Finnország leghosszabb hídját nem az autósoknak építették. A 200 éves élettartamra tervezett átkelőn csak villamosok, kerékpárosok és gyalogosok közlekedhetnek. A tavasszal átadott híd egy új városnegyedet csatornát be Helsinki belvárosába.
November 7-én elindult a villamosközlekedés Helsinki új, 1,2 kilométer hosszú hídján, a Kruunuvuorensiltán. Az átkelőt április 18-án adták át a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, pár napja pedig már a villamosok is működésbe léptek. Az új útvonal három hídon keresztül kapcsolja össze a belvárost a keleti Laajasalo városrésszel. Nem akármilyen hídról beszélhetünk, hiszen
a finn főváros a világ legszebb villamosútvonalaként népszerűsíti a tengeri panorámát kínáló szakaszt.
A híd különlegessége, hogy a személyautók egyáltalán nem használhatják. A több mint egy kilométeres átkelőt kizárólag a közösségi közlekedés, a gyalogosok és a kerékpárosok számára alakították ki, természetesen a mentő- és katasztrófavédelmi járművek kivételével.
Gyémánt alakú pilon magasodik a tenger fölé
A Kruunuvuorensilta Helsinki új építészeti jelképének is készült. Meghatározó eleme a 135 méter magas, gyémánt alakú tartószerkezet, amelyből legyezőszerűen futnak ki a tartókábelek. A Knight Architects és a finn WSP terve a Gemma Regalis, vagyis
„Királyi ékkő” nevet kapta, és egy 2013-as nemzetközi tervpályázaton győzött.
A különleges megjelenés mellett a tartósság is fontos szempont volt. A hidat 200 éves tervezett élettartamra méretezték, ami Finnországban is kivételesnek számít. A nehezen cserélhető fő tartószerkezeteket alakították ki ilyen hosszú időre, figyelembe véve a tengervíz, a fagy és a szélsőséges időjárás hatásait.
Egykori olajkikötőből épül Helsinki új városnegyede
A híd egy nagyszabású városfejlesztéshez is kapcsolódik. A túlparton fekvő Kruunuvuorenranta területén korábban olajkikötő működött, ma azonban új, tengerparti lakónegyed épül a helyén.
A tervek szerint mintegy 13 ezer ember költözhet ide.
A városrész egyik érdekessége, hogy a fényművészetet az építészeti koncepció részévé tették. A fejlesztőknek a lakótömbökhöz kapcsolódóan fényinstallációkat is létre kell hozniuk, így a világítás nemcsak gyakorlati, hanem művészeti szerepet is kap.
Ennek egyik legkülönlegesebb példája a Silo 468, amely egy használaton kívüli olajtartályból született 2012-ben. A Lighting Design Collective tervei alapján az acélburkolatot 2012 apró nyílással törték át, belsejében pedig LED-világítást alakítottak ki. Az egykori ipari építmény sötétedés után látványos fényjátékká változik.
A Kruunuvuorensilta megépítésével az új lakónegyed közvetlen kötöttpályás kapcsolatot kapott Helsinki központjával. A beruházás így nemcsak a közlekedést könnyíti meg, hanem a város fejlődését is új irányba tereli. A finn főváros példája megmutatja, hogyan válhat egy híd egyszerre építészeti látványossággá és a tudatos várostervezés meghatározó elemévé.
Forrás: Helsinki városa, Kruunusillat, Knight Architects, ArchDaily, STT Info, Městem na kole.
Képek: Lauri Rotko / STT Info; Městem na kole
