Módosul az építészeti törvény, újjáalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, változik több budapesti tér, a Planetárium és a Városliget jövője.
Több, az építészetet, városfejlesztést és Budapest jövőjét közvetlenül érintő törvényről döntött szeptember 22-én az Országgyűlés. A magyar építészetről szóló törvény módosítását 135 igen, 45 nem és 6 tartózkodás mellett fogadták el, míg a fővárosi ingatlanokról, a Városligetről és a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról is rendelkező törvényjavaslat 135 igen, 46 nem és 6 tartózkodás mellett kapott többséget.
Erősebb környezetvédelmi fék kerülhet a kiemelt beruházásokba
A magyar építészetről szóló törvény egyik fontos változása a kiemelt beruházások engedélyezését érinti. Ha környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatósági eljárás indul, az építésügyi hatóságnak az érintett engedélyezési eljárást fel kell függesztenie a környezetvédelmi döntés véglegessé válásáig.
A módosítás emellett lehetőséget ad arra, hogy a kiemelt beruházást szabályozó kormányrendelet környezet- vagy természetvédelmi jogsértés esetén megtiltsa új építési vagy létesítési engedély kiadását a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig. Vagyis a hat hónapos korlátozás nem minden kiemelt beruházásnál automatikusan lép életbe: a törvény ehhez teremti meg a jogalapot.
Az Otthon Start Programhoz kapcsolódó, már kiemelt beruházásoknál átmeneti szabályt is bevezetnek: az érintett, még engedéllyel nem rendelkező épületekre 2026. december 31. után lehet építési engedélyt kiadni. A kormány indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a korábban előkészített nagy lakásépítési projekteket össze lehessen hangolni az új lakásépítési programmal. Az ehhez kapcsolódó szankciós határidők közben szünetelnek.
A módosítás egy másik része az uniós joggal való összhang megteremtése érdekében kivezeti a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó korábbi bejelentési, állami beavatkozási és elővásárlási szabályok egy részét.
A módosítást az ellenzék nem támogatta. Az ellenzéki kifogások nem elsősorban a környezetvédelmi szigorítást érintették, a Fidesz vezérszónoka, Czirbus Gábor elsősorban az Otthon Start Programhoz kapcsolódó egyes lakásépítések átmeneti leállítását és a környezetvédelmi szankciók egyik átmeneti szabályát kifogásolta.
Az ellenzéki álláspont szerint különösen a jelenlegi, az építőipar számára amúgy is bizonytalan gazdasági és piaci helyzetben problémás, ha a kormány hónapokra megállít olyan lakásfejlesztéseket, amelyeket korábban maga az állam ösztönzött és nyilvánított kiemelt beruházássá.
A Fidesz alkotmányossági kifogást is megfogalmazott. A módosítás lehetővé teszi, hogy az új, legalább hat hónapos engedélyezési korlátozást olyan környezet- vagy természetvédelmi jogsértéshez is hozzákapcsolják, amelyet megállapító hatósági döntés már a törvény hatálybalépése előtti hat hónapban véglegessé vált. Czirbus ezt hátrányos visszaható hatályú jogalkotásnak nevezte, arra hivatkozva, hogy egy korábban lezárt jogi helyzethez utólag rendelnek olyan új hátrányos következményt, amellyel az érintett beruházó a döntés idején még nem számolhatott.
A kormány ezt az érvelést vitatta. Vitézy Dávid a parlamenti vitában azt hangsúlyozta, hogy a szigorítás célja éppen az, hogy a környezetvédelmi szabályokat megsértő kiemelt beruházásokkal szemben valódi következményeket lehessen alkalmazni.
Újjáalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – de nem először
Törvényi szintre emelve hozták létre újra a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát. A tíztagú testületben öt kormányzati és öt fővárosi delegált ül majd. Elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester, a két oldal egy-egy szavazattal rendelkezik, döntést pedig csak egyhangúlag lehet hozni. A tanácsnak legalább negyedévente össze kell ülnie. Feladata a jelentősebb budapesti fejlesztések előkészítésének koordinálása és nyomon követése lesz, valamint javaslatot tehet egyes budapesti beruházások kiemelt beruházássá nyilvánítására is.
A mostani megszólalásokban többször történelmi előképként jelent meg az 1870-ben létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek működéséhez Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes neve is kötődik.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa néven az Orbán-kormány idején is működött testület. Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester 2018-ban kötött megállapodást a létrehozásáról.
A különbség most elsősorban az, hogy a tanács legfontosabb működési szabályai törvényi szintre kerülnek, és a jogszabály legalább negyedévenkénti ülésezést is előír. Karácsony Gergely főpolgármester ezt azért nevezte fontosnak, mert szerinte így a fórum működése nem kizárólag az aktuális kormány politikai szándékán múlik. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pedig az együttműködés új intézményes kereteként beszélt az FKT-ról.
Öt fontos belvárosi közterület kerül a főváros kezelésébe
A törvény 99 évre, ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe adja több állami tulajdonú belvárosi közterület kezelését. Az érintett területek között van a Vörösmarty tér, a Podmaniczky Frigyes tér, a Széchenyi István tér, a József Attila utca és az Erzsébet tér.
A tulajdonjog tehát nem kerül a fővároshoz: az ingatlanok továbbra is állami tulajdonban maradnak, a vagyonkezelő személye változik meg. A területeket eddig Belváros-Lipótváros kezelte.
A döntés ezen része váltotta ki a legtöbb ellenzéki kritikát. Szentkirályi Alexandra fideszes képviselő szerint nem indokolt egy jól működőnek tartott kerületi rendszer megváltoztatása, és kifogásolta azt is, hogy állítása szerint a törvényjavaslat benyújtása előtt nem egyeztettek megfelelően az V. kerülettel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítására a kerület saját közlése szerint nettó 3,7 milliárd forintot fordított.
A törvény valóban lehetővé teszi, hogy a főváros az érintett közfeladatokhoz kapcsolódó egyes, korábban a kerület által megkötött szerződéseket 90 napos felmondási idővel, kártalanítás nélkül megszüntesse, és a korábbi kerületi értéknövelő beruházások miatt sem keletkezik automatikusan állami megtérítési kötelezettség.
Ez a döntés váltotta ki a közvéleményben is a legnagyobb vitát, többen azzal érveltek, hogy az V. kerületi Önkormányzat jó gazdája volt a területeknek, miközben a Fővaros által kezelt több közterület borzalmas állapotban van.
A XXII. kerületben több Duna-parti ingatlan vagyonkezelése szintén visszakerül a fővároshoz. a.
Új gazdát kap a Planetárium
A Budapesti Planetárium 2026. október 1-jétől a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe kerülnek, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vagyonkezelői jogának megszűnésével. A törvény indoklása kifejezetten a Planetárium felújítását és ismételt megnyitását jelöli meg célként.
Vitézy Dávid a parlamenti vitában azt mondta, a Közlekedési Múzeum szakemberei már megvizsgálták az épületet, és több ütemben képzelik el a helyreállítást; céljuk, hogy az intézmény belátható időn belül ismét látogatható legyen.
Három lezárt területet visszazöldítenének a Városligetben
A Városligetnél a törvény átszervezi a beruházási és üzemeltetési feladatokat. A fejlesztések építtetői feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt állami szerv vagy állami társaság végezheti, míg a vagyonkezelő feladata elsősorban a fenntartás és az üzemeltetés marad. A fejlesztési koncepciókat nyilvánosságra kell hozni, valamint meg kell küldeni véleményezésre a fővárosnak és Zuglónak.
A kormány döntése alapján három, korábbi ligeti beruházásokhoz fenntartott, jelenleg részben elzárt területet parkosítanak: a Dózsa György út menti egykori építési területet, a régi Közlekedési Múzeum helyét és a volt Petőfi Csarnok telkét. Utóbbi helyére korábban az új Nemzeti Galériát tervezték. Vitézy Dávid a parlamenti vitában azt mondta, ezeknek a területeknek a „parknak, parki funkcióknak való visszaadásáról” döntött a kormány.
A törvény indokolása is azt rögzíti, hogy a Városliget megújításának iránya a történeti értékek helyreállítása, a zöldfelületek növelése és új középületek elhelyezésének elkerülése.
Karácsony Gergely ezért úgy értékelte a döntést, hogy „a Liget marad liget”, és lezárulhat a park további beépítéséről szóló vita. A főpolgármester ugyanakkor ennél tovább menne: azt szeretné, ha Budapest pénzügyi helyzetének rendezése után maga a Városliget is visszakerülne a fővároshoz.
Ez utóbbi azonban nem része a most elfogadott törvénynek: a Városliget egészének vagyonkezelését a jogszabály nem adja vissza a Fővárosi Önkormányzatnak.
