Hamarosan eldőlhet az 5 százalékos lakásáfa sorsa, miközben a háttérben már egy teljesen új bérlakásmodellről is tárgyalnak. Ha a fejlesztők elképzelései zöld utat kapnak, több új lakás jelenhet meg a piacon, és akár nagy befektetők is beszállhatnak a hosszú távú lakáskiadásba. Székely Ádám, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, milyen döntések jöhetnek hamarosan, és mi változhat a következő években.
Hamarosan döntés jöhet az 5 százalékos lakásáfáról
Az egyik legégetőbb kérdés az 5 százalékos lakásáfa jövője. Székely Ádám szerint ezzel kapcsolatban hamarosan megszülethetnek a döntések.
A szakember szerint ugyanakkor nem az lenne az ideális megoldás, ha újra csak egy-két évre hosszabbítanák meg a kedvezményes adókulcsot. Egy lakóprojekt ugyanis nem néhány hónap alatt készül el: az előkészítés, az engedélyezés, a finanszírozás és maga az építkezés is többéves folyamat.
A fejlesztők ezért hosszú távon kiszámítható szabályokat szeretnének.
Székely szerint a lakhatási problémát sem lehet kizárólag azzal megoldani, hogy több pénzt adnak a vásárlóknak. Ha ugyanis nő a kereslet, miközben nincs elég új lakás, az könnyen további áremelkedést idézhet elő.
A fejlesztők szerint ezért elsősorban azt kellene elérni, hogy több új otthon épüljön Magyarországon.
Sokkal kevesebb lakás épül nálunk, mint a régió több országában
A Portfolio interjújában elhangzott adatok szerint Magyarországon tavaly egymillió lakosra alig több mint 1200 átadott lakás jutott, miközben Ausztriában és Lengyelországban ez a szám meghaladta az 5000-et.
A fejlesztők szerint Budapest ráadásul még rendelkezik olyan területekkel, ahol új városrészek, lakónegyedek épülhetnének.
A kormányzattal folytatott egyeztetések során mintegy 8-10 nagyobb budapesti területet azonosítottak, amely megfelelő előkészítés után fejlesztésre alkalmassá válhatna.
Ide tartozhatnak régi ipari területek, vasúti zónák, valamint jelenleg alulhasznosított állami és önkormányzati telkek is.
Ehhez azonban nem elég felépíteni a házakat. Új utakra, közlekedési kapcsolatokra, iskolákra, óvodákra, közművekre és megfelelő energiaellátásra is szükség van.
Magyarországon is jöhetnek a piaci bérlakások
Az interjú egyik legérdekesebb része a bérlakásokról szólt.
Magyarországon jelenleg rendkívül magas, 90 százalék feletti a saját tulajdonú lakások aránya, miközben a professzionális, intézményi bérlakáspiac gyakorlatilag még nem alakult ki.
Székely Ádám úgy látja, hogy
Magyarországon piaci alapon is működőképes lehetne egy intézményi bérlakásszektor,
ha kiszámíthatóbbá válna a szabályozás, és a befektetők számára is egyértelműbb lenne a jogi környezet.
Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy nem csupán magánszemélyek adnának ki egy-egy lakást, hanem nagyobb befektetők, cégek vagy alapok építenének komplett lakóházakat kifejezetten hosszú távú bérbeadásra.
Nyugat-Európa több országában ez már régóta megszokott modell.
Magyarországon az indulást ráadásul uniós pénzek is segíthetik: a kormány mintegy félmilliárd eurónyi forrástkülönített el piaci, támogatott és szociális bérlakásfejlesztésekre.
Üres irodákból akár lakások is lehetnek
Nemcsak új építkezések jelenthetnek megoldást.
A budapesti irodapiacon jelentős változás zajlik, és egyre többször merül fel, hogy bizonyos irodaépületeket más célra lehetne használni.
Székely Ádám szerint a következő évek egyik érdekes kérdése éppen az lesz,
mennyi irodaházból lehet lakást, hotelt vagy más szálláshelyet kialakítani.
Ennek gazdasági oka is van: miközben több irodaingatlan értéke csökkent, a lakások ára jelentősen emelkedett. Bizonyos épületeknél ezért már pénzügyileg is vonzó lehet az átalakítás.
Persze nem minden irodaházból lehet egyszerűen lakóházat csinálni, de a trend egyre erősebben foglalkoztatja a fejlesztőket.
Van még egy komoly akadály: az energia
Hiába lenne megfelelő telek és beruházói szándék, ha nincs elegendő hálózati kapacitás.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint az energiaellátás az utóbbi években az ingatlanfejlesztések egyik legnagyobb korlátjává vált.
Egyes területeken egy új energetikai csatlakozásnál már
öt évnél hosszabb várakozási időkkel is találkozhatnak a beruházók.
Ez nemcsak a gyárakat és logisztikai központokat érinti. Egy nagyobb lakónegyed vagy kereskedelmi fejlesztés elindításánál ugyanúgy alapvető kérdés, honnan kap majd elegendő áramot.
Az uniós forrásokból ugyan jelentős hálózatfejlesztések és megújulóenergia-beruházások indulhatnak, de a probléma megoldása várhatóan hosszabb folyamat lesz.
A külföldi befektetők is újra Magyarország felé nézhetnek
Közben lassan a nemzetközi befektetők érdeklődése is élénkül.
Székely Ádám szerint Magyarországon továbbra is viszonylag kedvező áron lehet ingatlanokat vásárolni, és már látszanak annak jelei, hogy a külföldi tőke ismét nagyobb figyelmet fordít a magyar piacra.
A 12 havi befektetési volumen nagyjából 750 millió euró körül járhat, ami már jelentős javulás az elmúlt évek félmilliárd euró alatti szintjeihez képest, igaz, még messze van a korábbi, 1,8 milliárd euró körüli rekordtól.
A befektetők azonban továbbra is érzékenyen reagálnak a szabályozási bizonytalanságra. Éppen ezért szinte minden ingatlanpiaci kérdés ugyanoda vezet vissza:
kiszámítható szabályokra lenne szükség.
A következő hónapok így különösen fontosak lehetnek. Az 5 százalékos lakásáfa sorsa, a bérlakáspiac ösztönzése, az állami területek fejlesztése és az energetikai kapacitások bővítése együtt döntheti el, hogy valóban több lakás épülhet-e Magyarországon – és végső soron azt is, mennyire lesz megfizethető a lakhatás a következő években.
Forrás: portfolio.hu
Kép: Innovinia / FB
