2026 elején, amikor már az új projektek döntései alakítják a napirendet, érdemes egy pillanatra visszanézni 2025-re, és végiggondolni, milyen anyag-, digitalizációs és piaci változások rajzolták át az építőipar működését.
Az év nem egyetlen „nagy csodaanyag” vagy egyetlen mindent vivő szoftver köré rendeződött. Inkább arról szólt, hogy az iparág több fronton egyszerre kezdett el érettebben gondolkodni: a cement és a beton karbonlábnyomától a munkaterületi dokumentáción át a városléptékű fejlesztésekig.
Az alábbi összegzésben ezt a képet raktuk össze – globális példákkal, hazai tanulságokkal a hely.hu 2025. évi cikkei alapján.
Miért lett 2025-ben „üzleti ügy” a technológia?
2025 egyik legfontosabb tanulsága, hogy az építőipari digitalizációt már nem „szép” kísérletként, hanem versenyképességi feltételként kezelte a piac. Európa lemaradása és a termelékenységi kihívások az építésgazdaságban is érezhetőek voltak: a megoldáskeresés fókuszába az automatizáció, az adatkezelés és a technológiai beruházások kerültek.
„Veszélyben Európa versenyképessége! – Mit tehetünk?”
A kontinens ipari és technológiai stratégiájának radikális átalakítása nélkül Európa lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött.
Hazai nézőpontból ugyanebbe az irányba mutatott az innovációs teljesítmény és a stratégiai képességek kérdése: a fejlődés üteme mérhető, de a felzárkózáshoz célzottabb eszközök kellenek – különösen ott, ahol a munkaerőhiány és az alacsony hatékonyság egyszerre nyomja a költségeket.
Magyarország innovációs teljesítménye
Hogyan léphetünk előre a globális versenyben?
A számokból is látszott, hogy a piac mozgásban van: az AI-alapú megoldások, a BIM és a zöld anyagok terjedése egyszerre jelentenek üzleti lehetőséget és kényszerű alkalmazkodást.
Építőipari számok, amelyeket érdemes tudatosítani 2025-ben
2025-ben a 17,05 milliárd dolláros globális építőipari piacot az AI-alapú technológiák, a BIM és a 12,2 százalékkal növekvő zöld építőanyagok mozgatják
Az MI „földet ért”
Az év elején a generatív mesterséges intelligencia még sokszor csak ígéret volt, év végére viszont egyre több területen konkrét munkafolyamatokban jelent meg, mint például a dokumentumgenerálásban, a kockázatelemzésben, a tervezési alternatívák gyors előállításában.
A budapesti AI Summit kapcsán a hangsúly már nem azon volt, hogy „jön-e” az MI, hanem azon, hogy milyen ütemben és milyen felelősségi keretek között épül be a szakmai döntésekbe.
„A mesterséges intelligencia építőipari szemszögből
Az AI Summit 2025 Budapesten jártunk.
Nemzetközi kitekintésben az ázsiai technológiai színtér is ugyanerről szólt: a „show” helyett a piacképes, iparági integrációra kész megoldások kerültek előtérbe.
Világformáló technológia, zöld építészet és digitális forradalom
Megkezdődött a GITEX Asia 2025 Szingapúrban.
Az MI városléptékű értelmezéséhez erős kapaszkodót adott a Smart City-szemlélet emberközpontú olvasata is, mi szerint a technológia akkor értelmes, ha a város működését, szolgáltatásait és közösségi logikáját teszi jobbá.
A Smart City nem a technológiáról, hanem az emberekről szól
Interjú Luke Grahammal, az Urban Neuron alapítójával.
A kivitelezésben 2025 az átláthatóság éve volt
A munkaterületi valóságban a legnagyobb értéket sokszor nem a „látványos” digitális újítások hozták, hanem azok a rendszerek, amelyek csökkentik a vitás helyzeteket, gyorsítják a döntéseket és visszakereshetővé teszik a teljesítést.
Időgép a munkaterületen
Hogyan forradalmasítja az OpenSpace az építőipari dokumentációt?
Hasonlóan „csendes”, de üzletileg látványos hatású terület a homlokzati projektek adatáramlása: ha a tervezés, a gyártás előkészítése és a szerelés ugyanarra az információbázisra épül, jelentősen csökken a hibázási felület.
Túl sok rendszer, túl sok hiba a homlokzatnál?
A Dijkstra egységes adatfolyama megoldhatja
Az iparági elvárás szintjén ugyanez jelent meg a hazai konferenciákon is: a BIM, az MI és a digitális folyamatok nem külön „IT-projektként” értelmeződnek, hanem a projektmenedzsment és a kockázatkezelés részévé válnak.
Proptech Hungary Konferencia 2025
Hogyan formálja át az építőipart a mesterséges intelligencia és a digitalizáció?
Anyaginnovációk: a beton és a cement új fejezete
Kevés olyan alapanyag van, amely annyira meghatározza az építésgazdaságot, mint a cement és a beton. Éppen ezért minden olyan fejlesztés, amely a karbonlábnyomot csökkenti vagy az élettartamot növeli, egyszerre környezeti és pénzügyi kérdés. A cementoldalon az év egyik legerősebb története a korallok természetes folyamataiból inspirálódó technológia volt, mely bemutatta, miért kritikus, hogy a cementgyártás a globális CO₂-kibocsátás jelentős részéért felel, és milyen üzleti logika mellett lehet életképes egy alacsonyabb kibocsátású alternatíva.
A cement jövője
Hogyan menthetik meg a korallok a bolygót?
A hazai K+F oldalon a BME Betonlabor köré szerveződő anyagfejlesztések jelezték, hogy a beton sem „kész termék”, hanem mérnöki platform: szálas kompozitok, új erősítési elvek, automatizálható gyártási utak.
Betonforradalom: így alakítja át a jövőt a BME Betonlaborja
A jövő betonja a BME-n készül.
A beton gyakorlati „finomhangolása” közben a szakmai tudás és a kivitelezési rutin értéke is hangsúlyosabb lett. Egyre több fejlesztés akkor válik skálázhatóvá, ha a tervezési fegyelem és a helyszíni minőségbiztosítás képes együtt mozogni az új anyagokkal.
Szálról szálra épül a jövő betonja
Interjú Dr. Juhász Károllyal, a JKP STATIC alapítójával.
Az infrastruktúra felől nézve 2025-ben az élettartam és a karbantarthatóság is egyre direktebben számolt költségtétellé vált. Ezt a gondolatot emelte be a hídépítés területén azt a fókusz, hogy már nem a pillanatnyi beszerzési ár, hanem a teljes életciklus logikája volt.
Bioalapú építőanyagok: fenntarthatóság az anyagfejlesztésben
Az év egyik izgalmas iránya a bioalapú építészet gyakorlati megközelítése volt; nem mint „zöld gesztus”, hanem mint működő anyagstratégia. A gombaalapú és önjavító megoldásokkal foglalkozó innovációk azt a kérdést feszegetik, hogy hol húzódik a határ kísérlet és ipari használhatóság között.
Építőanyag gombából
Eljött az önjavító, környezetüket tisztító épületek kora?
A környezeti terhelés méréséhez ugyanakkor döntéstámogató eszközök is kellenek. A dán anyagpiramis abban segít, hogy az anyagválasztás ne benyomásokra, hanem összevethető szempontokra épüljön.
Melyik építőanyag pusztít, melyik véd?
A dán anyagpiramis megmondja!
A hazai agrár- és energiaösszefüggések felől közelítette meg a bioépítés lehetőségeit rámutatott arra, hogy sokszor a „hulladék” kategóriájába sorolt anyagokban rejlhet a következő építőanyag-innováció alapja.
Kukoricacsutkából házat?
A bioépítés sztárja, amit Magyarországon még mindig elégetünk.
Karbon, körforgás, hitelesség
A fenntarthatósági célok 2025-ben kevésbé szlogenként, inkább a megvalósítás dilemmái miatt kerültek előtérbe.
Zéró karbon célok norvég és magyar módra
Mi kell ahhoz, hogy Magyarország is még inkább gyökeret eresszen a fenntarthatóbb építészet? A norvég Oslotre Architects alapítója, Jørgen Tycho és Kolossa József, a HuGBC szakmai tanácsadója válaszolnak.
Az építőipari technológia nem vákuumban működik: városokban, közösségekben és piacokon kell értelmet nyernie. A Toyota kísérleti városa, a Woven City például azt mutatta meg, hogyan lehet a városfejlesztést élő laboratóriummá alakítani úgy, hogy közben a fenntarthatóság és az emberi igények ne szoruljanak háttérbe.
Woven City: a modell, ahogy a Toyota szerint a jövőben élni fogunk
Utópiának tűnik, pedig nem az.
Hasonlóan tanulságos volt a District 11 esete, ahol az MI a tervezésben nem „helyettesítőként”, hanem eszközként jelent meg, miközben a városfejlesztési cél a közlekedési terhelés és az ingázási kényszer mérséklése.
„A mesterséges intelligencia társ vagy elveszi az építész munkáját?
A District 11 projekt.
A lakhatás oldalán a közösségi modellek 2025-ben itthon is kézzelfoghatóbbá váltak, és az ingatlanfejlesztés üzleti logikájával is összekapcsolódtak.
Ahol minden négyzetméter több, mint tégla és beton
Interjú Sándor Gergellyel, a KOHÓ® projekt alapítójával.
Infrastruktúra és térségi fejlesztés
2025-ben az infrastruktúra kapcsán is egyre világosabb lett, hogy a méretet nem érdemes önmagáért ünnepelni, viszont a nagy projektek jól mutatják a technológiai és szervezési képességeket. A rekordhidak kapcsán a Jangce folyó hídja mutatott nemzetközi távlatot, míg a hazai térségi gondolkodás digitalizációjáról a FUNDA projekt.
A kínai híd, ami olyan hosszú, mint huszonhat Lánchíd
Rekordert avattak Kínában.
A Balatonhoz kapcsolódó fejlesztési dilemmák pedig azt tették láthatóvá, hogy a „mit építsünk és hogyan” kérdés ma már társadalmi, tájhasználati és gazdasági probléma egyszerre, mely témát az Infotér ConTech konferencián Genius Loci Építészeti Alapítvány sátorban jártak körbe.
Hogy alakul a Balaton jövője?
A szakértők elmondták, mi lehet a jó irány.
2025 tanulsága
2025 nem egyetlen technológia éve volt, hanem az integrációé. Az anyagfejlesztés, az adatvezérelt tervezés, a digitális igazolhatóság és a fenntarthatóság egyre inkább közös keretrendszerré állt össze. Ott történt valódi előrelépés, ahol a tervezés és kivitelezés közös adatnyelvet használt, az anyagválasztás mérhetővé vált, és a fenntarthatóság a költség- és kockázatkezelés részévé lett.
Az év tanulsága, hogy a tartós értéket nem a látványos megoldások, hanem a döntéseket egyszerűsítő, az átláthatóságot és az életciklus-szemléletet erősítő rendszerek teremtik meg.
2026-ban várhatóan ez a négy szó – bizonyíthatóság, hatékonyság, karbon, adat – marad a szakmai viták közös tengelye.
