„műemlékvédelem”
címkéjű cikkek

Ritoók Pál művészettörténésszel, a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ meghatározó szakemberével a közelmúltban neki ítélt Forster Gyula-díj kapcsán beszélgettünk.

A 2012-ben jelentős károkat szenvedő épület felújításának eredetileg 2023-ra kellett volna befejeződnie, de ez még mindig várat magára.

Főapátság egy, kenyérbogár nulla.

Dragonits Tamás Szemtanúság című könyvének új kiadása egy rendkívüli életút tapasztalatait adja közre, személyes történeteken, megfigyeléseken és szakmai helyzeteken keresztül mutatja meg, mi történt a Várnegyeddel a háború utáni évtizedekben.

Tárnok Balázs tősgyökeres geszti: itt született és itt is járt iskolába, épp abba a geszti Tisza-kastélyba, amit nemrégiben teljesen felújítottak és egy komplex látogatóközponttá alakítottak. Mi teszi különlegessé ezt az épületet? Miért olyan egyedi még a kertje is? És hogyan éli meg a kastély újjászületését valaki, aki szinte egész gyerekkorát ezen falak között töltötte? Interjú az agrármérnökből lett kastélymúzeum-menedzserrel.

Dragonits Tamás könyve a TERC kezelésében újabb képekkel, lábjegyzetekkel kerül ismét a polcokra.

A magyar és budapesti tudomány-, gazdaság- és politikatörténet legjelentősebb alakjainak végső nyughelyeként szolgál a Salgótarjáni utcai zsidó temető, ami rövid, de annál intenzívebb fénykorán túl, főleg a XX. század második felétől kezdve, szinte teljes feledésbe merült. Körbesétáltuk a temetőt, megismertük a történetét, a lakóit, és megérdeklődtük, mit hozhat számára a jövő.

A 70-es évekbeli épületet egy civil szervezet szeretné megmenteni, az ingatlanfejlesztőknek más elképzeléseik vannak.

A Munkácsy utcai Sonnenberg-ház sokat szerepelt az elmúlt hónapokban a hírekben, hiszen miután évtizedekkel ezelőtt homlokzati díszeit leverték, a Róth Miksa-féle hatalmas üvegablakát pedig megsemmisítették, a lakóknak hála lassan régi pompájában tündököl. Az újra száz színben pompázó ablak sok szempontból páratlan. Az eredmény jó részt a közösség egyik relatíve új tagjának, a már nyugdíjas Szinger Margitnak köszönhető. Nála tettünk látogatást, és kiderítettük, hogyan lehet egy ilyen jellegű projektet a semmiből megvalósítani.

Derűvel, szenvedéllyel mesél ma is a vakolat alól előbukkanó értékes leletekről a nemrég kitüntetett C. Harrach Erzsébet nyugalmazott építészmérnök.

Ami érthető is, hiszen Zaanse Schans minden lakosára évente 26 ezer turista jutott.

Két héten keresztül szerepelt a sportsajtó célkeresztjében Szarvaskend, az egyik, ha nem a legkisebb település, ahol az FTC valaha pályára lépett, a fókusz pedig természetesen a nagy meccsen volt. A találkozó alkalmából bennünk azonban mégis felvetődött a kérdés: milyen izgalmakat rejt a falu a futballpályán túl? Riportunkban a főszerep nem a 15 gólé és 3500 nézőé, hanem a láthatatlan helyieké, Szarvaskend mint átlagos falué.