2026. szeptember 27-től Magyarországon is szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, miként nevezhet egy vállalkozás egy terméket, szolgáltatást vagy akár saját működését „zöldnek”, „fenntarthatónak”, „környezetbarátnak” vagy „klímabarátnak”. A változás az építőipart különösen érzékenyen érintheti: az építőanyag-gyártóknak, lakóingatlan-fejlesztőknek és más beruházóknak is érdemes felülvizsgálniuk honlapjaikat, prospektusaikat és reklámkampányaikat.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már szeptember elején figyelmeztette a vállalkozásokat: szeptember 27-én életbe lépnek az uniós EmpCo irányelv alapján módosított magyar fogyasztóvédelmi szabályok. A változás egyik legfontosabb eleme, hogy 12 új tényállással bővül az Fttv., vagyis a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény úgynevezett feketelistája. Ezeknél a hatóságnak már nem kell külön bizonyítania, hogy az adott reklám ténylegesen befolyásolta a fogyasztó döntését: ha a törvényi tényállás megvalósul, a gyakorlat tisztességtelennek számít. Gazdasági Versenyhivatal
Az építőipar sem kivétel
A szabályozás nem egy-egy iparágat céloz. Az Fttv. új meghatározása szerint a „termék” fogalmába az áru és a szolgáltatás mellett az ingatlantulajdon is beletartozik. Ez azért fontos, mert így nemcsak egy festék, hőszigetelő anyag, tégla vagy beton környezeti reklámja lehet érintett, hanem például egy fogyasztóknak értékesített lakás vagy lakópark kommunikációja is. Magyar Közlöny
A szabályok elsősorban a fogyasztóknak szóló kereskedelmi kommunikációt szabályozzák. Egy kizárólag vállalkozások vagy intézményi befektetők közötti B2B ügylet jogi megítélése ezért eltérhet, de az építőipari cégek nyilvános honlapjain, közösségi médiájában és reklámjaiban szereplő állítások jelentős része fogyasztókhoz is eljuthat.
Már nem elég egyszerűen azt írni: „zöld” vagy „környezetbarát”
Az egyik legfontosabb változás az általános környezeti állításokat érinti. Olyan kifejezések, mint a „zöld”, „környezetbarát”, „öko”, „klímabarát” vagy hasonló, általános pozitív környezeti üzenetek csak akkor alkalmazhatók általános állításként, ha a vállalkozás az adott állításhoz kapcsolódó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt is igazolni tudja. Az uniós szabály kifejezetten ebbe a körbe sorol többek között olyan általános kifejezéseket is, mint az „eco-friendly”, „green” vagy „climate friendly”. Eur-Lex
A magyar törvény nagyon konkrétan meghatározza azt is, mit ért „elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítmény” alatt: ilyen lehet például az EU ökocímke, valamely tagállamban elismert EN ISO 14024 I. típusú ökocímkerendszer, illetve valamely uniós jogszabály szerint elérhető legmagasabb környezeti teljesítmény. Magyar Közlöny
Ez különösen fontos az építőanyag-piacon. Attól, hogy egy terméknek például kedvezőbb a karbonlábnyoma egy versenytársnál, még nem feltétlenül nevezhető korlátozás nélkül egyszerűen „környezetbarát építőanyagnak”.
A konkrét állítás sokkal jobb, mint az általános zöld jelző
Az új szabályozás nem azt jelenti, hogy környezeti előnyökről mostantól nem lehet beszélni. Éppen ellenkezőleg: a pontos, mérhető és ellenőrizhető információ felértékelődik.
Az uniós szabályozás példája szerint a „klímabarát csomagolás” általános környezeti állítás, míg az, hogy „a csomagolás előállításához felhasznált energia 100 százaléka megújuló forrásból származik”, már konkrét állítás. Utóbbi természetesen csak akkor használható, ha tényszerűen igaz és bizonyítható. Eur-Lex
A lényeg tehát: ne a minősítő jelző legyen konkrét bizonyíték nélkül nagyobb, mint maga az igazolható környezeti előny.
Egy kedvező tulajdonságból nem lehet az egész épületet „zölddé” tenni
Feketelistára került az a gyakorlat is, amikor a vállalkozás az egész termékre vagy teljes üzleti tevékenységére vonatkozó környezeti állítást tesz, miközben az előny valójában csak egyetlen részletre vagy egyetlen műveletre vonatkozik. Magyar Közlöny
Ez ingatlanfejlesztésnél különösen érdekes. Önmagában például a napelem, az esővízhasznosítás, egy zöldtető vagy az elektromosautó-töltők megléte nem feltétlenül alapozza meg azt az üzenetet, hogy az egész beruházás környezetbarát vagy fenntartható. Sokkal biztonságosabb pontosan azt kommunikálni, hogy az épület milyen konkrét műszaki megoldást alkalmaz, és annak milyen mérhető következménye van.
Ráadásul a környezeti üzenet nem csak szöveg lehet. Az uniós irányelv szerint a képi világ, a színek vagy más vizuális elemek összhatása is kelthet környezeti állítást. Vagyis egy lakópark reklámjának zöld levelekkel, erdőkkel és „eco” jellegű grafikával kialakított vizuális kommunikációja sem feltétlenül semleges, ha összességében olyan környezeti teljesítményt sugall, amelyet a projekt nem tud alátámasztani. Eur-Lex
Saját „eco” vagy „green” pecsétet sem lehet egyszerűen kitalálni
Az új feketelista tiltja az olyan fenntarthatósági címke feltüntetését, amely nem valamilyen megfelelő tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem hatóság vezetett be. Az uniós szabályok szerint a tanúsítási rendszernek többek között átlátható követelményekkel és független harmadik fél által végzett ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Eur-Lex
Egy építőanyag-gyártó tehát nem tehet egyszerűen saját tervezésű „Green Choice”, „Eco Product” vagy „Sustainable Building” emblémát a termékre úgy, hogy az a fogyasztó számára független környezeti minősítés benyomását kelti, miközben valójában csak a vállalkozás saját marketingjelzéséről van szó.
Fontos különbség: az EPD nem automatikusan „zöld bizonyítvány”
Az építőiparban az egyik leggyakoribb környezeti dokumentum az EPD, vagyis Environmental Product Declaration. Ez életciklus-értékelésen alapuló, szabványosított környezeti adatokat ad az építőanyagról; az építőipari EPD-k alapvető európai szabványa az EN 15804, nemzetközi hátterük pedig az ISO 14025 rendszeréhez kapcsolódik. AENOR
Az EPD azonban önmagában nem azt tanúsítja, hogy a termék „környezetbarát” vagy jobb más termékeknél. Az EPD alapvetően környezeti teljesítményadatokat közöl, és nem rangsorolja automatikusan a termékeket. efcc.eu
Ez a szeptember 27-i szabályváltozás miatt különösen fontos különbség. Egy megfelelő EPD nagyon erős alap lehet egy konkrét, számszerű környezeti állítás igazolására, de nem azonos az Fttv. által az általános zöld állításokhoz megkövetelt, ISO 14024 szerinti I. típusú ökocímkével.
A „karbonsemleges” állításokkal különösen óvatosan
Új feketelistás tényállás, ha egy vállalkozás szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére – például karbonkreditek vásárlására – hivatkozva állítja egy áruról, hogy az üvegházhatású gázok szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatású. Magyar Közlöny
Az uniós szabály mögötti logika szerint a terméken kívül végrehajtott kompenzáció nem azonos a termék tényleges életciklus-kibocsátásának csökkentésével. A vállalkozás kommunikálhatja például, hogy környezetvédelmi vagy karbonkredit-projekteket finanszíroz, de ebből nem következhet automatikusan a reklámban, hogy maga a termék „karbonsemleges”. Eur-Lex
Ez különösen érzékeny kérdés lehet például cement-, beton-, acél- vagy más nagy beágyazott szén-dioxid-kibocsátású építőanyagok esetében.
A 2030-as ígéret sem maradhat egyszerű marketingmondat
Az olyan vállalásokkal is szigorúbb a rendszer, mint hogy „2030-ra karbonsemlegesek leszünk”, „öt éven belül teljesen fenntarthatóvá válunk” vagy „a projekt nettó zéró működésre áll át”.
Jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állítás csak akkor tehető megalapozottan, ha azt egyértelmű, objektív, nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalások, mérhető és időhöz kötött célok, részletes és reális végrehajtási terv, valamint rendszeres, független harmadik fél általi ellenőrzés támasztja alá. Az ellenőrzés megállapításait a fogyasztók számára is hozzáférhetővé kell tenni. Magyar Közlöny
A bizonyítéknak már a reklám megjelenésekor léteznie kell
A GVH korábbi zöldmarketing-útmutatója már eddig is világossá tette: nem elég utólag bizonyítékot keresni egy reklámállításhoz. Az alátámasztásnak már akkor rendelkezésre kell állnia, amikor a vállalkozás először közzéteszi az állítást.
A hatóság szerint a bizonyítéknak szilárdnak, függetlennek és ellenőrizhetőnek kell lennie, és figyelembe kell vennie a korszerű tudományos módszereket. Ilyen lehet többek között független szakmai kutatás, releváns vizsgálati eredmény vagy más hitelt érdemlő dokumentáció. Gazdasági Versenyhivatal
Építőanyag esetén tehát egy hitelesített életciklus-értékelés, vizsgálati jegyzőkönyv vagy megfelelő EPD sokkal többet érhet, mint egy általános marketingkijelentés.
A kötelező minimum sem adható el különleges zöld teljesítményként
Az új feketelistán szerepel az is, ha egy vállalkozás olyan uniós vagy magyar jogszabályi követelményt állít be terméke különleges előnyeként, amelyet valójában az adott kategória valamennyi termékének teljesítenie kell. Magyar Közlöny
Az építőiparban ez azt jelenti: egy jogszabály által kötelező energetikai, környezeti vagy műszaki követelmény teljesítése önmagában nem reklámozható úgy, mintha az adott épület vagy építőanyag ettől különleges környezeti többlettel rendelkezne a versenytársakhoz képest.
Mit érdemes most átnézni egy építőipari cégnél?
A változás miatt nemcsak az új reklámkampányokat érdemes ellenőrizni, hanem a már működő kommunikációt is: a weboldalak „fenntarthatóság” oldalait, termékadatlapokat, katalógusokat, lakópark-prospektusokat, közösségi médiás hirdetéseket, értékesítési prezentációkat és a csomagolásokon szereplő jelöléseket. Különösen érdemes kigyűjteni a „zöld”, „eco”, „fenntartható”, „környezetbarát”, „klímabarát”, „karbonsemleges”, „nettó zéró”, „100%-ban újrahasznosítható” és hasonló állításokat, majd mindegyik mellé odahelyezni azt a bizonyítékot, amely az állítást ténylegesen igazolja.
A törvény ugyanakkor átmeneti szabályt is tartalmaz: az új rendelkezéseket a 2026. szeptember 27-ét követően gyártott vagy előállított termékek tekintetében kell alkalmazni. Ennek célja az indokolás szerint többek között az volt, hogy a korábban jogszerűen legyártott és becsomagolt készleteket ne kelljen kizárólag a címkézés miatt kivonni vagy újracsomagolni. Magyar Közlöny
A GVH ugyanakkor egyértelműen arra hívta fel a vállalkozások figyelmét, hogy szeptember 27-től már az új szabályok figyelembevételével alakítsák ki zöld kommunikációjukat, és szükség esetén jogi szakértővel is vizsgáltassák felül azt. gvh.hu
Az építőiparban ez lehet az új alapszabály
A „zöld” jelző helyett érdemes egyre inkább adatokat kommunikálni. Mennyi az újrahasznosított anyag aránya? Mekkora az igazolt életciklus-kibocsátás? Milyen energiaforrást használnak a gyártás során? Milyen minősítést és milyen fokozatot kapott az épület? Pontosan melyik környezeti tulajdonság javult, milyen referenciaértékhez képest?
A szeptember 27-i változás tehát nem a valóban környezettudatos fejlesztések kommunikációját tiltja. Éppen ellenkezőleg: a hiteles, mérhető környezeti teljesítmény értékét növeli, miközben egyre kevesebb helyet hagy az általános, nehezen bizonyítható „zöld” marketingnek.
Az írás általános tájékoztatás, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak
Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Közlöny, Nemzeti Jogszabálytár, EUR-Lex, European Platform on Life Cycle Assessment, AENOR, EFCC.
