Hogyan lesz a lézeres felmérésből pontfelhő, majd abból digitális BIM modell? Mikor áll át az iparág az automatizált modellezésre? A Click-2-BIM fejlesztőjével beszélgettünk.
Egy épület lézeres felmérése ma már gyors és megfizethető folyamat. A valódi munka csak ezután jön, hogy a lézeres felmérésen született pontfelhőből egy digitális BIM (Building Information Modeling) modell legyen. A mérnöki modellek kézi utómunkája még mindig rengeteg időt és pénzt emészt fel.
A Loricatus csapata már több mint 1 éve, közel 70 fővel dolgozik ennek a problémának megoldásán. Így alkották meg a piacon egyedülálló, levédett rendszerüket, melynek célja az, hogy egy pontfelhőből csupán egy kattintással BIM modellt kapjunk. Az általuk fejlesztés alatt lévő Click-2-BIM (clik2bim.com) AI oldal egy olyan matematikai algoritmuson alapul, amely a pontfelhő sűrűség-alapú koordinátáit képes automatikusan arányos geometriává – vagyis valódi mérnöki modellekké – alakítani.
Holman Ágostonnal, a Loricatus társalapítójával, ügyvezető igazgatójával, a click2bim.com vezető fejlesztőjével beszélgettünk legújabb projektjükről.
Sokan próbálkoznak a pontfelhők feldolgozásával. Mitől egyedülálló az önök által fejlesztett rendszer?
A fő probléma mindig az volt, hogy a pontfelhőkből mérnöki modellt építeni iszonyatosan időigényes. A pontfelhő gyakorlatilag egy sűrűséggel rendelkező koordináta-halmaz, a mérnöki modell viszont arányokkal bíró geometria. Kísérletek és próbálkozások máshol is vannak, mi egy jól működő, egyedülálló, levédett mechanizmust fejlesztettünk ki.
Fontos, hogy a rendszerünk egy nagyon módszeres, algoritmikus alapokon nyugvó, szabálykövető mérnöki logikát alkalmaz.
Vagyis a modell tektonikailag teljesen helyes lesz, mert az építészeti csomópontok a valóságnak megfelelően jönnek létre. Gyakorlatilag a Műszaki Egyetem épületszerkezeti tankönyveit tápláltuk be a rendszer „agyába”, a szoftver ez alapján válogatja ki, hogyan kapcsolódjon az ablak a falhoz, vagy hogyan támaszkodjon a fal a födémre.
Hogyan jutottatok el a Click-to-BIM koncepciójáig, és hogyan állt össze maga a rendszer, illetve a mögötte álló csapat?
Tavaly nyáron megjelent a könyvem, a Repül, rögzít, segít! aminek írása közben fogalmazódott meg bennem a koordináta és a geometria ellentétének problémája. A történet aztán úgy indult, hogy a Nemzeti Innovációs Ügynökség delegációjával Belgrádban jártam egy technológiai kiállításon. Ott megismertem egy szerb tudóst, aki később eljött a budapesti könyvbemutatómra. Adtam neki egy példányt, amit ő továbbadott egy Hollandiában élő ismerősének, Oskar de Waalnak.
Oskar elolvasta a könyvet, tökéletesen megértette a pontfelhőkkel kapcsolatos matematikai felvetésemet, és ő kötött össze minket egy dél-afrikai fejlesztőcsapattal, akiket már régebbről ismert. Kiderült, hogy mi így együtt képesek vagyunk megugrani ezt a feladatot. Összesen öt szakterületet kellett zökkenőmentesen egyesítenünk:
- a térinformatikát
- a mélytanulást (deep learning)
- a matematikai modellezést
- a hagyományos építészeti modellezést és
- a szoftverfejlesztést.
Hányan dolgoznak most ezen a projekten?
Mindent összevetve körülbelül 70-en vagyunk. Magyarországon 10-20 fő dolgozik a cégben, a többiek külföldiek – van például egy holland-belga marketingcsapatunk is.
Milyen egy ekkora, kontinenseken átívelő csapattal együttműködni?
Érdekes, hogy Dél-Afrikával egy időzónában vagyunk, nincs időeltolódás, így teljesen egyszerre tudunk haladni, meetingelni. A kulturális különbségek viszont nagyon viccesek. Egyik alkalommal a dél-afrikai kolléga egy képernyőmegosztásnál megkérdezte, hogy mik azok a dolgok a tetőn. Mondtam, hogy kémények. Náluk nincsenek olyan klasszikus európai kémények, mint nálunk. Az is érdekes, hogy míg nálunk télen mindenki pulóverben ült a Zoom előtt, náluk nyár volt és lazán öltöztek. Most, májusban viszont, hogy nálunk melegszik az idő, ők kezdenek egyre vastagabban öltözni, és már téli sapkában ülnek a gép előtt, mert náluk most jön a tél.
Térjünk rá a click2bim gyakorlati működésre. Milyen technikai paraméterekkel dolgozik a rendszer, és mit tud a jelenlegi fázisban?
Egyszerre akár 100 GB-i adatot is fel lehet tölteni, ami hatalmas könnyebbség, az elszámolás pedig tisztán négyzetméter alapon működik.
A jelenlegi fejlesztési fázisban a födémet, a falat, az ajtót, az ablakot és a lépcsőt már magabiztosan felismeri és kezeli a rendszer.
Körülbelül az év végére érkeznek meg a tetőszerkezetek és a gerendázatok is. Műemléki környezetben (Heritage BIM) egyelőre egy egyszerűsített modellt készítünk, amit a tervező öltöztethet fel tovább, a részletes műemléki logikát még fejlesztjük. Fontos, hogy a szegmentálási résznél folyamatos a gépi tanulás, így a szoftver egyre pontosabban ismeri fel az elemeket. És ami a legfontosabb: a felhasználó jelenleg egy univerzális IFC formátumot kap vissza, amiben szabadon dolgozhat és variálhat tovább, de hamarosan elérhető lesz a natív ArchiCAD (.pln) és natív Revit (.rvt) export is.
Hogyan látod az iparág nyitottságát az automatizált modellezésre?
A képlet nagyon egyszerű: vagy kifizetsz ezer forintot négyzetméterenként a manuális modellezésért, vagy megkapod tőlünk nagyjából ennek töredékéért, egyből. Hosszú távon ez az ár még lejjebb fog menni, párszáz forintig. Ha az épületen változás történik, csak készítesz egy új pontfelhőt, átfuttatod a rendszeren, és már frissült is a modell.
Ez minőségi és technológiai ugrást jelent majd: drasztikusan lecsökken a hibalehetőség, a felmérési dokumentáció készítése pedig elképesztően felgyorsul.
Ezek után adja magát a kérdés: mikorra tervezik az éles indulást?
Bízom benne, hogy még májusban megleszünk, mert nemsokára itt a végső tesztünk. Remélem, hamarosan hívhatom a jó hírrel! Nyáron már mindenképpen szeretnénk élesben futni. A terv az, hogy először kijöjjön egy tesztverzió, utána pedig azonnal érkezik a teljesen éles változat.
