Három évig tartó felújítás után újraszentelték Debrecen egyik legkülönlegesebb templomát. Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház teljes műszaki rekonstrukción esett át: helyreállították történeti értékeit, újranyitották a szentély korábban befalazott ablakait, belső tereit pedig monumentális, bizánci hagyományokat követő falképekkel gazdagították.
Három évig tartott a teljes körű rekonstrukció
A 2023 októberében megkezdett felújítás a több mint 115 éves épület szinte minden részét érintette. Helyreállították a klinkertégla, kőburkolatú és vakolt homlokzatokat, felújították a tetőszerkezetet, a tetőfedéseket és a bádogos szerkezeteket. A rossz állapotú nyílászárókat az eredeti megjelenés megőrzésével gyártották újra.
A munkálatok indokoltságát jól mutatta az épület leromlott műszaki állapota. A belső falakon a vakolat jelentős beavatkozást igényelt, a korábbi falfestések elszennyeződtek, a padlózatot pedig teljes rétegrendjében fel kellett újítani. A falakat részben páraáteresztő vakolattal látták el, és utólagos talajnedvesség elleni szigetelés is készült.
A templom új padlóburkolatokat, padlófűtést és korszerű, hőszivattyús fűtési rendszert kapott, emellett teljesen megújult az elektromos hálózat. Rendezték a főszékesegyház környezetét, és biztosították az akadálymentes megközelítést is.
Az egyik legérdekesebb építészeti beavatkozás a szentély hat, korábban befalazott ablakának újbóli megnyitása volt. A nyílások helyén falfestmények is voltak, amelyek megőrzése különleges restaurátori megoldásokat igényelt. Az ablakok visszaállításával lényegesen világosabbá vált a szentély, megváltoztatva a templombelső térhatását is.
A mintegy 2,5 milliárd forintos beruházás 80 százalékát, 2 milliárd forintot a magyar állam biztosította. A fennmaradó, mintegy 500 millió forint a Hajdúdorogi Főegyházmegye saját forrásaiból és a hívek adományaiból származott.
A felújítás része volt az elmúlt évek kiterjedt templomfelújítási programjának.
A felújítás terveit Tisza András és Csáki Péter, a Tisza Építész Kft. szakemberei készítették, a generálkivitelezést a Palladián Kft. végezte. A műemléki szakértő Virányi Zsolt volt.
A neobizánci építészet különleges debreceni emléke
Az Istenszülő oltalma tiszteletére emelt templom ifjabb Bobula János tervei alapján 1907 és 1910 között épült, és 1910. május 22-én Firczák Gyula püspök szentelte fel.
Az épület a magyarországi neobizánci templomépítészet figyelemre méltó alkotása. Görögkereszt alaprajza, központi kupolája és hangsúlyos harangtornya a keleti keresztény építészeti hagyományt idézi, miközben részletformáiban a román kori építészet hatása is felismerhető. Homlokzatát a vörös téglafelületek és a világosabb építészeti tagozatok kontrasztja határozza meg.
A templom művészeti értékei több korszak örökségét őrzik. Lohr Ferenc 1909-ben készített kupolafestményei az Istenszülőt és az angyalokat ábrázolják. A belső tér további kifestését az 1950-es években Szegedi Molnár Géza végezte, míg a szentélyt és a hajót elválasztó ikonosztázion csak a templom százéves jubileumára, 2010-ben készült el.
Az épület egyháztörténeti jelentősége is kiemelkedő: 2015-ben, a Görögkatolikus Metropólia létrehozásával a Hajdúdorogi Főegyházmegye főszékesegyházává vált. Debrecen ezzel a magyarországi görögkatolikus egyház egyik legfontosabb központja lett.
Négyezer aranyfüstlap és új bizánci falképek
A rekonstrukció egyik leglátványosabb része a belső tér művészeti megújítása. Seres Tamás ikonfestő és munkatársai két éven át dolgoztak az új, bizánci ikonográfiai program megvalósításán.
Különleges alkotás a monumentális Pantokrátor Krisztus-ábrázolás, amelyen Krisztus arcát másfél méteres nagyságban festették meg, a kép hátteréhez pedig mintegy négyezer aranyfüstlapot használtak fel.
A restaurátorok helyreállították Lohr Ferenc kupola- és csegelyfestményeit is. Az új alkotások színvilágát ezekhez igazították, így a történeti értékek és a kortárs egyházművészet egységes belső térben találkoznak.
A munkálatok során a templom berendezési tárgyait és bútorait is felújították, szükség esetén áthelyezték, hogy jobban megfeleljenek a görögkatolikus liturgia igényeinek.
Ünnepi Szent Liturgiával szentelték újra a főszékesegyházat
A főszékesegyházat 2026. október 3-án, ünnepi Szent Liturgia keretében szentelték újra, számos magyarországi és külföldi egyházi méltóság jelenlétében.
Az eseményen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, I. József melkita pátriárka, Jonáš Maxim eperjesi érsek-metropolita, valamint többek között a pozsonyi, kassai, munkácsi, máramarosi, pittsburghi, miskolci és nyíregyházi görögkatolikus egyházmegyék főpásztorai.
Az ünnepi szertartáson Orosz Atanáz miskolci püspök mondott szentbeszédet, hangsúlyozva, hogy a megújult templom nem pusztán építészeti alkotás, hanem az imádság és a közösségi élet helyszíne. Az ünnepen a Lautitia Kóruscsalád is közreműködött.
Az eseményen Papp László, Debrecen polgármestere is részt vett, aki pohárköszöntőjében kiemelte, hogy a város jelentős történelmi templomainak felújítását az Attila téri főszékesegyház megújulása tette teljessé.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita köszönetet mondott a felújításon dolgozó szakembereknek, művészeknek és támogatóknak. Hangsúlyozta, hogy bár néhány munka még hátravan, a legfontosabb feladat most már az, hogy a megújult főszékesegyház ismét megteljen élettel és hittel.
A gyönyörűen felújított templombelsőt a Görögkatolikus Médiaközpont videóján teljesen bejárhatjuk.
Hajdúdorogi Főegyházmegye, HAON, Debreceni Szemle, Magyar Kurír, Görögkatolikus Médiaközpont
