Húsvét hétfőn elhunyt Ferenc pápa, aki számtalan cselekedetével, bölcsességével egyházfőként beírta magát a történelemkönyvekbe. Érdekes életútja és a világgal, társadalommal kapcsolatos gondolatai nem csak a hívők számára nyújtanak inspirációt.
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Fiatalként vegyésztechnikusnak tanult, de már 22 évesen a jezsuita rendben teljesített szolgálatot. Pappá 33 évesen szentelték, majd később 1979-ben a jezsuita rend argentin tartományfőnöke lett. 1998-ban Buenos Aires érsekévé nevezték ki, alig három év múlva pedig bíborosi tisztséget kapott.
Tagja volt a Papi Kongregációnak, a Család Pápai Tanácsának és a Pápai Latin-Amerikai Bizottságnak is. Már ebben az időszakban is szokatlannak számított, de a hívők körében nagy népszerűségnek örvendett visszafogott életmódjával.
A történetek szerint turistaosztályon repült, tömegközlekedett és a bíborosi öltözetet sem szívesen viselte.
Miután XVI. Benedek pápa egészségügyi problémákra hivatkozva lemondott, 2013. március 13-án a katolikus egyház legfőbb vezetőjének választották. Bergoglio a Ferenc pápa névvel, Assisi Szent Ferenc előtt kívánt tisztelegni.
Ferenc pápát visszafogott, emberközeli szentatyának tartották, aki a megszokottnál fényűzés mentesebb, nyitottabb életet élt. Úgy gondolta, hogy az egyháznak sokkal barátságosabban, kevésbé zárkózottan kellene az emberekhez állnia, ezért az igehirdetésen túl tetteivel és életvitelével is példát mutatott. Kiállt a szegények és az elesettek mellett és szívügyének tekintette védelmezésüket.
Fontosnak tartotta a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet és jelentős meglátásai voltak az építészettel, városépítészettel kapcsolatban is,
illetve példabeszédeiben is gyakran használt építészethez köthető hasonlatokat. Cikkünkben Ferenc pápára emlékezve, ezekből válogattunk.
Íme 10 elgondolkodtató idézet, amelyeket mindenkinek érdemes megszívlelnie!
„Ma például azt látjuk, hogy sok város mérhetetlenül és szabályozatlanul megnövekedett, egészségre ártalmassá és élhetetlenné vált, de nemcsak a károsanyag-kibocsátás okozta környezetszennyezés, hanem a városi káosz, a közlekedési problémák, a vizuális és zajszennyezés miatt is. Számos város nem hatékonyan működő nagy struktúra, amely sok felesleges energiát és vizet fogyaszt. Vannak városrészek, amelyek bár nemrég épültek, zsúfoltak és rendezetlenek, elegendő zöldterület nélkül. Nem e bolygó lakóinak való, hogy egyre inkább betonnal, aszfalttal, üveggel és fémmel körülvéve éljenek, megfosztva a természettel való fizikai kapcsolattól.”
Ferenc pápa LAUDATO SI' kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról: 44.
„Az igazi remény összefonódik az emberi lét drámájával. Nem kényelmes menedék, hanem tűz, amely ég és világít, mint Isten Igéje.”
Vasárnapi szentbeszéd, 2025. február 16.
„A jó irányba állított műszaki tudományok nemcsak arra képesek, hogy igen értékes dolgokat állítsanak elő az emberi élet minőségének javítására, kezdve a hasznos háztartási gépektől a nagyszerű közlekedési eszközökig, hidakig, épületekig, közterületekig, hanem arra is képesek, hogy szépet hozzanak létre, és arra késztessék az anyagi világba merült embert, hogy a szépség világába »ugorjon«. Letagadhatnánk-e egy repülőgép vagy némely felhőkarcoló szépségét? Léteznek új technológiával létrehozott gyönyörű festmények és zeneművek. Ily módon a technikát alkotásra használószemély szépségre irányuló szándékában, valamint abban, aki ezt a szépséget szemléli, ugrás történik egyfajta kimondottan emberi teljesség felé.
Ferenc pápa LAUDATO SI' kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról: 103.
„Az egyház természete szerint nem egy erődítmény, hanem egy sátor, amely képes bővíteni a terét, hogy mindenkit befogadjon.”
Szerdai általános kihallgatás, 2019. október 23.
„A természeti örökséggel együtt létezik egy hasonlóan fenyegetett történelmi, művészeti és kulturális örökség is. Ez az örökség egy adott terület közös identitásának része, egy élhető város építésének alapja. Nem az a dolgunk, hogy a meglévőket leromboljuk, és új, állítólag zöldebb városokat építsünk, ahol nem is mindig kívánatos élni. Bele kell vonni az adott hely történelmét, kultúráját és építészetét, megőrizve eredeti identitását. Ezért az ökológia az emberiség kulturális gazdagságának gondozását is megkívánja, annak legtágabb értelemében. Konkrétabban: a környezettel kapcsolatos kérdések vizsgálatakor figyelmet kell fordítani a helyi kultúrákra, és el kell érni, hogy a tudományos- technikai nyelvezet párbeszédet folytasson a népi nyelvezettel. A kultúra nemcsak a múlt műemlékeinek, hanem különösen a maga élő, dinamikus és részvételi értelmében – olyasmi, amit nem szabad kizárni, amikor újragondoljuk az ember környezetéhez fűződő kapcsolatát.”
Ferenc pápa LAUDATO SI' kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról: 143.
„Van, ahol – vidéki és városi környezetben – a területek privatizációja miatt nehézzé vált, hogy minden polgár hozzáférjen a különösen szép részekhez. Máshol csak egy maréknyi ember számára hoznak létre »ökológiai« lakónegyedeket, ahol igyekeznek megakadályozni mások belépését, nehogy megzavarják a mesterséges nyugalmat. Gyakran találni jól gondozott zöldterületekkel teli, szép városokat »biztonságos« térségekben, nem így viszont a kevésbé szem előtt lévő helyeken, ahol a társadalom kiselejtezettjei élnek.”
Ferenc pápa LAUDATO SI' kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról: 45.
„Korunk megannyi szenvedése előtt az élet Ura ne találjon minket ridegnek és közönyösnek. Hidakat építsünk, ne falakat.”
Húsvétvasárnapi Urbi et Orbi üzenet, 2019. április 21.
„Úgy látszik azonban, az emberek már nem hisznek a boldog jövőben, nem bíznak vakon a jobb holnapban a világ jelenlegi körülményei és a technikai lehetőségek alapján. Tudatában vannak annak, hogy a tudomány és a technika fejlődése nem azonos az emberiség és a történelem haladásával, és sejtik, hogy a boldog jövő felé alapvetően más utak vezetnek. Ennek ellenére elképzelni sem tudják, hogy lemondjanak a technológia kínálta lehetőségekről. Az emberiség alapjaiban megváltozott, és az egymást követő állandó újdonságok olyan múlékonyságot szentesítenek, amely egy irányba, a felszínre taszít minket. Nehéz lesz megállnunk és visszaszereznünk az élet mélységét. Ha az építészet egy-egy korszak szellemiségét tükrözi, akkor a megastruktúrák és a sorházak a globalizált technika szellemiségét fejezik ki, amelyben a termékek folytonos újdonsága halálos unalommal társul. Ne törődjünk bele ebbe, és ne mondjunk le arról, hogy rákérdezzünk mindennek a céljára és értelmére. Máskülönben csak legitimálni fogjuk a jelenlegi helyzetet, és még több pótszerre lesz szükségünk az üresség elviselésére.
Ferenc pápa LAUDATO SI' kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról: 113.
„Tekintettel a tér és az emberi viselkedés közötti kölcsönhatásra, azoknak, akik épületeket, városnegyedeket, közterületeket és városokat terveznek, szükségük van a különböző tudományágak segítségére, amelyek lehetővé teszik az emberi folyamatok, jelképvilág és viselkedésformák megértését. Nem elég a terv szépségére törekedni, mert még értékesebb egy másik szépség szolgálata: az emberek életminőségéé, környezethez való alkalmazkodásáé, egymással való találkozásáé és kölcsönös segítéséé. Ezért is olyan fontos, hogy a helybeliek szempontjai mindig kiegészítsék a várostervezők elemzését.
Ferenc pápa LAUDATO SI' kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról: 150.
„Egy valóban az evangélium szerint működő egyház formája csak a mindig nyitott kapukkal váró befogadó otthon lehet. A zárt kapus templomokat – plébániákat és intézményeket – nem lehet templomnak tartani, hanem múzeumnak kell hívni!”
Nyitókép: MTI