Lekerültek az állványok a csíksomlyói kegytemplom tornyairól, így Erdély egyik legfontosabb műemléke és a magyarság egyik legjelentősebb zarándokhelye ismét teljes szépségében látható. Bár kisebb munkálatok még hátravannak, a tervek szerint a 2027-es pünkösdi búcsúra már teljesen megújulva fogadhatja a zarándokokat.
A csíksomlyói kegyhely története a 15. századig nyúlik vissza: a ferencesek már az 1440-es években templomot emeltek itt. A ma látható, barokk stílusú, kéttornyú kegytemplom 1804 és 1876 között épült. Legféltettebb kincse a 16. század elején készült, 227 centiméter magas, fából faragott Mária-kegyszobor, amely a magyar katolikus vallási örökség egyik legjelentősebb alkotása.
A magyarság egyik legnagyobb zarándokünnepe
A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredete a középkorig vezethető vissza: IV. Jenő pápa már 1444-ben búcsúkiváltságot engedélyezett a templom építését segítő híveknek. A hagyomány szerint a pünkösdi zarándoklat 1567-ben kapott különös jelentőséget, amikor a katolikus székelyek Szűz Mária segítségével a Tolvajos-tetőn legyőzték János Zsigmond unitárius fejedelem vallási áttérítést kikényszeríteni kívánó seregét és megfogadták, hogy minden pünkösdkor újra elzarándokolnak ide. Az esemény emléke évszázadokon át meghatározta a búcsú hagyományát. A kommunista diktatúra idején korlátozott, majd az 1990-es évektől újra tömeges zarándoklattá váló ünnep mára a Kárpát-medencei magyarság egyik legfontosabb vallási és nemzeti találkozójává vált. A Kis- és Nagysomlyó közötti hegynyeregben tartott pünkösdszombati szentmisére évente több százezer zarándok érkezik Erdélyből, Magyarországról és a világ számos országából. A kegyhely nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 2019-ben Ferenc pápa is szentmisét mutatott be itt.
Megújultak a tornyok, a homlokzat és a tető
A 2025 tavaszán nagyobb ütemben megkezdett felújítást elsősorban a beázások, az elöregedett tetőzet és a megrongálódott homlokzat tették szükségessé.
A munkálatok során kicserélték a tetőfedést és az esővíz-elvezető rendszert, megújították a tornyokat és a homlokzatokat, restaurálták a homlokzati Szűzanya-szobrot, valamint a toronykereszteket is lecserélték. A kegytemplommal párhuzamosan a ferences kolostor tetőzetét és homlokzatait is felújították.
A beruházás költségeinek jelentős részét a hívek adományai fedezték, de a magyar kormány 500 millió forintos támogatást biztosított, emellett Csíkszereda önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa és vállalkozások is hozzájárultak a munkálatokhoz.
A Maszol friss beszámolója szerint november elején már lebontották a tornyokat körülvevő állványzatot. Albert István Leánder ferences házfőnök elmondta, hogy a bejáratoknál, ajtóknál és kapuknál még kisebb javításokra van szükség, néhány bádogosmunkát pedig az időjárás miatt tavaszra halasztottak.
Így minden esély megvan arra, hogy a 2027-es pünkösdi búcsúra a csíksomlyói kegytemplom már teljesen megújulva, régi fényében várja a zarándokok százezreit.
Korábban már beszámoltunk a felújítás előrehaladásáról a hely.hu-n.
