A Budai Várban, a Karmelita kolostor belső udvarában 2018 decembere óta áll Markolt Sebestyén Magyarok Nagyasszonya című bronzszobra. Az alkotás felállítását annak idején érthetetlen módon nem kísérte nyilvános bemutató, így csaknem nyolc éven át kevesen ismerhették. A Karmelita megnyitásával azonban már a nagyközönség számára is felfedezhetővé vált a különleges mű.
Miért érdekes a Karmelita?
Cikkünk a Karmelita kolostor történetéről
A kompozíció a Magyarok Nagyasszonya hagyományos ikonográfiájából indul ki, de több ponton eltér attól. Mária a magyar Szent Koronát viseli, a gyermek Jézus kezében pedig a jogar és az országalma jelenik meg. A szobrász értelmezésében a mű egyszerre kapcsolódik a magyar államisághoz, a keresztény hagyományhoz és a jó kormányzás gondolatához.
Markolt Sebestyén a Köztérképen részletesen ismertette az alkotás gondolati és művészeti hátterét:
Népünk legrégebbi képi és szöveges hagyománya hordozza a Boldogasszonnyal való
bensőséges kapcsolat emlékét. Mikor Szent István a Szűzanyára bízza az országot,
ennek az élő lelki kapcsolatnak ad formát. Innentől a magyar történelmet végigkíséri az
oltalmazó Szűz erejébe vetett hit. Az idők során kikristályosodott egy jellegzetes képi elrendezés is:
Mária fejét a magyar Szent Korona díszíti, a karján ülő kis Jézus kezében az országalma, Mária másik kezében pedig a koronázási jogar nyugszik.
Hagyományosan ez a "Magyarok Nagyasszonya" nevű, -a keresztény ikonográfiában állandósult - elrendezés.
Az itt bemutatott bronz szobrom pár dologban ellép ettől a képi hagyománytól, kicsit változtatva, kiegészítve azt.
A jogart a Szűzanya Jézus kezébe adja, elismerve az Ő hatalmát, de leeresztett jobb kezével gyengéd közbenjáróként enyhíti, ellenpontozza a jogar, mint ítélet férfias szigorúságát. A végső szó az irgalomé. Bal kezének mozdulatával viszont gondolati párhuzamot erősít meg:
Anyai gyengédsége, amivel szent gyermekét fogja, ugyanaz a szeretet, amivel Jézus kezében hordozza az Egyházat és Világot, - szűkebb értelemben Magyarországot - jelentő országalmát. Ez a két mozdulat összefoglalva a jó kormányzás szimbólumaként egy gondolati erőteret szeretne megteremteni. A gondoskodás, és a kormányzás szigorúságának egyensúlyát. Ahogy Jézus alakja édesanyja teste előtt elhelyezkedik, az ikonfestészeti hagyományban a várandósságot is jelenti a képek nyelvén. Ezt a gondolatot idézve mi is várjuk a Megváltó eljövetelt.
Az erő, amit várunk, tettrekész, cselekvő, ezt jelzi a Gyermek félig édesanyja kezéből kikérezkedő mozdulata, amelyben benne foglaltatik, hogy jönni akar értünk, hogy segítsen, megmentsen minket.
A szobor tengelye szimmetriában van, - ezzel a szent és örök ünnepélyességét jelezve -, ugyanakkor tömegei spirális áramlásban vannak.
A térbe és időbe vetett élet és anyag hullámai a világ tengelyének örök oszlopát mossák. A Madonna lába alatti gömb a világ vizeinek tükrén úszik egy – a négy égtáj felé folyó kút medencéjének vizén. Ez azt jelenti, hogy ez a hely ahonnan a világ folyói elindulnak, Magyarország számára a „Világ közepe”, szent hely. A szobor, ha jobb oldaláról nézzük, nyugalomban van, balról viszont erős viharral dacolva áll, Mária védelmező köpenye, ami az egész földet magába öleli, lobog ebben az ellenszélben. Ez a beállítás a "vita activa - vita contemplativa" egyensúlyát, a harcias tettrekészség mellett mindvégig megőrzött belső egyensúlyt jelképezi.
A Szűzanya állandó attribútuma, a tizenkét csillag, köpenyén, - mint az univerzumban, az űr sötétjében megjelenő isteni fény - csillog.
A szobor hátsó nézetében - ahonnan csak az univerzum éteri erői közt ragyogó csillagok látszanak -, főszereplőként lép elő a Szent Korona, a magyar államiság jelképe és a hagyomány szerinti jogi birtokosa, ami a Szűzanyának való felajánlása által univerzális helyet tölt be a magyarság szívében.
Amikor ezt a szobrot felállíthattam az ország diplomáciai és kormányzati központjában, azt reméltem, hogy a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletével az Ország sorsa is helyreáll, ezzel új korszakot nyitva meg.
Ez lehetett a szándék, amikor a Miiniszterelnökség képviselője - nagy meglepetésemre, - felkért a szobor megalkotására.
A Karmelita rendház belső udvarán, a gyönyörűen megálmodott - kettős apostoli kereszt alakú - felvonulási útvonal egyik fókuszpontjában helyeztük el a feszített víztükrű kutat, ami a szobor posztamensét adja.
A kút felső elemények palástján régi magyar írássl, - sokak által rovásírásnak nevezett - karakterekkel kivésve imaszöveges felirat látható.
A felirat szövege:
"Magyarok Nagyasszonya, Boldogságos szűz, könyörögj érettünk. 2018"
A feliratnak 7 évvel később, egy teljes helyreállítás keretében elkészült a latin betűs karakterkészlettel készített változata is.
Ezt a kút alsó medencéjének kávájára helyeztük el körkörösen, azonos stílusú tipográfiával, szintén vésett, színezett betűkkel.
A kutat a DAW építésziroda tervezte, a közreműködésemmel.
A rajta lévő rovás-tipográfiát, és a kút alsó elemén látható latin betűs megfelelőjét
magam terveztem, Latorcai Csaba kivitelezte.
A bronz szobrot az általam alkotott minta alapján Meszlényi János bronzöntödéje készítette el.
A cizellálást, patinázást Korsch Gábor és Gere László végezte.
A csillagok aranyozását Bajzik Anna restaurátor készítette.
Hálás vagyok, hogy én készíthettem el ezt az alkotást!
Markolt Sebestyén szobrász
kozterkep.hu
