Csanád vármegye egykori székhelye a ma már műemléki védelem alá eső Makovecz-épületek tárháza. Folytatódik az E-Örökség műemlékes adatbázis tartalmait bemutató cikksorozatunk!
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozata az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
A napokban Csongrád-Csanád vármegye műemlékeiből szemlézünk!
Egykor megyeszékhely volt, most egy országhatárhoz közeli, ámde saját hagyományaira és örökségére büszke kisváros: Makó is bővelkedik műemléki értékekben.
A mai megye nemrég kapta vissza teljesebb nevét is: Csongrád-Csanád vármegye immár nevében is emlékeztet egy apró, de nagyrészt mai magyar területen fekvő megyére, Csanádra, aminek a központja Makó volt. A tradicionális alföldi gazdálkodó és kereskedő város a rendszerváltás után érdekes építészeti kalandba kezdett:
egymás után épültek fel itt Makovecz Imre tervei alapján középületek.
Makovecz Imre a magyar és a nemzetközi organikus építészet mestere, az elmúlt évtizedek magyar kulturális és közéletének jelentős személyisége volt.
A 2011-ben elhunyt, Kossuth- és Ybl-díjas mester alkotásait egyesek csúcsteljesítményt méltatják, mások kritizálják, egy azonban biztos: mással összetéveszthetetlen, teljesen egyedi megjelenésük van. Makovecznek saját, egyszemélyes stílusa volt. Ennek pedig egyik legnagyobb tárháza Makó városa, ahol több, immár műemlékként védett épületét megtalálhatjuk.
Az egyik ilyen műemlék a Hagymaház: a 2000-ben átadott város művelődési ház látványos és karakteres Makovecz-alkotás két üvegfelületekkel megtört toronnyal és egy színházteremként is funkcionáló, lendületes ívelésű, kupolás főépülettel.
Egy másik, ennél is nagyszabásúbb épület a mesebeli csodapalota-számba menő Hagymatikum, a makói városi uszoda. Itt is két torony által határolt hatalmas kupola alkotja az épület fő tömegét. A bonyolult és látványos belső terektől a nem kevésbé bonyolult tetőzetig végtelen számú érdekes részletből áll össze a műalkotás-szerű Hagymatikum,
ami Makovecz Imre legnagyobb területű épületének és egyben egyik főművének tekinthető,
aminek átadását az építész már nem élhette meg. A Hagymatikum kapcsán ugyanakkor el kell mondani, hogy nagyon jelentős összegekből, elhúzódva és politikai s szakmai vitáktól övezve épült fel, a fenntartása pedig ma is jelentős nehézségekbe ütközik.
Ennél ugyanakkor kisebb léptékű és fenntarthatóbb épületek is születtek Makovecz Imre makói terveiből: például a több kis kupolás, egymáshoz kapcsolódó pavilonból álló bölcsőde. Az épület U alaprajzú, régi alföldi kúriák emlékét idéző elrendezéssel született meg, felül a kupolák karakteres formái emelkednek ki. A kerítés jellegzetes kapuoszlopai a Hagymatikum fejezeteit idézik.
Makovecz Imre negyedik jelentős épülete pedig a helyi buszpályaudvar – ami megint csak jellemző Makovecz-stílusjegyeket hordoz magán. A fákra emlékeztető betonoszlopok két hosszanti, fából ácsolt tetőszerkezetet tartanak, mint a peronok födémét; köztük pedig egy tágas, szintén látványos fa tetőzettel rendelkező csarnok alkota a főépületet. A 2011-ben átadott új buszpályaudvar az 1978-ban épült és elavulttá vált korábbi buszállomás helyén született, a korábbi alapfalak felhasználásával.
A makói Makovecz-körút kezdő vagy végállomása lehet a Zenepavilon.
A letisztult, ámde minden ismert Makovecz-stílusjegyet magán viselő épület a Hagymatikum előtt áll,
a sétálóövezet közepén. A faszerkezetű pavilon kitűnő akusztikával rendelkezik.
Nézd meg a Makovecz-épületeket az E-örökség oldalán is!
Fotók: E-Örökség
