja ki az ajtót. Korábban a fal feltöréséhez kalapácsot használtak, ám biztonsági okokból e gyakorlatot elhagyták.
Ferenc pápa különleges nyughelye – A Santa Maria Maggiore
Róma egyik legszebb és legkülönlegesebb temploma a Santa Maria Maggiore bazilika.
A Szentév idején a kapu végig nyitva marad, lehetővé téve, hogy a zarándokok átlépjenek rajta. A szimbolika szerint ez nem csupán fizikai áthaladás, hanem a megtérés útjának beteljesedése: Krisztussal való találkozás, aki „az ajtó”, és aki az Atyához vezet.
A mai Szent Kapu 1950-ben készült, a nagy jubileumi év alkalmából.
Tervezésére 1949-ben írtak ki pályázatot, amelyet az olasz szobrász, Vico Consorti nyert meg. A bronzkapu mindössze 11 hónap alatt készült el, és karácsony estéjén avatták fel. Az alkotás XII. Piusz pápa számára ajándék volt Francesco von Streng luganói és bázeli püspök, valamint közössége részéről, hálából azért, hogy Svájc megmenekült a második világháború pusztításaitól.
Még egy pápa és vége a világnak? – A Falakon kívüli Szent Pál-bazilika titkai
A bazilikát sokan arról a különös hiedelemről ismerik, amely szerint a világvége eljövetele a templom falain múlik.
Consorti ikonográfiai programja a pápa által megfogalmazott gondolatra épült: „Legyen ez a Szentév a nagy visszatérés és a nagy megbocsátás éve.” A kapu 16 bronz domborműve az emberiség történetét meséli el a bűnbeeséstől és az édenkertből való kiűzetéstől egészen a feltámadt Krisztus Tamással és az apostolokkal való találkozásáig.
Az utolsó panel Krisztust, mint az üdvösség kapuját ábrázolja, egyértelműen összekapcsolva a művészi üzenetet a jubileumi rítus teológiai jelentésével.
A szentév lezárásakor a pápa – a II. János Pál által a 2000-es jubileum idején leegyszerűsített rend szerint – saját kezével hajtja be a bronz szárnyakat. A kaput a következő napokban befalazzák, a falba pedig egy fémhengert helyeznek el, amely a szentév dokumentumait, az alkalomra vert pápai érméket és a kapu kulcsait tartalmazza.
Ahol a világ visszatartja a lélegzetét – A pápaválasztás színhelyei
Bemutatjuk a pápaválasztás legfontosabb, több évszázados hagyományt őrző helyszíneit.
A Szent Péter-bazilika: hit, történelem és művészet találkozása
A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház legjelentősebb temploma, amely több mint egy évszázadon át tartó építkezés eredményeként nyerte el mai formáját. Az új bazilika építését II. Gyula pápa rendelte el az ókeresztény elődtemplom helyén, az alapkőletételre 1506-ban került sor.
Az eredeti terveket Donato Bramante készítette, aki központi elrendezésű, görög kereszt alaprajzú, kupolával koronázott épületet álmodott meg.
A monumentális kupolát később Michelangelo tervezte újra, miután elődei – köztük Raffaello és Antonio da Sangallo – elképzelései nem valósultak meg teljes egészében. Michelangelo halála után Giacomo Della Porta fejezte be a kupolát, kissé megnyújtva annak ívét, így alakítva ki a bazilika máig ikonikus sziluettjét.
A 17. században Carlo Maderno hosszanti hajóval és impozáns homlokzattal bővítette az épületet, míg Gian Lorenzo Bernini zseniális téralakítással teremtett egyensúlyt a monumentalitás és a liturgikus funkció között. A Szent Péter tér kolonnádos együttese egyszerre öleli körbe a hívőket és vezeti tekintetüket a bazilika felé.
A belső tér kiemelkedő eleme Bernini bronz baldachinja a főoltár felett, amely Szent Péter sírját jelöli.
A bazilika így nemcsak a pápai liturgia központja, hanem az apostol emlékhelye is, miközben építészeti nyelvében a reneszánsz, a manierizmus és a barokk legnagyobb mestereinek örökségét egyesíti.
A Szent Kapu bezárásával tehát nem csupán egy ünnepi év ért véget, hanem egy több évszázados hagyomány újabb fejezete zárult le
– egészen addig, amíg 2050-ben az akkori pápa meg nem hirdeti a következő jubileumi szentévet, és a kapu ismét meg nem nyílik a zarándokok előtt.
Nyitókép: XIV. Leó pápa becsukja a Szent Péter-bazilika Szent Kapuját. MTI/Yara Nardi
