TÉKA: az építésgazdaság modernizációjának alapja?

Nyerges Viktória

2025 fordulópont az építészet világában. Az eddigi követelményrendszert a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata, azaz a TÉKA váltja fel. Vajon milyen hatással lesz ez a modernizációra?

2025. január 1-jén hatályba lépett a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata (TÉKA), amely gyökeresen átalakítja Magyarország építési szabályozását.

Az új szabályozás célja, hogy egyszerűbbé, rugalmasabbá, emberközelibbé és fenntarthatóbbá tegye az építési folyamatokat, mindemellett az építésgazdaság versenyképességének növelésére is hangsúlyt fektet.

A változás azonban nem egy csapásra történik.

Egy 2024. december 11-i kormányrendelet értelmében sok esetben – építési tevékenységekkor, telekalakításokkor vagy területhasználatokkor – még az OTÉK hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni június 30-ig. Így a helyi önkormányzatok felkészülhetnek a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) módosítására.

Alapelvek követése

A TÉKA bevezetésével az építési szabályozás olyan alapelveket követ, amelyek korszerű, fenntartható és lokálisan alkalmazkodó keretrendszert biztosítanak.

A jogszabály egyaránt előtérbe helyezi a településfejlesztés és az építés minőségi javítását, miközben csökkenti az adminisztratív terheket és lehetővé teszi a kisebb léptékű beruházások egyszerűsített kezelését.

Az egyik legfontosabb újítás, hogy a TÉKA nagyobb rugalmasságot biztosít a helyi építési szabályzatok számára. A 3. § alapján indokolt esetekben lehetőség van a helyi sajátosságokhoz való igazodásra, amennyiben az eltéréseket az állami főépítész jóváhagyja.

Ez különösen fontos a helyi fejlesztési projektek gyorsabb megvalósítása miatt, miközben az általános keretrendszer biztosítja a településrendezés átláthatóságát és minőségét.

Központban a fenntarthatóság

A fenntarthatóság szintén központi eleme a TÉKA-nak. A 2. § e) pontja hangsúlyozza a környezeti terhelés csökkentésének, valamint a körforgásos gazdasági megközelítés alkalmazásának fontosságát. Ez a fenntartható fejlődési irányvonal nemcsak az ökológiai lábnyom csökkentéséhez járul hozzá, hanem elősegíti a hosszú távú gazdasági stabilitást is az építőiparban.

Fontos kiemelni, hogy bizonyos TÉKA-rendelkezéseket már 2025. július 1-jétől alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a helyi építési szabályzatok módosítása megtörtént-e. Ezek közé tartozik például

  • az eltérések kezelése (3. §),
  • az egyedi eltérések szabályozása (4. §),
  • a természetes építőanyagok használatára vonatkozó előírások (8. §),
  • valamint a telek beépítésének feltételei (43. §).

Ezek az előírások az építés konkrét ütemezésétől és az engedélyezés időpontjától függően válhatnak kötelezővé.

A méret az lényeg...

Az adminisztratív egyszerűsítés a kisebb projekteknél is megjelenik. Például a 35 m²-nél kisebb alapterületű építkezések mentesülhetnek az engedélyezési kötelezettség alól, ami jelentős előnyt jelent a magánszemélyek és a kisebb vállalkozások számára. Ez az újítás nemcsak gyorsabbá teszi a kisebb léptékű beruházások megvalósítását, hanem csökkenti az adminisztratív terheket is.

A TÉKA bevezetése jelentős előrelépést jelenthet a magyar építésgazdaság számára. Az új szabályozás egyszerűsíti az adminisztrációs folyamatokat, igazodik a helyi sajátosságokhoz, támogatja a fenntarthatóságot, miközben a kisebb beruházások gyorsabb megvalósítását segíti elő és hosszú távon hozzájárulhat az építési ágazat hatékonyságának, valamint versenyképességének növeléséhez.

Az új keretrendszere egy modern és fenntartható építési környezet alapjait teremtheti meg Magyarországon, a hatálybalépési dátumokra azonban fontos figyelni!

280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, Építésijog.hu