Több mint négy évtizeddel halála után hazatért valami abból, amit Breuer Marcell a világra hagyott. A Bauhaus szellemében született, Cape Cod-i nyaralójából származó tárgyak most a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják – a modern építészet egyik legnagyobb magyar alkotójának kézzelfogható örökségeként.
Ritka és megható pillanat, amikor egy magyar alkotó életművének darabjai hosszú évtizedek után visszatérnek hazájukba. Most ez történt a 20. század egyik legjelentősebb építészével, Breuer Marcell-lel: a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) gyűjteményébe került a világhírű modernista építész hagyatékának egy része.
A pécsi születésű, a Bauhausban tanult Breuer munkái – az UNESCO párizsi székházától a New York-i Whitney Museumig – az építészettörténet fejezetei közé íródtak, az általa tervezett tárgyak azonban mindeddig távol maradtak Magyarországtól.
„Ez nemcsak magyar, hanem közép-európai léptékben is kiemelkedő múzeumi gyarapodás, amellyel tovább növeljük ennek a Kárpát-medencében egyedülállóan gazdag építészeti kollekciónak a jelentőségét”
– hangsúlyozta dr. Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója a gyűjtemény bemutatásán.
Breuer Marcell nyaralója
Az egyik tárgyegyüttes Breuer Marcellnek a Cape Cod félszigeten álló, saját wellfleeti nyaralójából származik. Breuer 1949-ben építette fel saját házat, és még ugyanabban az évben tervezte honfitársa és barátja, Kepes György nyaralóját egy közeli telken. Wellfleetben ekkorra különleges közösség alakult ki: művészek, írók és tudósok kolóniája, köztük számos európai – és magyar – emigránssal.
Breuer fia, Tamás Breuer fotósként az 1960-as és 1970-es években kamerájával rögzítette e pezsgő közeg életét; a fennmaradt negatívok száma több ezerre tehető.
A házat apja halála után ő örökölte, majd tőle vásárolta meg a közelmúltban a Cape Cod Modern House Trust, az az alapítvány, amely Cape Cod modern építészeti örökségének megmentését és hasznosítását tűzte ki célul.
A múzeum és az alapítvány közötti kapcsolat egy magyar szálon keresztül jött létre: Tóbiás Tas, az Offbeat Budapest & Vienna szerzője 2022-ben járt Wellfleetben, és kutatásai alapján írt cikket, valamint ő kötötte össze Peter McMahont, az alapítvány igazgatója a magyar intézménnyel.
McMahon szervezésében 2025 nyarán fejeződött be a wellfleeti Breuer-ház felújítása.
Az épületet nyáron kiadják, így biztosítják fenntartását, a szezonon kívüli hónapokban pedig szakmai eseményeknek és alkotóháznak ad otthont – pontosan abban a szellemben, ahogy Breuer is használta egykor: inspiráló, nyitott, kísérletező közegként.
Bútorok, makettek, könyvek
A MÉM MDK 2025 tavaszán öt eredeti bútort, két épületelem-makettet, húsz könyvet, valamint száz fénykép digitális másolati jogát vásárolta meg a wellfleeti házból. A bútorok között olyan ikonikus darabok találhatók, mint a Vaszilij-szék, amelyet Breuer maga használt, vagy az elegáns Isokon-heverő. A könyvek külön érdekessége, hogy több kötetben megtalálható F. R. S. Yorke, Böhm Viktor és Lucien Hervé aláírása.
„Az alapítvány fantasztikus munkát végez a helyi modern építészeti örökség és Breuer Marcell nyaralójának nemzetközi megismertetése érdekében. Múzeumunk számára ez most egy kiemelt nemzetközi kapcsolatot jelent”
– mondta Sebestyén Ágnes Anna, a MÉM MDK főmuzeológusa, aki személyesen is járt Wellfleetben és szakmailag koordinálta a gyűjtemény létrejöttét.
A ház történetéhez szorosan kapcsolódik Breuer Marcell életének utolsó fejezete is:
1981-ben bekövetkezett halála után itt, a wellfleeti nyaraló kertjében helyezték el hamvait.
Sebestyén Ágnes Anna kérdésünkre elmondta, hogy a hamvakat nem hozzák haza, az épület felújítása során azonban külön figyelmet fordítottak arra, hogy az építész sírja méltó módon, Breuer örökségéhez illően kerüljön helyreállításra és megőrzésre.
Hamilton Smith, Szarvasy Mihály és a másik történet
A most bemutatott anyag másik része Hamilton Smith, Breuer egykori társa és kollégája hagyatékából származik. A New Yorkban élő magyar gyűjtő, Szarvasy Mihály az ő birtokában lévő tárgyakat – köztük több eredeti Cesca-széket, dedikált monográfiákat és dokumentumokat – helyezte letétbe a múzeum gyűjteményében. Így a két anyag együtt ad teljesebb képet arról az emberről és építészről, akinek életműve a kontinensek között is hidat teremtett.
A MÉM MDK új korszakának kezdete
A Breuer-gyűjtemény hazaérkezése nem csupán egy látványos gyarapodás, hanem szimbolikus gesztus is: a magyar építészet legjelentősebb közgyűjteménye, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ most valóban beteljesíti küldetését, hogy a történelmi és a kortárs magyar építészet örökségét nemzetközi szinten is láthatóvá tegye. A Walter Rózsi-villa 2022-es megnyitásával a múzeum már bizonyította, hogy az építészeti örökség kortárs értelmezése ma is izgalmas lehet – a Breuer-anyag hazatérése pedig ennek az útnak újabb, nemzetközi mérföldköve.
„A MÉM MDK épülete, a Walter Rózsi-villa nem egyszerű ház, hanem a magyar modern esszenciája. Most, hogy Breuer Marcell öröksége is itt van, ez az állítás még igazabb lett”
– fogalmazott Lánszki Regő, építészeti államtitkár.
Egy magyar, aki a világot formálta
Breuer Marcell építészete egyszerre volt kísérletező és mélyen emberi. A Bauhaus asztalosműhelyéből indult, majd a brutalizmus egyik legjelentősebb alakjává vált, miközben mindig megőrizte a funkcionalizmusban rejlő humánumot. Most, hogy életének tárgyai újra magyar földön vannak, nemcsak az ő öröksége gazdagodik, hanem a mi közös kulturális emlékezetünk is.
„Breuer életműve olyan pálya, amely összeköti a kontinenseket és a korszakokat, megmutatva, hogy a nemzetköziség nem a határok átlépésén, hanem a látásmódon múlik. Az MMA és a Magyar Építészeti Múzeum közös célja pedig, hogy ezt a látásmódot, az építészet sokszínű világát ne csak a szakmának, hanem minden érdeklődőnek, az állampolgároknak is megmutassa”
– fogalmazott Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Ahogy Breuer egykor írta: „a részletek felől haladok a nagyobb egységek felé” – most mintha ennek a gondolatnak a megvalósulását látnánk: a személyes tárgyak apró részletei újra összeállnak, hogy egy nagyobb egységet alkossanak – a modern építészet történetének egyik legszebb fejezetét.
Nyitókép: MÉM MDK/Hack Róbert
