Az alföldi tájban a magyar történelem fontos emlékei és pillanatai sűrűsödnek össze Ópusztaszeren. Folytatódik az E-Örökség műemlékes tartalmait bemutató cikksorozatunk!
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu most sorozatot indít az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
A napokban Csongrád-Csanád vármegye műemlékeinek nyomába eredetünk!
Ópusztaszer: ismert és kedvelt helyszíne a magyarországi kirándulásoknak, nyaralásoknak ez a dél-alföldi település. Van is miért: Ópusztaszeren a magyar történelem különböző korszakaiba és rétegeibe láthatunk bele.
A helyszín ráadásul épp a napokban kapott különleges kitüntetést. Az ópusztaszeri közösség, amely fenntartja és működteti az Emlékparkot, idén elnyerte az Év emlékhelye díjat. Mint a díjátadón elhangzott: az emlékhely az első országgyűlést, a haza elfoglalását, a nemzethez tartozást, a hazaszeretet jeleníti meg.
A környék nemcsak a történelem, hanem a műemlékek kedvelőinek is tartogat izgalmakat: Ópusztaszer külterületén, a faluközponttól három kilométerre, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén találjuk az Árpád-kori Szermonostor maradványait.
A legkorábbi, egyhajós, patkóíves szentélyzáródású templom a 11. században épült,
legnagyobb és legdíszesebb kiépítésére a 12. század végén 13. század elején került sor; a háromhajós, három félköríves szentéllyel záródó, nyugati végén toronypárral épült bazilikának és a hozzá kapcsolódó kolostornak ma már csak a romjai látogathatók, köveit az idők folyamán széthordták.
Anonymus leírásából ismert, hogy Árpád és főbb emberei a Körtvélytónál (Curtueltou) „szerét ejtették” az ország dolgainak, emiatt a gyűlés helyét Szernek nevezték, az idők folyamán ebből lett a mai Ópusztaszer.
Nagy Ferenc Hód Mező Vásárhely Várossa rövid rajzolatja című művében az alábbiakat olvashatjuk:
„Ez az a' Körtvélyes, melyet Béla Anonymusa Curtueltou-nak nevez. Ennek mindjárt általellenébe esik Zer, most Puszta-szer. A most emlitett Zernél rendelte el Árpád Fő embereivel egyetembe az Országnak minden szokásbeli törvénnyeit, igazságit, és Jussait, s ott Atillának is e' tájjon volt Priscus Rhetor szerént az a' Nagy Falu nevü Hajléka, a' hol ö II-dik Theodosius Napkeleti Császár Maximinus, és Orestes nevű Követinek a' békesség dolgába feleletet adott, 's egyszer'smind őket Scythiai módonn megvendéglette, mellyet Priscus utáni Timon leírtt).”
A kolostor fénykora után
évszázadokkal később, a 19. század végi milleniumi ünnepségek előtt fedezték fel újra Ópusztaszer jelentőségét.
1896-ban egy klasszikus antik mintákat követő emlékművel gazdagodott Ópusztaszer, ami Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. Az emlékművön Árpádot és vezér társai láthatjuk, akik a legenda szerint ezen a helyen vertek sátrat és hoztak törvényeket az elfoglalt új hazára.
A két műemléken túl több fontos látványosság is megtekinthető Ópusztaszeren. Itt található Feszty Árpád híres, 120 méter hosszú és 15 méter magas Honfoglalás-körképe a Rotundában.
Emellett a helyi szabadtéri néprajzi gyűjtemény,
az ópusztaszeri skanzen is sokszínű tárháza a magyar népi építészetnek és életmódnak.
Ópusztaszer nemzeti emlékparkjának fényét még egy erdő és ember témájú, valamint egy vízügyi kiállítás is emeli, emellett egy nomád park mutatja be a sztyeppei világot jurtákkal és lovasbemutatókkal.
Ha szeretnéd, a környék műemlékeit az E-örökség segítségével útvonalhoz is adhatod, így egy tematikus sétát is tehetsz a vidéken!
Fotók: E-örökség, MTI
