Hiánypótló könyv jelent meg, amely egyszerre filmes és turisztikai élmény. Ha pedig kedveled a mozit és biztonságosabb mederben maradva valamilyen urbex élményt idéző felfedezésre vágysz, bőven akadnak elhagyatott ipari létesítmények és kastélyok is a Filmturizmus a Kárpát-medencében című kötetben.
Amikor egy filmben felbukkan egy épület, utca vagy tér, amelyet aztán mi, nézők is meg akarunk látogatni, lehet, hogy nem is tudtunk róla, de valójában máris filmturistákká váltunk. Ez az élmény, a mozgókép és a valós tér egymásba olvadása, az alapja annak az egyre népszerűbb kulturális-turisztikai jelenségnek, amelyet a Filmturizmus a Kárpát-medencében című kötet mutat be lenyűgöző alapossággal és vizuális gazdagsággal.
A szerzők – Basa Balázs, K. Debreceni Mihály, Hajnal Jenő, Kenyeres Oszkár, Kiss Róbert Richard és Názer Ádám több mint két éven át járták be a térséget, hogy feltérképezzék, hol vált a valóság díszletté, és a díszlet valósággá.
A filmturizmus lényege egyszerre romantikus és racionális, hiszen a filmek által ismertté vált helyszínek amellett, hogy megdobogtatják a rajongók szívét, a gazdasági mutatóknak is jót tehetnek. Gondoljunk csak a Gyűrűk Ura hobbit lakásaira vagy Jordánia sziklavárosára, Petrára. Ha pedig a térképen egy kicsit közelebb tekintünk, az egzotikusnak ható példákon túl
meglepően sok érdekességre bukkanhatunk a Magyarországon és a Kárpát-medencében is.
A térség elképesztően gazdag, saját filmes örökséggel rendelkezik, amelyet most először gyűjtöttek össze ilyen átfogó formában a könyvben.
Az egyedülálló kiadványban Magyarország, Erdély, Felvidék, Vajdaság és a környező régiók helyszínei kerülnek fókuszba térképekkel, képekkel, izgalmas anekdotákkal és filmes utalásokkal. A kötet nem képeskönyv, katalógus és nem is térképes kalauz vagy valamiféle lexikon.
Ha elhivatott filmrajongók vagyunk és még kirándulni is szeretünk, akkor könnyedén a kedvencünkké válhat a mozgóképes útikalauz.
Ami viszont fontos, hogy a pontos úti célokat érdemes előzetesen megtervezni és átnézni, mivel részletességéből adódóan az 500 oldalas könyv kompaktnak közel sem nevezhető.
Hol forgott a Hunyadi?
Mutatjuk a népszerű sorozat helyszíneit
Ahogy fentebb is írtuk, a könyv struktúrája nem egy kronologikus filmtörténeti katalóguséhoz hasonlítható, inkább földrajzi-építészeti felfedezés, amely városról városra, régióról régióra vezeti az olvasót. Minden fejezet egy-egy térség filmes arcát mutatja be, a híres forgatásoktól a kevésbé ismert rejtett falusi vagy elhagyatott ipari helyszínekig.
Ha már ipari helyszínről is szó esik nem rég mi is bemutattuk az Inota Feszthez kapcsolódóan az Inotai Erőmű történetét. A gigantikus komplexum természetesen nem maradhatott ki a könyvből sem: Ryan Gosling feltűnése a hőerőmű kazánjai között máig a Szárnyas fejvadász 2049 című film egyik legepikusabb pillanatának számít. Inota pedig elmondhatja magáról, hogy ugyan csak egy rövidke időre és disztópikus jövőkép változatban, de kicsit Los Angeles lehetett.
A különböző utcák, helyek, épületek mellett külön részt kaptak a kötetben a filmstúdiók, mint például az új fóti United Illusion vagy a klasszikus Korda Filmstúdió.
A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy minden oldalról érzékelhető benne az „épített tér” tisztelete.
A szerzők nemcsak filmes szemmel, hanem városi-építészeti érzékenységgel közelítenek a témához, miközben a kötetet lapozgatva olykor olyan helyszíneken járunk, amelyek mellett talán nap mint nap elutazunk. Ilyen például a Nyugati pályaudvar is, ami filmes szemmel olyan sokszínű és karakteres, hogy az Európai Filmakadémia Az európai filmkultúra kincse címmel is kitüntette 2022-ben. Biztosan meglepődtünk volna, ahogy a vonatra várakozva 2001-ben begördül egy átlagos küllemű kék szerelvény és lepattan róla a Kémjátszmás Brad Pitt.
Egy valódi, nagybetűs első
A Nyugati pályaudvar története
De izgalmas pillanat lehetett az is - amiről a könyv szintén beszámol-, amikor a Hajós utcát ellepték a Robert Pattinsonért rajongó tini lányok a Bel Ami: A szépfiú című film 2010-es forgatásán. A budapesti utca a filmezés idejére teljesen átalakult a francia fővárossá.
A krimóktól az Operáig
Kocsmázó hajósok nyomában a Hajós utcában
A kihelyezett korabeli díszleteknek pedig kiváló kiegészítőivé váltak az Operaházhoz tartozó eredeti kandeláberek.
Budapest a filmes paradicsom
Budapest külön fejezetet érdemel és meg is kapja. Názer Ádám, a kötet egyik szerzője egy korábban nekünk adott interjúban úgy fogalmazott:
„London után Budapestet tartják számon a második legnagyobb filmes központként Európában.
(…) Bármilyen állapotú és bármilyen nagyságú ingatlan lehet jó helyszín.” Ez pedig valóban így van: a város filmnyelvi sokszínűsége lenyűgöző. Egyetlen séta során találkozhatunk a századfordulós szecesszióval, a modernista lakótelepekkel, ipari romokkal vagy neobarokk palotákkal, vagyis mindennel, amely valaha vagy hamarosan még filmvásznon szerepelhet.
A hely szelleme a forgatáson, a filmipar az ingatlanpiacon
Interjú Názer Ádám filmes szakemberrel
A kamera számára Budapest mozaikszerű díszlet: játszhatja Párizst, Berlint, Rómát vagy akár egy képzeletbeli kelet-európai nagyvárost. A könyv ezeket a helyeket sorban bemutatja, majd kontextusba is helyezi és elmeséli, hogyan válik egy térből történet, aztán turisztikai célpont.
Egy könyv mint útitárs
Ahogy már említettük, a szerzők nem elégedtek meg a városi helyszínek feltérképezésével. A kötetben hangsúlyosan jelennek meg a vidéki és határon túli forgatások is. Olyan falvak, kastélyok, templomok, amelyekben a filmforgatások szinte láthatatlanul hagytak nyomot, mégis meghatározzák az adott hely identitását. A Kisvárdai Cinemaqua Park például már most a hazai filmturizmus egyik zászlóshajója. Olyan élménypark, ahol a látogatók testközelből élhetik át a forgatás varázsát. De ugyanilyen érdekes felfedezni azokat az eldugott településeket,
ahol a magyar film történetének egy-egy ikonikus jelenete született.
A könyv kétnyelvű (magyar és angol), ami különösen fontos, hiszen a filmturizmus nemzetközi jelenség. Külföldi filmrajongók és szakemberek számára így a Kárpát-medence filmes térképe egyenesen meghívóként szolgál. A kiadvány emellett módszertani szempontból is úttörő lehet. Elméleti bevezetőt ad a filmturizmus fogalmához, bemutatja a helyszínválasztás logisztikáját, és felveti a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket is. Ez a rész már filmrajongókon túl, a turisztikai és építészeti szakembereknek is izgalmas olvasmány lehet.
A Filmturizmus a Kárpát-medencében egyfajta kapocs a mozi és a valóság között.
Inspiráció arra, hogy felálljunk a kanapéról, és személyesen is bejárjuk azokat a tereket, amelyeket eddig csak a filmvásznon láttunk. A könyv egy kis csellel valójában a passzív nézőből, aktív felfedezővé tesz mindannyiunkat, ahogy minden oldal egy újabb lehetséges kirándulás kezdete. Ha valaki szereti a filmeket, és közben szívesen bóklászik városokban, falvakban, épületek között, ez a kötet tökéletes útitárs.
A szerzőknek sikerült valami ritkát elérniük azzal, hogy követték a kötet kialakításánál a tudományos alaposság elveit, de közben a könnyed olvashatóságot is szem előtt tartották. Képeik, térképeik, történeteik révén a könyv egy színes anyag, amely jóval több egy részletes dokumentációnál.
Ezután pedig ki tudja, mit hoz a jövő: lehet, hogy a következő hétvégén már más szemmel nézünk majd egy ismerős utcarészletre – hátha ott is forgott egy film. Mert végső soron a filmturizmus lényege éppen ez: ráismerni a valóságban a mozgókép illúziójára, és meglátni az épített térben a történet lehetőségét.
