Idén másodjára rendezték meg a Magyar Építészet Napját. Kós Károly születésnapján tartott ünnepen átadták a legrangosabb magyar építészeti díjakat. Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket.
A tavalyi évtől hivatalosan Kós Károly születésnapja, vagyis december 16-a a Magyar Építészet Napja, ezért ezen a napon adják át a legrangosabb, állami építészeti kitüntetéseket. Kós Károly születésnapjára azért esett a választás, mert az építészként, íróként, képzőművészként és politikusként is tevékenykedő Kós élete és pályája a mai kor számára is példaértékű és hiteles. Művészete úgy válaszolt a korabeli trendekre és volt ezáltal korszerű, hogy közben a legértékesebb hagyományainkat is megmutatta és megőrizte. Csakúgy, mint tavaly, a nagyszabású rendezvényre idén is a Pesti Vigadóban került sor.
Kós Károly-életműdíj
A legrangosabb magyar építészeti kitüntetést, a tavaly életre hívott Kós Károly-életműdíjat Ferencz István vehette át.
Ferencz István építész 1944-ben született, pályafutása a kézműves hagyományokból és a mesterség iránti mély szenvedélyből bontakozott ki, amelynek gyökerei a Sajó-parti evezős élményekhez és a hajóépítéshez nyúlnak vissza. A hajóépítésben szerzett tapasztalatai vezették az építészeti pályára, amelyet az Iparművészeti Főiskola Építész Tanszékén tökéletesített, ahol később tanszékvezető is lett. Miskolci mesterével, Plesz Antallal kialakult szoros kapcsolata meghatározta építészeti filozófiáját: a helyi értékekre, történeti és földrajzi adottságokra épülő, a kritikai regionalizmust képviselő alkotói szemléletét.
Életművének kiemelkedő állomásai közé tartozik a miskolci Flórián malom átalakítása, az Újpesti Művelődési Központ és a Miskolci Nehézipari Egyetem aulája, amelyek a szocialista korszak városfejlesztési keretei között is maradandó értékeket teremtettek. Az 1985-ben Ybl-díjjal, 2006-ban pedig Kossuth-díjjal kitüntetett építész az avasi katolikus oktatási épületegyüttessel, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziummal bizonyította a közösségi építészet erejét, míg a Magyar Képzőművészeti Egyetem tihanyi művésztelepével a hely szellemére érzékeny megértését. Munkássága a belsőépítészet terén is kiemelkedő. Az Óbudai Alkotóközösség alapítójaként számos bútorépítési kísérlettel gazdagította a szakmát. Ferencz István életműve a hagyományok tiszteletét és az építés emberformáló erejét hirdeti, ami a fiával, Ferencz Marcellel alapított NAPUR Architects munkásságában is tükröződik.
Ybl Miklós-díj
Ybl Miklós-díjban idén Fajcsák Dénes, Király Zoltán és Paulinyi Gergely részesült.
Fajcsák Dénes 2005-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, majd hazaköltözött Egerbe, ahol Fábián Gáborral közösen megalapította az Arkt Építész Stúdiót, mely a vidéki építészet színvonalának emelését tűzte ki célul. A stúdió munkái közül kiemelendő az egri Gál Tibor Pincészet épülete, a noszvaji lombházak, és a cserépfalui hétvégi ház, valamint a 2016-os Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja, melyet a legjobb 10 nemzeti pavilon közé soroltak. Fajcsák Dénes 2015-től vármegyei állami főépítészként is jelentős tevékenységet fejt ki: a megyében működő főépítészek összefogásával, munkájuk támogatásával és a kommunikációs csatornák kiépítésével dolgozik az épített környezet minőségének javítása érdekében.
Király Zoltán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte diplomáját 1997-ben. Az egyetemi tanulmányai után tíz éven át Erick van Egeraat budapesti irodájában dolgozott vezető építészként. Projektvezetőként közreműködött a Budapest Építészeti Nívódíjjal kitüntetett volt MÉMOSZ székház tervezésében. A Deák Palota felújítása és bővítése elismeréseként Pro Architectura díjban részesült. Pályafutása során a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori képzésén is részt vett. Az Enterprise Europe alapítvány ösztöndíjasaként az észak-angliai Newcastle-ban található Ian Darby Partnership irodájában dolgozott. Emellett a RIBA Goldfinger Alapítvány ösztöndíjának keretében Richard Murphy edinburgh-i irodájában is szerzett tapasztalatot. 2008-ban csatlakozott a TIBA Építész Stúdióhoz, ahol jelenleg a cég szakmai vezetéséért felel. Nevéhez számos nagy léptékű irodaprojekt kapcsolódik, köztük a Váci Greens fejlesztés és a Telekom székház megvalósítása.
Paulinyi Gergely 2001-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2002 óta dolgozik a Paulinyi & Partners építészeti irodában, amely akkoriban még Mérték Építészeti Stúdió néven működött. Pályafutását építész tervezőként kezdte, majd vezető tervezővé és műteremvezetővé lépett elő. 2012-től a cégcsoport társtulajdonosa, elnök-vezérigazgatója, valamint vezető designere. Számos kiemelkedő projekt fűződik a nevéhez, például a Nordic Light irodaház, a Budapest ONE irodaház, az Őrmező Intermodális Központ, az Etele Plaza, továbbá a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése keretében épülő Pannon Park. Nemzetközi szinten a kínai Dong Ying város pénzügyi negyedének masterplanje is az ő munkáját dicséri. Tagja a Budapesti Építész Kamarának és a Magyar Művészeti Akadémiának. 2007-ben doktori fokozatot szerzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.
Pro Architectura Díj
Pro Architectura Díjat Steffler István, Szloszjár György, Bőhm Gábor, a CAN Architects Studio, Szabó Levente, Bartha András és Bordás Mónika kapott.
Steffler István, Bőhm Gábor és Szloszjár György mindhárman a Garten Studio munkatársai, amely 1995 óta meghatározó szereplője a magyar tájépítészeti tervezésnek. Az iroda munkáját a helyszínek egyedi lehetőségeinek felfedezése, a feladatok komplex értelmezése és az innovatív, ugyanakkor hagyománytisztelő szemlélet határozza meg. A tájépítészek látásmódja a városi parkoktól és közösségi terektől kezdve a kulturális örökségi helyszínek bemutatásán, intézménykertek tervezésén át egészen a magánkertekig tükrözi az épített és természeti környezet harmóniájának megteremtésére való törekvést. A Garten Studio minden projektben a közösség javát szolgáló értékteremtést, a környezettudatos gondolkodást és a magas minőség iránti elkötelezettséget tartja szem előtt.
Díjazott projektjük a Majki Remeteség kertrekonstrukciója, mely igazi kerttörténeti különlegesség. A munka során az egyedülálló módon fennmaradt barokk térstruktúrával rendelkező mértani kert, a Grottakápolna előtti vízjáték és a cellakertek is megújultak.
A CAN Architects Studio alapításakor olyan építész csapatként állt össze, amelynek tagjai egyszerre aktív tervező építészek és oktatók. Akkoriban elsősorban az egyetemi képzésben vettek részt, valamint általános iskolás gyermekeknek szerveztek környezeti nevelési programokat. Az azóta eltelt hét évben mind építész tervezői, mind pedagógiai munkásságukban előtérbe került a tér és tanulás összefüggéseinek kutatása, melyből komplex módszertanok, projektek és épületek születtek. Az iroda nevéhez olyan sikeres projektek kötődnek, mint a Budapest V. kerületében található taktilis tanulókert, a Szentpéterfai Általános Iskola és a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium. A stúdió munkatársai Cseh András, Élő József, Köninger Szilárd, Németh Dávid és Tátrai Ádám.
Díjazott projektjük a Bazalt Iskola. A projekt során 22 szabadtéri tanterem épült 11 iskola részvételével, közel 2500 diák és pedagógus aktív közreműködésével. A közösségi tervezésre és projektmódszerre építő kezdeményezés célja a diákok és pedagógusok közös alkotásán keresztül a Bazalt Tantermek létrehozása, valamint a kültéri tanulási folyamatok beindítása. A program öt tematikus lépcsőfokból áll – Közös nyelv, Felfedezés, Demokratikus Iskola, Építés és Használattervezés –, amelyek 120 perces foglalkozások keretében zajlanak. A hagyományos tanulási struktúrából kilépve, a résztvevők csapatmunkával, vitafórumokkal és mozgásos tevékenységekkel sajátítják el a közösségi tervezés és tértudatosság alapjait. Az így létrejövő építmények mindegyike a diákok aktív bevonásával és saját kezű építésével valósult meg, ezzel is erősítve a közösségi élményt és a kreatív önkifejezést.
Szabó Levente építész 1999-ben diplomázott a BME Középülettervezési Tanszékén. 2007 óta az intézmény főállású oktatója, 2020-tól pedig tanszékvezető egyetemi tanára. Kétszer is elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Számos publikáció és tanulmány szerzője, emellett Bán Ferenc építészete címmel könyvet is írt. A Hetedik Műterem vezetőjeként középületek, közterek, műemlék-rekonstrukciók és emlékművek tervezésével foglalkozik. Munkái közé tartozik többek között a Móricz Zsigmond körtéri Gomba, a BME Sportközpont, a soproni Várkerület, a régi budai Városháza rekonstrukciója, az ELTE II. világháborús emlékműve, a Kálvin téri REFORM500 installáció, valamint a lipcsei könyvvásár 2018-as magyar pavilonja. Munkásságát számos díjjal elismerték. Kétszer kapta meg a Pro Architectura Díjat, 2017-ben Magyar Formatervezési Díjban részesült, 2018-ban pedig Ybl Miklós-díjjal tüntették ki. 2020 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.
Bartha András 1984-ben született. Az oszakai egyetemen, illetve itthon töltött egyetemi évek után 2009-ben szerezte még építészmérnöki oklevelét a BME-n, 2018-tól főállású oktatóként tanít az intézmény Középülettervezeséi Tanszékén. Doktori fokozatát 2020-ban szerezte meg. A doktori képzés alatt ismerkedett meg kollégáival, akikkel 2015-ben alapította meg a Studio Konstella Építészirodát. Munkáik között családi házak, középületek és városfejlesztési koncepciók is szerepelnek. Alapvető működési modelljük a kollaboráció, nevükhöz olyan, más tervezőkkel közös projektek köthetők, mint a Nagykörúti Portálprogram és az Érd Parkváros Köznevelési Centrum.
Szabó Levente és Bartha András díjazott projektje a Normafa Síház felújítása. Az 1930-ban épült ház eredetileg síközpontként, majd vámőrségként, később vendéglátóhelyként működött. A felújítás során az épület eredeti karakterének visszaállítására törekedtek, a síház mellé egy új erdei pavilon is épült. Környezetében parkot, közösségi teret alakítottak ki.
Bordás Mónika építészmérnöki oklevelét a BME-n szerezte. A diplomaszerzés után az intézmény Középülettervezési Tanszékén meghívott előadóként kezdett dolgozni és jelenleg itt végzi doktori tanulmányait is. Kutatási területe a magyar tanyák építészete, a népi emlékek kutatása során szerzett ismeretei nagyban hatnak az általa tervezett projektekre is.
Díjazott projektje a velencei vertfalú ház felújítása. A ház a 600 ezer magyarországi vályogház egyike, melyeknek felújítása nagy kihívásokat rejt. Bordás Mónika és férje, Bordás Tamás közös munkája egyszerre hagyományőrző és kortárs, a megmenthető eredeti részletek mellett korszerű elemek is helyet kaptak benne.
Forster Gyula-díj
A kiemelkedő műemlékvédelmi tevékenységért adományozott Forster Gyula-díjban idén Bartos György József részesült.
Bartos György József 1958-ban született, tanulmányait az ELTE történelem és művészettörténet szakán végezte. 1985-től a műemlékvédelem különböző intézményeiben dolgozott, 2018 és 2023 között pedig a Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ munkatársa volt. Olyan műemlékek felújításában vett részt, mint a péceli Ráday-kastély, a siklósi vár, vagy a székesfehérvári Szent Anna-kápolna, de művészettörténeti oktatói tevékenysége is jelentős. Több mint 20 éve vesz részt a székesfehérvári királyi bazilika kőfaragványait feldolgozó munkában és számos kiállítás is fűződik nevéhez.
Schönvisner István-díj
A régészeknek járó Schönvisner István-díjat idén Hadházy Aba Gézáné Dr. Vaday Andrea vehette át.
Vaday Andrea 1944-ben született, tanulmányait az ELTE régészet-latin szakán végezte. 1968-tól a szolnoki Damjanich János Múzeumban, 1973-tól az MTA Régészeti Intézetében dolgozott. Jelenleg a HUN-REN BTK Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója. Hosszú pályafutása során végzett jelentős oktatói tevékenységét az ELTE-n, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen folytatta. Kandidátusi értekezését Szolnok megye szarmata kori régészeti emlékeiről, nagydoktori disszertációját pedig a Római Birodalom és a szarmata Barbaricum kereskedelmi kapcsolatairól írta. Munkája során számos régészeti feltárást vezetett, illetve sok kutatási projektet koordinált.
Mőcsényi Mihály-díj
A tájépítészek munkáját elismerő Mőcsényi Mihály-díjjal Szikra Évát ismerték el.
Szikra Éva 1950-ben született, tájépítész diplomáját a Kertészeti Egyetemen szerezte 1973-ban. Később a BME műemlékvédelmi szakmérnök képzését is elvégezte, és az intézményben szerezte doktori fokozatát. Tervezőként olyan nagyszabású projektek köthetők nevéhez, mint az ócsai református templom környezetének Europa Nostra-díjban részesült kertépítészeti terve, a Visegrádi Királyi Palota műemléki kertjeinek helyreállítása, vagy a budapesti Füvészkert megújítása. Kerttörténeti szakértőként is dolgozik, jelenleg a Magyar Kertörökség Alapítvány, illetve a MATE doktori iskolájának munkáját segíti. Korábban számos díjban részesült, például 2017-ben a Forster Gyula-díjat is elnyerte.
Nyitókép: Kaiser Ákos
