Új tulajdonosa lett a Baranya vármegyei Tékes evangélikus templomának: Varnus Xavér orgonaművész vásárolta meg az épületet. A terve nem egyszerűen egy újabb koncerthelyszín létrehozása, hanem a mezőlaki modell megismétlése: orgonát állítana fel, Bachot játszana, és országosan ismert művészeket vinne a mindössze néhány száz lakosú faluba.
A templom története ráadásul építészetileg is figyelemre méltó: Lamping József tervezte 1906–1907-ben.
Varnus Xavér újabb használaton kívüli templomot vásárolt Magyarországon. Az orgonaművész a Blikknek árulta el, hogy ezúttal a Baranya vármegyei Tékes evangélikus temploma került a tulajdonába. A helyszín kiválasztása nem véletlen: Varnus a már működő mezőlaki kulturális kezdeményezését szeretné a Dél-Dunántúlon is meghonosítani.
A mezőlaki sikert vinné tovább Tékesen
Varnus 2022-ben vásárolta meg a korábbi mezőlaki evangélikus imaházat, majd felújította, koncertteremmé alakította és orgonát állított fel benne. Az épület azóta többek között a Bach- és Shakespeare-fesztivál helyszíne lett. A programok iránt akkora az érdeklődés, hogy Varnus elmondása szerint az idei fesztiválra a jegyek percek alatt elfogytak.
Az orgonaművész szerint a közönség jelentős része Mezőlak nagyjából 80 kilométeres környezetéből érkezik, ezért arra jutott, hogy hasonló kulturális központnak a Pécs és Kaposvár közötti térségben is lehet létjogosultsága.
Pécs mellett történeti érv is szól: a város az Angster József alapította orgonagyár révén egykor a magyar orgonaépítés egyik legfontosabb központja volt. Varnus olyan előadókat szeretne vidékre vinni, akikkel Mezőlakon már sikerült nagy közönséget megszólítania.
Németországból már az orgona is megvan
A tékesi épület Varnus első benyomása szerint jó állapotban van. Elsősorban a tetőn kell munkákat végezni, majd be kell építeni az orgonát, amelyet az orgonaművész már meg is vásárolt Németországban.
A cél tehát nem az egykori templom lakóházzá vagy kereskedelmi ingatlanná alakítása. Varnus hangverseny- és művészeti térként kívánja tovább használni. Saját megfogalmazása szerint a templomban, ahol eddig Isten szava szólt ezentúl Isten zenéje szól majd – mindenekelőtt Bach művei.
A sok helyen fogyó gyülekezetek miatt több vidéki templomnál merül fel, hogyan lehet az épületet úgy megmenteni, hogy új közösségi funkciót kapjon. Egy 2024-es evangélikus összeállítás éppen Varnus mezőlaki kezdeményezését emelte ki annak példájaként, hogy egy használaton kívüli templom kulturális hasznosítással új életet kaphat.
Több mint százéves templomot vett meg
A tékesi templom története jóval érdekesebb annál, mint amit egy egyszerű vidéki templomról gondolnánk.
A településre az 1770-es években érkeztek német evangélikus családok. A türelmi rendelet előtt nyilvánosan nem gyakorolhatták vallásukat, később Tékes előbb Egyházaskozár, majd Csikóstőttős evangélikus közösségéhez tartozott. A 19. században még vályogfalú iskolában és imaházban tartották az istentiszteleteket. 1903 körül a település lakosságának többsége evangélikus volt.
A ma álló templomot 1906–1907-ben építették Lamping József tervei alapján, és maga a Lamping család építővállalkozása végezte a kivitelezést. Lamping József a 20. század eleji Dél-Dunántúl fontos építésze volt, Kaposváron számos középület és templom fűződik a nevéhez.
A tékesi épület a dél-dunántúli evangélikus templomépítészet jellegzetes példája. Hosszházas kialakítása, U alakú karzata, a bejárat tengelyében álló tornya, karcsú, íves ablakcsoportjai és különleges barokkos toronysüvege adják karakterét. A belső térben Lamping korszerűnek számító acélszerkezetet is alkalmazott.
A második világháború után a német lakosság jelentős részének kitelepítése alapvetően változtatta meg Tékes társadalmi és vallási szerkezetét, hiszen a hívek nagy része távozott.
Nem olyan régen üres a templom
A Blikk-interjú egyik részlete ugyanakkor nem egyezik a templom dokumentált történetével. Varnus úgy fogalmazott, hogy az épület hatvan éve használaton kívül van, illetve körülbelül 150 évig szolgált templomként.
Az építészettörténeti forrás szerint azonban a ma álló templom csak 1906–1907-ben épült, tehát 2026-ban mintegy 119 éves. Ugyanez a 2017-ben megjelent tanulmány azt írta, hogy 2016-ra szűntek meg teljesen az istentiszteletek, és akkor már csak temetések alkalmával érkezett lelkész a faluba. A helyiek ugyanakkor társadalmi munkával és adományokból még ekkor is végeztek állagmegóvást.
Vagyis az épület hosszú ideje erősen alulhasznosított lehetett, de a „hatvan éve használaton kívül” állítás a rendelkezésre álló történeti adatok alapján nem pontos.
A polgármester Varnus szerint örül az érkezésének
A vásárlásnak a helyi vezetés is örül. Varnus elmondása szerint első tékesi látogatásakor véletlenül találkozott a polgármesterrel és annak helyettesével, akik kifejezetten pozitívan fogadták, hogy az egykori templom új kulturális funkciót kaphat.
Új élet egy fogyó falu közepén
Tékes ma alig kétszáz lakosú település. Éppen ezért egy rendszeresen működő koncerthelyszín jelentősége messze túlmutathat egyetlen műemlék jellegű épület megmentésén, a falu jövőjét jelentheti.
Blikk; Somogy folyóirat – H. Molnár Katalin: A „Krisztiánusok” – A templomépítő Lampingok; Magyarországi Evangélikus Egyház
