Száz éve, 1926. július 31-én hunyt el Hauszmann Alajos, a magyar építészet meghatározó alakja. Az évforduló alkalmából a mester tíz épületét mutatjuk be. Ezek között van ismert és kevésbé ismert, ma is álló és elpusztult, valamint olyan, ami papíron maradt.
Az első: az Erzsébet téri kioszk
Az 1847-ben, jellegzetes budai bajor-német családban született Hauszmann édesapja jómódú kereskedő volt. Azonban Hauszmann Ferenc korai halála miatt a legendásan rossz magaviseletű Alajos (egyik sokszor emlegetett csínytevése volt, hogy barátaival felmászott a budai Szent Anna templom harangjába és azon „hintáztak” a téren állók rémületére) élete teljesen megváltozott, magántanítványokat vállalt, hogy eltartsa édesanyját és testvéreit. 1864-ben, kőműves, festészeti és reáliskolai tanulmányok után beiratkozott a Műegyetemre, majd a berlini Bauakademie-re is áthallgatott. Első nagy, önálló munkáját 1872-ben, 25 éves tanársegédként tervezte.
Az Erzsébet téren álló Kioszk már kiforrott neoreneszánsz ízlésről és a bécsi minták követéséről vall
(egy hasonló pavilon ma is áll a császárvárosi Stadtparkban). Az elegáns, mégis könnyed és derűs épület földszintjén étterem, emeletén táncterem kapott helyet. Külön érdkesség, hogy
ez volt az első épület, amin helyet kapott az időközben egyesített főváros címere.
A szép épületet hamar utolérte a korstílus változása, ami a historizmust unalmasnak és fantáziátlannak tartotta: 1907-ban Vágó József és László tervei szerint teljesen átépítették a kioszkot, Nemzeti Szalon céljára. Ez nem hogy Hauszmann engedélye, hanem tájékoztatása nélkül történt, az akkor már idősödő mester ezt sérelmezte is naplójában: „oly brutális módon építették át, hogy annak architektonikus kiképzését teljesen tönkre tették”. Az átalakított épület súlyosan megsérült a második világháborúban, de helyreállították. Végül 1959-60 telén bontották el, sokak meglepetésére és felháborodására. Helyén ma az Erzsébet téri park áll.
Gyoma, „Jeruzsálem”, vagyis a Jézus Szíve templom
A török idők után a Harruckern János György telepítette újjá Gyomát és az azzal szomszédos Endrődöt. A fejlődésnek indult város katolikus temploma 1848 áprilisában leégett (a kibontakozó szabadságharcól függetlenül), a történelem viharai miatt évtizedekig egy szükségkápolnában miséztek. A templomépítés csak az 1860-as években vett nagyobb lendületet, mikor a környék földbirtokosai, a Wodianer-bárók felkarolták az ügyet. A család az első volt a Habsburg-birodalomban, amelyik zsidóként főnemesi címet nyert, azonban rövidesen katolizáltak. A templomot családi temetkezőhelynek is szánták, így Hauszmann a szentély mögé centrális sírkápolnát emelt.
Az 1876-ban felszentelt templom messzire látszó tornya és élénk hitélete miatt a „Jeruzsálem” nevet kapta a környékbeli, többnyire protestáns polgároktól.
Csalapuszta, Kégl-kastély
A Velencei-hegység nyugati lábánál, Székesfehérvár mellett uralja a tájat a Kégl-család számára épült kastély.
Ez Hauszmann kevés kastélyépületének egyike, itt nyílt lehetősége, hogy megmutassa, mennyire virtuóz ebben a műfajban is.
Az épület egyszerre visszafogottan elegáns és aszimmetrikus tömege miatt mozgalmas és érdekes. A birtok 1878-ban épült Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő számára. Sajnos már évtizedek óta üresen áll, az egykori kastélyparkból csak pár hírmondó növény maradt.
Szombathely, színház és városháza
Szombathely (egyik) főterén, Hefele Menyhért csodálatos székesegyházával és püspöki palotájával szemben 1878-ban készült el egy meglehetősen különös épület: a városháza és a színház közös otthona. A feladatot Hauszmann szellemesen oldotta meg: két, háromtengelyes középrizalitra szervezte a homlokzatot, bal oldalt helyezkedett el a színház, jobb oldalon a városháza kellően reprezentatív bejárata.
Az épület végzete pont ez a kettősség volt, a város fejlődésével mindkét funkció számára kicsinek bizonyult.
Ezért 1926-ban az épületet neoklasszicista stílusban átépítették, egy emelettel megtoldották és egy nagy középrizalitot alakítottak ki, immár csak a városháza számára. A második világháborúban a kiemelt fontosságú várost súlyos bombázások sújtották, így ez az épület is kiégett. Ma a későmodern stílusú, és az elmúlt években „finomított” főiskolai épület áll a helyén.
Országház tervpályázat
Érdekes gondolatkísérlet a tervpályázatokat olyan szemmel megvizsgálni, hogy mi lett volna, ha egy-egy zsűri másképp dönt. Ez határozottan igaz az Országházra, ahol nem sokon múlt, hogy egész másképp nézzen ki a budapesti városkép: az 1883 áprilisi eredményhirdetésen
Ybl, Hauszmann és Otto Wagner terve ugyanannyi szavazatot kapott, végül Andrássy Gyula miniszterelnök döntött.
Hauszmann (kissé nehézkes tömegű) terve abban volt egyedülálló, hogy hossztengelye a Dunára merőlegesen húzódott, így jócskán benyomult volna a mai Kossuth térre.
Budavári palota
Hauszmann legrangosabb és kétségkívül leghíresebb munkája a budai királyi vár együttesének átépítése.
A munkát szinte szó szerint megörökölte Ybl Miklóstól, aki 1891-es halála előtt adta át a tervezés vezetését.
Hauszmann továbbvitte Ybl elképzeléseit, de sok mindent megváltoztatott: leglátványosabb a dunai homlokzat átalakítása, Ybl a bővítést másképp képzelte, a barokk épülethez oszlopsorral csatlakozott volna egy másik épületszárny, Hauszmann viszont ezt áttervezte, megtükrözte a korábbi szárnyat, a hátra húzott középrészbe szabadtéri lépcsőt, fölé pedig hatalmas kupolát helyezett. Az 1891-ben átvett munka egészen 1905-ig tartott, rengeteg olyan részfeladattal, belső térrel és melléképülettel, ami már önmagában kitöltene egy életművet: többek között a Mátyás kút, a Szent István-terem, a Főőrség, a Lovarda, a Habsburg lépcső épült fel ebben az időszakban. Az értelemszerűen hatalmas irodát fenntartó Hauszmann mellett később önállóvá vált építészek egész sora kezdte a pályáját: a figyelmes szemlélők a Lovarda vagy a palota egyes elemein már felfedezhetik Korb Flóris és Giergl Kálmán markáns stílusjegyeit - ezek pár évvel később a Zeneakadémián köszönnek vissza.
Az otthon
A nagy munkákat elnyerő és jómódú családból származó Hauszmann sikeres üzletembernek bizonyult, egymás után tervezte saját tulajdonú bérházait.
Ezek közül a legszebb és nyilvánvalóan a legnagyobb gondossággal készült a Döbrentei utcában álló épület,
melynek első emeleti, máig fennmaradt lakásában élt családjával. A lakás az épület dunai oldalán kapott helyet, a szalon a zárterkély mögött található. Hauszmannt komoly atrocitások érték a tanácsköztársaság idején, naplója szerint azért, mert azzal vádolták, hogy a „népnek verejtékével szerzett garasait a Királyi Palota építésére pazaroltam.” Hauszmannak a Szentendre feletti Anna-völgyben is volt egy nyaralója, a család évtizedeken át itt töltötte a nyarakat. Gizella lányának nászajándékba szintén egy általa tervezett bérházat adományozott, a Műegyetemmel szemben, a Budafoki úton.
New York-palota
A visszafogottságáról, elegáns épületeiről ismert Hauszmann hírneve, ha nem is szenvedett csorbát a New York-palotával, de már a korabeliek is érezték, hogy az épület tulajdonképpen egy reklámfogás: az amerikai biztosító saját maga hirdetésére építette fel a palotát a Nagykörúton, természetesen figyelembe véve a kiadható elegáns lakások bérleti díját is.
Hauszmann valóra válthatta minden építész álmát: költségkeret nélkül tervezhetett.
A középső torony szinte templomot sejtet, az sarokban elhelyezett oromzaton Amerika istenasszony diadalmaskodik. A földszinten pedig a legendás kávéház kapott helyet.
Hiába a kortársak kritikája, a New York-ot rendszeresen a világ legszebb kávéházaként emlegetik.
Az Igazságügyi Palota
Már a kortársak is egyöntetűen úgy ítélték, hogy a Királyi Igazságügyi Palotával Hauszmann méltó kárpótlást kapott az Országház tervpályázat valóban kissé méltatlan végeredménye miatt. A megbízás érdekes módon közvetlenül, pályázat nélkül érkezett: Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter bízta meg Hauszmannt a tervezéssel, az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélőtáblát, a Budapesti Királyi Főügyészséget, valamint a Koronaügyészséget kellett elhelyezni.
Hauszmann nagyon jó érzékkel úgy ítélte meg, hogy az akkor még épülő Országházzal nem érdemes konkurálni, inkább egy méltó térfal építése volt a cél
– ez a legmesszemenőkig sikerült is. Az épület valóban teljesíti a szinte lehetetlent, egyszerre rendkívül méltóságteljes és visszahúzódó. A ház ráadásul funkcionálisan is kitűnően működik (ez egyébként is jellemző volt Hauszmannra), a hatalmas aula pedig a legszebb magyar belsőépítészeti terek közé tartozik. A hányattatott sorsú épület helyreállítása jelenleg is zajlik.
Fiume, Kormányzói palota
A századfordulós magyar nagyhatalmi törekvéseket legjobban szimbolizáló épület minden bizonnyal a Fiume belvárosa feletti dombon álló palota. A magyar építészetben különleges épülettípus képviselője, nem vármegyeháza, nem minisztériumi épület, hanem egy különleges státuszú terület – Fiume – kormányzójának székhelye, vagyis egyszerre rezidencia és hivatali épület. Hauszmann a feladatot tökéletesen megoldotta, igaz, számos előkép állt rendelkezésére, hiszen hasonló épületek százai készültek ekkor Ciprustól Indiáig. Ahogy ez a történelmi-építészeti korszak, úgy Hauszmann pályája is az első világháborúig tartott, az utolsó aktív éveket olyan alkotások fémjelzik, mint az Alma Mater a Műegyetem új központi épülete és a hozzá tartozó kampusz beépítési terve. Ám mindez hamarosan történelemmé vált, a nagy reprezentatív állami építkezések időszaka éppúgy elmúlt, ahogy a historizmus felett is átvette az uralmat a szecesszió, majd a modernista és art deco irányzatok.
Az idősödő Hauszmann ezekkel nem tudott és nem is akart lépést tartani,
tanítványai, a már említett Korb és Giergl építészpáros, valamint Hültl Dezső (aki Hauszmann veje is volt), a századfordulón, majd a két háború közötti időszakban is az egyedi formavilágú, alapvetően konzervatív építészetet viszik tovább.
