Átfogó megállapodást kötött a kormány és Budapest vezetése a főváros finanszírozásáról, közlekedéséről és több jelentős fejlesztési kérdésről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának október 1-jei ülésén, de nem mindenkinek tetszik a megállapodás.
A megállapodás alapján Budapest egyszeri 120 milliárd forintos támogatást kap, átalakul a BKK tulajdonosi és finanszírozási rendszere, a fővároshoz kerül a parkolás szervezése és bevétele, emellett közös állami–fővárosi megoldást keresnek többek között Rákosrendező, a Duna-partok és a történelmi fürdők fejlesztésére is.
120 milliárd forintot kap Budapest
A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy a kormány egyszeri 120 milliárd forintos támogatást nyújt a Fővárosi Önkormányzatnak. A pénzt Budapest a 2025-ös és 2026-os költségvetési befizetési kötelezettségeire, fennálló tartozásaira és más kötelezettségeire fordíthatja. Cserébe a főváros eláll a szolidaritási hozzájárulással összefüggésben indított perektől. A konstrukció részletes jogi és pénzügyi feltételeit még kidolgozzák.
A szolidaritási hozzájárulás rendszere is változik: a kormány ígérete szerint Budapestnek 2027-ben az ideinél érdemben kevesebbet kell fizetnie, a pontos mértékről azonban még nincs végleges megállapodás. A főváros ezzel párhuzamosan azt vállalta, hogy 2027-ben legalább további 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait, és új jelentős működési kiadást csak akkor vállal, ha annak saját forrásból megvan a fedezete. A kormány költségvetési felügyelőt is kirendel a Fővárosi Önkormányzathoz.
Az állam 50 százalékos tulajdonos lesz a BKK-ban
Jelentősen átalakulhat Budapest és az agglomeráció közlekedésszervezése is. Az Országos Közlekedési Központ tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonrészt szerez a BKK-ban, amely a tervek szerint BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven működik tovább.
Az új szervezet finanszírozását az állam és a főváros fele-fele arányban biztosítja. A kormányzati tájékoztatás szerint az állam 2027-ben mintegy 170 milliárd forinttal járulhat hozzá a regionális közlekedési rendszer működéséhez.
A közlekedési társaság feladatköre is bővülhet: a megállapodás szerint ez a szervezet lehet a Budapest közigazgatási területén megvalósuló közlekedési és közterületi fejlesztések építtetője is.
A fővároshoz kerül a parkolás és a parkolási bevétel
A megállapodás egyik legtöbb vitát kiváltó eleme a budapesti parkolás átalakítása. A jelenlegi kerületi rendszer helyett a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe kerülne a parkolási rendszer üzemeltetése és a parkolási díjak beszedése.
A bevételt ugyanakkor nem lehetne szabadon felhasználni: azt kizárólag a parkolási rendszer működtetésére, valamint a fővárosi és kerületi közúthálózat fenntartására és fejlesztésére fordíthatnák.
Karácsony Gergely szerint egy egységes, korszerű rendszer olcsóbban működtethető, a felszabaduló forrásokból pedig egy budapesti útalapot hoznának létre. A főpolgármester azt mondta, a parkolási bevételt nem a Fővárosi Önkormányzat általános működési hiányának finanszírozására kívánják felhasználni.
Rákosrendező, Duna-partok, fürdők és Diákváros
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa több nagyobb budapesti fejlesztési ügyben is közös irányt határozott meg. Rákosrendező fejlesztésében az állam és a főváros közösen vesz részt, az itt tervezett lakásépítéseket pedig a Wekerle Lakásépítési Programhoz igazítják.
A tervek szerint egy fele-fele arányban állami és fővárosi tulajdonú társaság kapná meg a Duna budapesti szakaszára vonatkozó meder- és parthasználati, illetve hasznosítási jogokat. Az ebből származó nyereséget kizárólag a rakpartok és környezetük fejlesztésére, illetve a Duna közcélú hasznosítására lehetne fordítani.
Napirendre került a budapesti történelmi fürdők műszaki állapota és fejlesztése is, továbbá támogatást kapott a Diákváros megvalósítása, valamint annak vizsgálata, hogyan kerülhetne ismét teljes egészében fővárosi irányítás alá a Fővárosi Csatornázási Művek.
A kormány: hosszú távon kell rendezni Budapest finanszírozását
A TISZA-kormány saját értékelése szerint a 120 milliárd forintos támogatás nem egyszerű pénzügyi mentőcsomag, hanem egy olyan új finanszírozási rendszer első lépése, amely hosszabb távon kiszámíthatóbbá teheti Budapest működését. A kormány a megállapodást a fővárossal való együttműködés új alapokra helyezéseként mutatta be, ugyanakkor a költségcsökkentést és a szigorúbb pénzügyi ellenőrzést is a konstrukció részévé tette.
Magyar Péter kormánya 2026 májusában alakult meg, miután a TISZA megnyerte az áprilisi országgyűlési választást, így a korábban kormányzó Fidesz–KDNP jelenleg ellenzékben politizál.
Karácsony Gergely: új korszak kezdődhet a kormány és Budapest kapcsolatában
Karácsony Gergely a megállapodást úgy értékelte, hogy lezárulhat az az időszak, amikor Budapest és a mindenkori kormány kapcsolata folyamatos konfliktusokra épült. A főpolgármester szerint a 120 milliárd forintos támogatással a főváros ki tudja fizetni a szolidaritási hozzájárulás fennmaradó részét és több lejárt számláját, majd hozzájuthat azokhoz az állami normatívákhoz is, amelyekhez eddig nem fért hozzá.
Karácsony ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Budapest pénzügyi helyzete ettől még nehéz marad, ezért a megállapodást nem csupán az idei év lezárására, hanem hosszabb távú együttműködés alapjaként kezeli.
Kormánypárti és ellenzéki polgármesterek is elutasítják a parkolási tervet
A megállapodás parkolással kapcsolatos része több, egymástól eltérő politikai hátterű kerületi polgármesterből is ellenállást váltott ki.
Baranyi Krisztina ferencvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Pikó András józsefvárosi, Rózsa András zuglói, Soproni Tamás terézvárosi és Tóth József XIII. kerületi
kormánypárti polgármesterek közösen kérték, hogy vegyék ki a megállapodásból a parkolási bevételek fővároshoz irányításáról szóló részt.
A polgármesterek szerint elfogadhatatlan, hogy a kerületek érdemi bevonása nélkül szülessen döntés az általuk jelenleg beszedett parkolási bevételekről. A hat polgármester számítása szerint az általuk vezetett kerületek együttesen mintegy 9 milliárd forint éves bevételtől eshetnek el. Többen azt is kifogásolták, hogy miközben a parkolási pénz a fővároshoz kerülne, számos kerületi út fenntartási költsége továbbra is a kerületi önkormányzatokat terhelné.
A tiltakozás természetesen nem korlátozódik a kormánypárti kerületvezetőkre. Böröcz László, az I. kerület Fidesz–KDNP-s polgármestere is elutasította a parkolási bevételek elvonását. Böröcz azt kérte, hogy a kerületekkel folytatott érdemi egyeztetés lezárásáig ne szülessen döntés, és saját számítása szerint a változás összességében akár 30 milliárd forintos bevételkiesést is jelenthet a budapesti kerületeknek.
Így a parkolási rendszer központosítása azon ritka budapesti ügyek egyikévé vált, amelyben kormánypárti és ellenzéki kerületvezetők is hasonló kifogásokat fogalmaztak meg: elsősorban a kerületi bevételek elvesztését és az előzetes egyeztetés hiányát bírálják.
