A trianoni békeszerződés évfordulója nem csupán a történelmi veszteségek felidézésének alkalma, hanem annak is, hogy számba vegyük a határainkon túl fennmaradt közös kulturális örökségünket. A Felvidéktől Kárpátaljáig számos olyan műemlék található, amely a magyar történelem és művelődés meghatározó emléke. Közülük mutatunk be négy különleges helyszínt, amelyek az elmúlt évek helyreállításainak köszönhetően újra régi fényükben mesélnek múltunkról – és amelyek A megújulás kora című impozáns albumban is helyet kaptak.
Június 4-e, a trianoni békeszerződés évfordulója minden évben alkalmat ad arra, hogy ne csak a történelmi esemény következményeire emlékezzünk, hanem arra a gazdag kulturális örökségre is, amely a történelmi Magyarország területén évszázadok alatt létrejött. Számos jelentős emlékünk ma már az országhatárokon kívül található, ám történetük továbbra is a magyar művelődéstörténet szerves részét képezi.
A megújulás kora című nagyszabású album ezek közül is számos helyszínt mutat be, különös figyelmet fordítva az elmúlt években megmentett és helyreállított műemlékekre.
A kötet lapjain megelevenedő értékek közül most négy különleges helyszínt mutatunk be a Felvidékről, Erdélyből, a Délvidékről és Kárpátaljáról.
Felvidék
A Sajó völgyében található Gombaszög egyszerre őrzi a középkori magyar egyháztörténet és a modern örökségvédelem emlékeit. Az egykori Szűz Mária pálos kolostor a középkori Magyar Királyság legészakibb pálos birtoka volt.
A 14. században alapított kolostor évszázadokon át a térség jelentős vallási központjaként működött, mígnem a 16. század viharos eseményei során elpusztult.
A kutatások megkezdése előtt csupán egyetlen magas falcsonk emlékeztetett a hajdani épületegyüttesre, mára azonban a régészeti feltárások és a helyreállítás révén ismét érzékelhetővé vált a gótikus templom egykori monumentalitása. A mérműves ablakokkal díszített romegyüttes mellett különleges szenzációként került elő egy nyolcszög alaprajzú középkori kápolna maradványa is, amelynek tömegrekonstrukciója 2025-ben készült el. A kolostor közelében álló Andrássy-kúria szintén újjászületett: a helyreállítás során egyszerre mutatták be reneszánsz és rokokó korszakának emlékeit. A gazdagon berendezett kiállítás a feltárások legizgalmasabb leleteit – köztük egy ötszáz éves cserépkályha rekonstrukcióját, freskótöredékeket és síremlékeket – is bemutatja, így
Gombaszög ma a felvidéki magyar örökség egyik leglátványosabb megújult helyszíne.
Erdély
A kolozsvári Házsongárdi temető különleges helyet foglal el a magyar emlékezetben. Az 1585-ben megnyitott sírkertet gyakran nevezik Erdély Pantheonjának, hiszen évszázadok óta itt nyugszanak a régió legjelentősebb tudósai, írói, művészei és közéleti személyiségei. A fák alatt található többek között Kós Károly, Bánffy Miklós, Reményik Sándor vagy Apáczai Csere János sírja is.
A temető különleges értékét nem csupán a híres személyiségek nyughelyei adják, hanem a gazdag sírépítészeti örökség is.
A neogótikus Mikó-Rhédey-sírkápolna, a Bethlen család görög ihletésű kriptája, a Bánffyak neoromán kápolnája vagy a polgári családok reprezentatív mauzóleumai egyaránt a 19. századi Erdély művészeti és társadalomtörténeti lenyomatai. Az elmúlt években több jelentős sírkápolna és emlékhely újult meg, így a Házsongárd nemcsak történelmi emlékhely, hanem ma is élő kulturális örökség, amely méltó módon őrzi Erdély kiemelkedő alakjainak emlékét.
Délvidék
A szabadkai zsinagóga a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb alkotása. A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épület 1903-ban készült el, és már megjelenésekor új korszakot nyitott a város építészetében. Monumentális központi kupolája, színes Zsolnay-cserepekkel borított tetőzete és gazdag magyaros ornamentikája egyedülálló látványt nyújt. A tervezők tudatosan szakítottak a korábbi, főként keresztény építészeti mintákból merítő zsinagógaépítészettel, és a kelet-európai zsidó hagyományokat ötvözték a magyar szecesszió formavilágával.
Az épület belső tere csaknem másfél ezer hívő befogadására készült, díszítőfestése, Róth Miksa műhelyében készült üvegablakai és különleges fényhatásai ma is lenyűgözik a látogatókat.
Egy nyugdíjasnak hála tündököl 70 év után a hatalmas Róth Miksa-ablak a Munkácsy utcában
A trianoni békeszerződés évfordulója nem csupán a történelmi veszteségek felidézésének alkalma, hanem annak is, hogy számba vegyük a határainkon túl fennmaradt közös kulturális örökségünket.
Hosszú évtizedek hanyatlása után a zsinagóga teljes helyreállításon esett át, így napjainkban ismét eredeti pompájában áll, és méltán számít a Kárpát-medence egyik legjelentősebb szecessziós műemlékének.
Kárpátalja
Az egykori máramarosi koronavárosok egyikében, Visken található az a református templom, amely több mint hétszáz éve meghatározó része a település arculatának. A 13. század végén emelt épületet a következő században gótikus stílusban alakították át, és ma is jól felismerhetők középkori szerkezetei.
A templom belső terének meghatározó elemei a 18. század végén készült, népies rokokó díszítésű famennyezet és a korabeli padsorok.
A legnagyobb meglepetést azonban a 2019-es felújítás során feltárt középkori freskók jelentették. A 15. század elejéről származó krisztológiai jelenetek és női szentalakok ritka épségben maradtak fenn, és a kárpátaljai középkori művészet kiemelkedő emlékei közé tartoznak. A templom történetének jelentőségét mutatja, hogy 1657-ben erdélyi országgyűlést is tartottak falai között. A műemlék megőrzése különösen fontossá vált, amikor egy 2020-as vihar súlyosan megrongálta a tetőszerkezetet, ám a gyors helyreállításnak köszönhetően sikerült megóvni az épületet és páratlan freskóit az enyészettől.
A történelmi Magyarország öröksége ma több ország területén található, mégis közös kulturális emlékezetünk része.
A megújulás kora című reprezentatív album éppen ezt a sokszínű és határokon átívelő örökséget mutatja be lenyűgöző gazdagsággal.
A Hely.hu oldalt is üzemeltető Genius Loci Építészeti Alapítvány és a TERC Kiadó által kiadott nagyformátumú kötet nem csupán dokumentálja a megmentett műemlékeket, hanem látványos fotóival, igényes kivitelével és alapos történeti bemutatóival önmagában is értéket teremt. Ritka vállalkozás, hogy egy könyv ilyen átfogó képet adjon a Kárpát-medence épített örökségének megújulásáról; ezért nemcsak műemlékbarátoknak, hanem minden, múltunk iránt érdeklődő olvasónak figyelmébe ajánlható.
