Csináld magad, egészséges ház, ráadásul nagyobb is, mint a szabályozás által engedett? A Helyzet legújabb adásában a természetes építőanyagok kerültek a középpontba, különös tekintettel a vályogra. Lánszki Regő országos főépítész vendége ezúttal Bihari Ádám építész, a Naturarch Stúdió alapítója és Müller Péter Sziámi Kossuth-díjas magyar költő, dalszerző, énekes volt.
„Felmértük, hogy ki mire asszociál a vályog szó hallatán és az egy nagyon megdöbbentő eredmény, hogy az emberek 90 százaléka valami negatívra” – mesélt a Helyzet podcast legújabb adásában a vályog jelenlegi megítéléséről Bihari Ádám, aki korábban már adott interjút a Hely.hu-nak arról, hogyan lehetne ezt a téves előítéletet megváltoztatni.
Bihari Ádám az általa alapított, környezettudatos és egészséges építészetre szakosodott Naturarch Stúdióval arra keresi a válaszokat, hogy „hogyan tudunk úgy fenntartható módon élni, hogy az számunkra is egészséges és közben megőrizzük a jövő generációi számára is a környezetünket”.
„Ha pedig valódi fenntartható építészettel szeretnénk foglalkozni, akkor a népi építészet logikáját kell használnunk, azon belül pedig a legfontosabb ez a természetes anyaghasználat, ami a helyben hozzáférhető anyaghasználatot jelenti” – jelentette ki a podcastben a szakember.
Az építész a beszélgetés során hangsúlyozta azt is, hogy „áttörés ebben a témában akkor várható hogyha a keresleti oldalnak, az embereknek egyre nagyobb számban lesz igényük egészséges és természetes építőanyagokra. Mint mondta: csináld magad jelleggel lehet házat építeni vályogból, szalmából, nádból. Körülbelül ugyanolyan árból építhetjük fel természetes anyagokból, jó minőségben az otthonunkat, mint nem természetesekből”.
„Laktam Zalában egy vályogházban. Nulláról újítottunk fel egy 150 éves kis zsellérházat, szoba-konyhásat, amihez hozzáépítettem még, és csodát mutatott. Nem csak a közhely miatt, hogy nyáron hűvös, télen pedig meleg, hanem egyszerűen azt érzi az ember, hogy valahogy egy egészséges helyen úgy van, ahogy lennie kell. Nekem ez a vályogház” – osztotta meg a vályoghoz kötődő személyes élményét Müller Péter Sziámi, aki együtt dolgozik Bihari Ádámmal a természetes építőanyagok népszerűsítése érdekében.
A kulturális szakember megosztott egy elgondolkodtató jelenséget, amely a nemzetközi kiállításokon, vásárokon tapasztalható: „nagy cégek jönnek, átlátják a piacot, kitermelik a magyar agyagot és ha elmész egy kiállításra vagy egy vásárra Németországba, ott van a vakolat nejlonzsákban német felirattal. Ha megkérdezed az eladót, honnan van ez az anyag, azt mondják, hogy hát tőletek. És ezt utána nálunk is árulják, csak ötvenszeres áron”.
Az építőiparban „több mint 48 százalékos az import kitettségünk, tehát ennyi, amit külföldről kell behoznunk” – mutatott rá az országos főépítész, aki szerint a természetes építőanyagok újrafelfedezésével ezt az arányt akár 30 százalék alá is lehet csökkenteni.
Mint azt Lánszki Regő hangsúlyozta, ezt a célt az új építészeti törvény is támogatja. „Aki természetes építőanyaggal épít – itt ez lehet fa, nád, kő, vályog, tehát bármi aminek a természetessége igazolható –, az 20 százalékkal nagyobb épületet építhet, mint amit az adott területi szabályozás engedne.”
