Jelentős változásokat jelentett be pénteken Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a lakáspolitikában. Az Otthon Start kedvezményes hitelprogramja a miniszter állítása szerint megmarad, az ahhoz kapcsolódó kiemelt lakásberuházások rendszerét azonban az év végéig befagyasztják és felülvizsgálják. Ezzel párhuzamosan a kormány elindítja a Wekerle Lakásépítési Program kidolgozását, amelynek középpontjában a bérlakások és kollégiumok építése áll.
Felfüggesztik az Otthon Start kiemelő rendeleteit
Az első fontos változás az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt lakásberuházásokat érinti. A kormány december 31-ig felfüggeszti az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelő rendeleteket, az érintett fejlesztéseket pedig egyenként átvilágítják.
Vitézy Dávid szerint a cél nem valamennyi lakásprojekt automatikus leállítása, hanem annak eldöntése, mely beruházások folytathatók. A felülvizsgálat 33 Otthon Start-beruházást érint. A kiemelt státusz eddig gyorsabb engedélyezést és több esetben a helyi építési szabályoktól való eltérés lehetőségét biztosította a fejlesztőknek.
Vitézy szerint azonban a rendszer több esetben a helyi építési szabályok és településfejlesztési szempontok háttérbe szorulásához vezetett.
Az Otthon Start kedvezményes hitelprogram nem szűnik meg. Vitézy szerint azzal az alapcéllal nincs probléma, hogy támogatott hitellel segítsék a fiatalok első lakásvásárlását, ezt a program érdemi elemeként fenn is tartanák. A konstrukció egyes szabályait ugyanakkor felülvizsgálják.
Bizonytalanságot is hozhat az Otthon Start felülvizsgálata a lakáspiacon
Piaci szempontból az év végéig tartó átmeneti időszak bizonytalanságot okozhat.
A fejlesztők egy része ugyanis a kiemelt státusz biztosította gyorsabb engedélyezésre és az ahhoz kapcsolódó speciális szabályozási feltételekre alapozta a beruházási ütemezést.
Amíg nem derül ki, hogy a 33 érintett fejlesztés közül melyik milyen feltételekkel folytatódhat, egyes beruházások ütemezése, finanszírozása, műszaki tartalma és végső lakásszáma is bizonytalanná válhat.
A döntés hosszabb távú lakáspiaci hatása ezért nagyrészt azon múlik majd, hogy az év végi felülvizsgálat után mennyire egyértelmű, kiszámítható és minden piaci szereplő számára átlátható szabályrendszer jön létre.
Wekerle Lakásépítési Program: nagyobb szerepet kapnak a bérlakások
A pénteki bejelentés másik fontos eleme ennél is nagyobb stratégiai változást jelezhet. Az új kormány lakáspolitikájában nagyobb szerepet kap a bérlakások és kollégiumok építése, valamint az intézményi bérlakásszektor kialakítása.
Vitézy szerint Magyarországon lakhatási válság alakult ki. A miniszter által ismertetett számítás szerint tíz évvel ezelőtt egy átlagos magyar lakás ára mintegy 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, mára viszont ez az érték hét év fölé emelkedett. Eközben a lakásépítések száma visszaesett, a lakásárak pedig gyorsabban növekedtek a reálbéreknél.
A helyzetet tovább nehezíti a kollégiumi férőhelyek hiánya. Vitézy közlése szerint az egyetemisták mintegy fele a bérlakáspiacra szorul.
Erre kíván választ adni a Wekerle Sándor Lakásépítési Program, amelynek részletes szabályait az év végéig dolgozná ki a kormány.
Bérlakások és kollégiumok épülnének
A Wekerle-program egyik legfontosabb célja, hogy nagyobb számban jöjjenek létre
- megfizethető bérlakások,
- új kollégiumi férőhelyek,
- valamint hosszú távon működő intézményi bérlakásprojektek.
A programhoz 550 millió euró uniós forrás áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből. Ez a tervek szerint a beruházási költségek mintegy ötödét fedezheti, a fennmaradó részhez pedig piaci és banki finanszírozást vonnának be.
Így az 550 millió euró több mint 2 milliárd euró értékű lakás- és ingatlanfejlesztést mozgathat meg. Az Európai Beruházási Bank további társfinanszírozásával a program teljes fejlesztési volumene a kormány számításai szerint akár 3 milliárd eurót is elérhet.
A konstrukció fontos különbsége egy hagyományos állami lakásépítési programhoz képest, hogy az elképzelések szerint nem kizárólag az állam építene lakásokat. Az állami és uniós források mellé magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, nonprofit szervezetek vagy akár egyetemek tőkéjét is bevonnák.
Vitézy szerint az új lakásfejlesztések jelentős részét barnamezős és jelenleg alulhasznosított városi területekre kellene irányítani, elsősorban Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. Fontos szempont lenne az is, hogy az új lakások jó közösségi közlekedési kapcsolatok mellett épüljenek.
A kormányzati elképzelés szerint nem elszigetelt lakóparkok létrehozása lenne a cél, hanem olyan új vagy megújuló városrészeké, ahol a lakások mellett közösségi terek, szolgáltatások és megfelelő infrastruktúra is megjelenik.
A csepeli Diákvárost is újraindítaná a kormány
A Wekerle-programhoz kapcsolódhat a csepeli Diákváros újraindítása is.
Vitézy közlése szerint az érintett telkek és a korábbi Diákváros tervei augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülhetnek. A régi terveket felülvizsgálnák, de az alapvető cél továbbra is egy vegyes lakó- és kollégiumi fejlesztés létrehozása lenne, elsősorban diákok, fiatal munkavállalók és hiányszakmákban dolgozók számára.
A lakáspolitikai irány már látszik, a részletszabályok még nem
A Wekerle Lakásépítési Program egyelőre nem kész beruházási lista, hanem egy most kidolgozás alatt álló új lakáspolitikai rendszer.
A kormány december 31-ig kívánja elkészíteni az átfogó programot. Az előkészítés során önkormányzatokkal, ingatlanfejlesztőkkel, finanszírozókkal, építőipari szereplőkkel és a Magyar Nemzeti Bankkal is egyeztetnének.
A pénteki bejelentésekből ugyanakkor már most kirajzolódik egy jelentős lakáspolitikai irányváltás: miközben az Otthon Start első lakáshoz jutást segítő alapelve megmarad, a kormány felülvizsgálja a magánfejlesztések kiemelt kezelését, és nagyobb szerepet kíván adni a megfizethető bérlakásoknak, kollégiumoknak és közlekedéssel jól ellátott új városrészeknek.
Hogy mindez valóban képes lesz-e érezhetően javítani a lakhatás megfizethetőségét, az elsősorban az év végére ígért részletszabályokon, a ténylegesen megépülő lakások számán, a bérleti feltételeken és azon múlik majd, sikerül-e megfelelő mennyiségű piaci tőkét bevonni az új rendszerbe.
