Átfogó kutatás indul a tihanyi Belső- és Külső-tó állapotának feltárására. A szakemberek a vízszintcsökkenés okait, a felszín alatti vízmozgásokat és a tavak ökológiai változásait vizsgálják majd. A több intézmény együttműködésével megvalósuló program fontos lépés lehet abban, hogy jobban megértsük a Balaton-felvidék egyik legkülönlegesebb természeti rendszerének működését.
A tihanyi Belső-tó hónapok óta foglalkoztatja a helyieket, a természetvédőket és a Balaton környékét figyelőket is. A tó látványos visszahúzódása tavaly ősszel sokakat meglepett:
helyenként hatalmas, kiszáradt partszakaszok jelentek meg, a meder pedig olyan arcát mutatta meg, amelyet ma élő ember még nem láthatott.
A jelenség országos figyelmet kapott, Tihanyban pedig lakossági fórumot is tartottak, ahol kutatók és szakemberek próbálták megérteni és elmagyarázni, mi történik a tóval.
Száraz tónak nedves partján – Mi történik a tihanyi Belső-tóval?
Ez a vég kezdete, vagy természetes jelenség?
A témával mi is foglalkoztunk korábban. Akkor arról írtunk, hogy bár a mostani vízszintcsökkenés rendkívül látványos volt, a Belső-tó történetében korábban is előfordultak hasonló időszakok. A szakértők már akkor hangsúlyozták, hogy a tó működését nem lehet pusztán az aktuális csapadékmennyiség alapján értelmezni.
A háttérben összetett vízföldtani folyamatok állnak, amelyekben kulcsszerepet játszanak a felszín alatti vízmozgások is.
A fórumon szó esett arról is, hogy a tó medrének különleges, szikes jellege részben éppen az időszakos visszahúzódások során válik láthatóvá, és hogy a változások természetvédelmi szempontból is fontos kérdéseket vetnek fel.
Most pedig egy kifejezetten biztató fejlemény érkezett: átfogó kutatási program indul a tihanyi Belső- és Külső-tó vizsgálatára. Az Agrárminisztérium támogatásával létrejövő egyéves projektben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Tihany önkormányzata, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az ELTE TTK hidrogeológus kutatói dolgoznak együtt.
A program célja, hogy pontosabb képet adjon arról, milyen folyamatok alakítják a tavak vízszintjét és ökológiai állapotát.
A kutatók külön figyelmet fordítanak a felszín alatti vizek szerepére, hiszen a tihanyi tavak működését alapvetően meghatározza a mélyben zajló vízáramlás.
Az ELTE szakemberei új mérőkutakat terveznek, vizsgálják a vízszintek változását és a vízminőséget, emellett olyan kutatási tervet készítenek, amely segíthet jobban megérteni az utánpótlódási és hidrológiai folyamatokat.
A nemzeti park megfigyelőkutakat és vízszintmérő műszereket telepít, hogy hosszabb távon is nyomon követhető legyen a terület vízföldtani működése.
Közben a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a tavak élővilágát vizsgálják. Elemzik az algák, a zooplankton és a mikroszkopikus élőlények állapotát, valamint a vízkémiai és üledéki folyamatokat is.
A tihanyi tavak különleges természeti rendszert alkotnak. A Belső-tó magasabb sótartalmú, tápanyagban gazdag vize egyedi élőhelyet hozott létre, amely országos szinten is ritkaságnak számít. Az alacsony vízállás az elmúlt hónapokban olyan jelenségeket tett jól láthatóvá, amelyek korábban rejtve maradtak: előbukkant a tó szikes karaktere, és sok helyen a süppedős meder is feltárult.
A változások közben új élőhelyeket is létrehoztak.
A partokon olyan madárfajok jelentek meg, mint a gulipánok, gólyatöcsök vagy különböző cankófajok, amelyek korábban ritkábban fordultak elő a tónál.
Különösen fontos, hogy a most induló kutatás hosszabb távú szemléletben gondolkodik. A szakemberek célja nem egyszerűen a jelenlegi helyzet dokumentálása, hanem annak megértése, hogyan reagálnak ezek az érzékeny tavak az egyre gyakoribb aszályos időszakokra és a változó klímaviszonyokra.
Ez más magyarországi tavak és tájegységek szempontjából is fontos lehet.
A tihanyi program azért is figyelemre méltó, mert több tudományterület dolgozik együtt ugyanazon a problémán. A felszíni és felszín alatti vizek, az élővilág és a táj változásait egyszerre vizsgálják, ami ritka és előremutató megközelítésnek számít Magyarországon. Az eredmények később más vizes élőhelyek megőrzésében is fontos kapaszkodót jelenthetnek.
Forrás: BalatonScience, Facebook és Kötél Balázs, Facebook
Nyitókép: Paár Eszter Szilvia
