A Financial Times feltárta, hogyan veszik fel a küzdelmet a lakhatási válsággal a francia fővárosban.
Észak-Párizsban izgatottak lehetnek azok a szerencsés tanulók és egyedülálló szülők, akik átmentek a rostán, hiszen nemsokára birtokba vehetik vadiúj lakásaikat, amiket egy volt parkolóházban alakítottak ki. A projekt csupán egy apró láncszeme annak a programnak, amelynek segítségével a párizsi városvezetés csökkenteni szeretne a fojtogató lakhatási válságon – írja a Financial Times.
Ambiciózus cél, radikális megoldás
Céljuk az, hogy 2035-ig bezárólag 40%-ra növeljék az államilag támogatott lakhatások arányát az elsődleges lakóhelyek körében; ennek háromnegyede az alacsony jövedelemmel rendelkezőket, míg a maradék a középkategóriába sorolható személyeket illetné.
Az ambiciózus cél teljesítéséhez természetesen vakmerő húzások is kellenek. A Szocialista Párt kötelékeibe tartozó párizsi polgármester, Anne Hidalgo pedig meg is meri húzni ezeket, városa előszeretettel él például elővásárlási jogával; mintegy 800 épületet van jelenleg is kijelölve a kisajátításra, ami garantálja, hogy az adott telken mindenképpen olcsó lakhatást alakítanak majd ki.
De szabályozások illetik az ingatlanfejlesztőket is, még egyes irodaépítkezések esetében is eleget kell tenni bizonyos lakhatásteremtési kvótáknak. Jacques Baudrier alpolgármester azzal vette védelmébe a maguk módján radikális lépéseket, hogy a párizsi lakosság pont az ilyen húzásokért szavazott úgy, ahogy, és reménykedik, hogy a jövő tavaszi önkormányzati választásokkor is észben tartják ezeket a tetteket.
Félelmek és előírások
A rendelkezések nyilván nem veszély nélküliek. Sokan attól félnek, hogy a túlzott mértékű szabályozás véglegesen elijeszti a befektetőket az építkezéstől, ami az adóbevételek, illetve a városi népesség további csökkenéséhez vezethet, Párizs lakosságszáma ugyanis – Európában némileg szokatlan módon – az elmúlt évtizedben valamelyest csökkent. A fejlesztők már enélkül is nehéz helyzetben voltak abban a Hausmann által megalapozott városban, ahol a beépítetlen telkek szűkössége mellett a szigorú műemlékvédelmi előírások is megnehezítették a dolgukat.
Így építsd a városod: Párizs – A Haussmann-korszak
Így nyerte el mai arculatát a francia főváros
Az említett, 17. kerületi parkolóház-átalakítás egyrészt a hatékonyság növelésében segít, másrészt átfedésben van a város autóhasználat-csökkentési törekvéseivel is. Hasonló projektekből összesen 40 darab akad városszerte, melyek költségeit több mint egyharmad részben, mintegy 12 millió euró értékben a város állja, míg a maradékot 40-50 évi futamidős, állami kölcsönökből finanszírozzák.
Baudierer – nyilván a közeledő választásokat is észben tartva – a riportban kiemelte, hogy Párizs évi 800 millió eurót tett félre a lakhatási ügyek menedzselésére, ami közel duplája az öt évvel ezelőtti keretnek és négyszerese az ilyen célra fordított állami költségvetésnek.
Franciaországban különben az ezredforduló óta központilag meghatározott lakhatási előírások vannak érvényben.
Az erről rendelkező törvény, rövidebb nevén az SRU a városok többségétől elvárta, hogy 2025-re saját hatáskörükben a szociális lakhatás aránya elérje a 20-25%-ot; ennek elősegítésére hozták létre a Caisse des Depots elnevezésű állami pénzintézetet, amely az építkezési költségek kétharmadát biztosítja, míg a hosszú futamidejű kölcsönök mögött a Livret A megtakarítási számla, egy, a franciák körében igen népszerű befektetési alap áll.
Számok, számok, számok
Hogy a lakhatási szektorban milyen mértékű részesedése van az államnak, Európában belül is jelentősen eltérhet: bár a definíció gyakran országonként különbözik, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet állítás szerint
a szociális lakhatás franciaországi aránya 14%;
Németországban ez csak 3%, Ausztriában 24%, Hollandiában 34% – csupán viszonyításképp, az európai átlag egyébként 8%. Bécs és Amszterdam mindenesetre egy dologban biztos Párizs előtt jár: az új lakhatások nagyobb részét hozták létre a belvárosban vagy annak közelében, elkerülve így az úgynevezett szegénységi csapdák létrejöttét.
Párizsban azonban a külvárosi építkezések további problémákat is szültek. Az itteni városrészek lakossága ugyanis idővel szinte teljesen kicserélődött, a korábbi lakókat a városon kívülről bevándorolt, szegényebb rétegek váltották fel, akik itt rossz tömegközlekedési összeköttetésnek és alacsonyabb színvonalú közszolgáltatásoknak vannak kitéve.
Ilyen, amikor túl jól szituált a városod
A szociális lakhatás erőszakos térnyerése azonban nem maradt kritika nélkül. Az egyik legnépszerűbb ellenérvre például Amszterdam városával lehet előhozakodni, itt ugyanis a lakhatási egységek háromnegyede vagy szociális jellegű, vagy szigorú lakbérkorlátozás alá esik – magyarázta a Financial Times-nak Gerard von Bortel, a Delfti Műszaki Egyetem professzora, aki hozzátette, ebben az esetben a fejlesztőknek nem marad más választása, minthogy a szabályozások alól kieső ingatlanjaikon abszurd mértékben megnöveljék a lakbért.
A beszámolók szerint a korábban említett 20-25%-os szociálislakhatás-aránynak a nagyjából 2100 érintett település mintegy fele jelenleg nem felel meg,
melyek közül az elmúlt évben 340 fizetett büntetést, több mint 100 millió euró értékben.
A lemaradás oka változó, Christian Estrosi nizzai polgármester állítása szerint a hegyek és a tenger közé szorult városa például már csak adottságai miatt is alkalmatlan arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak. „Nizza 6 millió euró büntetést volt kénytelen befizetni az elmúlt évben, ami nagyon sok pénz, a döntés pedig igazságtalan” – panaszkodott, mire egy ismert érdekvédelmi csoport politikai rosszhiszeműséggel vádolta.
Hogy hosszútávon mi a megoldás a lakhatási válság enyhítésére, attól függ, melyik országban és melyik politikai oldalon keressük a választ, annyi azonban bizonyos, hogy azok, akik Hidalgo polgármester agresszív lakáspolitikájának köszönhetően olcsó szociális lakhatáshoz jutottak, nem panaszkodnak – ezen lakások mindössze 6%-a cserél gazdát évente – és magasról tesznek a politikai jó- vagy rosszhiszeműségre.
Forrás: Financial Times
(Nyitókép: Wikimedia Commons | Pedro Szekely)
