Ma este lesz a tér hivatalos átadása, de néhány képet már mutatunk.
Ma este hivatalosan is birtokba vehetik a környékbeliek az Ecseri úti metrómegálló megújult felszíni környezetét, amely
ezentúl Mester Árpád, a József Attila-lakótelep egyik meghatározó tervezőjének nevét viseli.
A korábbi, szétszabdalt, bódékkal, parkolóval és átmenő forgalommal terhelt csomópont helyén rendezettebb, zöldebb és élhetőbb közösségi tér született.
A József Attila-lakótelep sarkán, az Ecseri út és az Üllői út találkozásánál mintegy 10 300 négyzetméternyi terület újult meg. A tér belső részéből eltűnt a parkoló, a buszmegállók a tér szélére kerültek, új pavilonok, egységes arculat, több zöldfelület és korszerűbb utastájékoztatás fogadja az erre járókat.
A kialakított tér terveit a Garten Studio és a LAB5 architects késztette, a kivitelező az Extreme-Park Környezetépítő Kft. volt.
A tervezői szándék lényege az volt, hogy az Ecseri úti metrófelszín ne csupán közlekedési csomópontként működjön, hanem valódi városi hellyé váljon: olyan, minden irányból jól megközelíthető kaputérré, ahol nemcsak áthaladni, hanem megállni, találkozni és időt tölteni is érdemes. Ezt szolgálta a belső parkoló megszüntetése, a buszforgalom tér szélére szervezése, valamint a pavilonok koncentrált elhelyezése, amelyek egy védettebb, emberléptékű mikrotér köré rendeződnek.
A koncepció másik fontos eleme a zöldfelületek megerősítése és a tér klímabarátabbá tétele volt.
A tervezők a lakótelep nagyvonalú zöldstruktúráját igyekeztek „kihúzni” egészen a metrómegállóig: a felszabaduló burkolt felületek helyén új növénykazetták, fák, árnyékosabb pihenőzónák és vízáteresztőbb, fenntarthatóbb megoldások jelennek meg.
Így a tér átlátható és jól használható közlekedési felület maradt, mégis karakteresebb, zöldebb és tartózkodásra is alkalmas városi előtérré vált.
A megújult tér egyik legjátékosabb eleme a nyolc vízköpő fóka. A szoborcsoport a közterek régi, szerethető hagyományát idézi, még ha a fóka kevéssé őshonos állat is errefelé.
Elmondhatjuk, hogy a terület végre önálló karaktert kapott, igazán tér lett és remélhetjük, hogy nem ellenpontja, hanem méltó párja lesz a környék ékének, a Fábián Gáspár által tervezett, csaknem százéves, neoromán Szent Kereszt-templomnak.
A névadó, Mester Árpád 1927-ben született Vállajon,
építészmérnöki diplomáját 1951-ben szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ugyanebben az évben került a Budapesti Városépítési Tervező Vállalathoz, vagyis a BUVÁTI-hoz, ahol egészen 1990-es nyugdíjazásáig dolgozott. Pályája szorosan összefonódott a háború utáni Budapest városépítésével, különösen a fővárosi lakótelepek és nagyobb városrendezési tervek történetével.
Mester neve leginkább a József Attila-lakótelephez kapcsolódik, de részt vett Budapest általános rendezési tervének kidolgozásában is, és több más fővárosi lakótelep, városrész, csomópont tervezésében vállalt szerepet. Fontos munkái közé tartozott többek között a Kacsóh Pongrác úti lakótelep, az Örs vezér téri lakónegyed, Káposztásmegyer, Újpalota és az Árpád híd pesti hídfőjének rendezése is.
Munkásságát már életében komoly szakmai elismerések kísérték.
1961-ben Ybl Miklós-díjat kapott, éppen a József Attila lakótelep korszerű városrendezési terveiért,
később Pro Arte aranyéremmel és Hild János-emlékéremmel is kitüntették. A róla elnevezett új tér tisztelgés a lakótelep díjnyertes tervezője előtt.
Természetesen a lakótelepek megítélése ma is vitákat vált ki.
Másképp látjuk őket, ha az egyhangú, tömeges építésből fakadó, sokszor vitatott minőségű házsorokat nézzük, és másképp, ha az eredeti városrendezési szándékot: azt a koncepciót, amelyben a lakhatás mellett a zöldfelületek, a közösségi terek, az üzletek, az oktatási intézmények és a kulturális funkciók is átgondolt rendszerben kaptak helyet.
Mester Árpádról, helyi lakosok kezdeményezésére, elsősorban ez utóbbi örökség miatt nevezték el a megújult közteret.
