A SAGRA Építész iroda filozófiája szerint az őszinte, hiteles építészet képes összhangba kerülni a gazdasági racionalitással és az emberi léptékű terekkel. Tervezői hozzáállásukat számos megvalósult projekt sikere igazolja. Ezek egyike a Pasaréti közösségi ház, amely tervezési munkájáért Sajtos Gábor, a SAGRA Építész iroda alapító tagja 2025-ben Pro Architectura díjat vehetett át.
Amikor Sajtos Gáborral, a SAGRA Építész iroda alapítójával beszélgetünk, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a Pro Architectura díj mögött mélyen gyökerező szakmai alázat húzódik meg. Gábor tervezi, éli és lélegzi a tereket, az építészetet hivatásként éli meg. Szenvedélye a természetközeli, élhető környezet megteremtése. A SAGRA Építész irodát Grand Gabriella építésszel közösen alapították és vezetik. Az építészeti sikereiktől elválaszthatatlanok az iroda összeszokott csapatának tagjai, akik fontos szerepet játszanak minden munkában.
Egyedi válaszok a piaci diverzitásra
Gábor elmondása szerint a SAGRA portfóliója a családi házaktól egészen a komplex sportparkok léptékéig terjed. Minden feladatot egyedi építészeti kihívásként kezelnek. Az alkotói én minden munkájukat összeköti, minden helyszín és program sajátos választ igényel. Sajtos Gábor hitvallása szerint
„az építészeti alkotás komplex művészeti tevékenység. Az építész általában nem önmagának tervez - az építészeti elvei megtartása mellett - a használók elégedettsége alapvető mérce."
A megbízói igényeket úgy érvényesítik, hogy az építészeti alapelveik ne sérüljenek. Olyan építészeti válaszokat keresnek, amik az építtetői kívánalmakat úgy fedik le, hogy a megvalósuló épület hitelesen képviselje építészeti látásmódjukat. Mindig az adott helyhez, környezethez kötődő és az adott egyedi tervezési programra keresik az egyedi, helyre, személyre szabott építészeti válaszokat. A gazdaságos kialakítás és az időtállóság alapvető szempontok, az épületeik a ma és a holnap használói számára készülnek.
A szépség és a fenntarthatóság gazdaságtana
Az építész bemutatta a mai magyar építésgazdasági környezetet alakító, formáló alkotásait. Véleménye szerint, ha egy épületet szeret a közösség az fenntartható, a közösség érdekeit sokáig szolgálja. Heidegger szavait idézi:
„A szépség annak módja, ahogy az igazság el-nem-rejtettségként jelen van.”
Véleménye szerint az építészeti szépség, időtlen értéke hiteles építészeti kifejezésmóddal életre hívva nem csupán a látható szépséget, és nem a külcsínt, a felszínt, jelenti, hanem mélyről, a dolgok mögöttes tartalmából adódó őszinteség és természetesség megjelenését. Egy „szép”, vagy ahogy mondja egy minőségi építészeti értékeket hordozó épület megvalósulása maradandó hozzájárulás a környezethez, az ilyen épület nem csupán a külcsínre ad, hanem teljes egészében a használói és a közösség érdekeit szolgálja. Ha a közösség szereti és sokáig használja az épületet, hozzájárul a fenntarthatóságához. Egy fenntartható épület képes idővel a változásra és a megújulásra, ez adja időtlenségét. Így képes sokáig szolgálni a közösséget.
Pasaréti párbeszéd a múlttal
A Páduai Szent Antal templom és rendház együttesét Rimanóczy Gyula 1933-ban tervezte, 1934-ben szentelték fel. A templom melletti pasaréti buszforduló szintén Rimanóczy tervei szerint épült meg 1937-ben. Az épületegyüttes műemlék, a magyarországi modernizmus egyik legjelentősebb építészeti alkotása.
Sajtos Gábor meglátása szerint egy ilyen környezetben való tervezés komoly építészeti felelősség, ugyanakkor egy nagyon jó téri keretet biztosít magas építészeti minőségével. Nem csupán fizikailag kellett elhelyezni egy ilyen minőségi környezetben a Pasaréti közösségi házat, hanem fontos szempont volt, hogy az a plébánia közösségi házaként szoros szellemi kapcsolatban álljon a templommal. Lelkiségében és működésében is elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz. A közösségi házat a templom együttesétől a Pasaréti út elválasztja, így fizikai összeköttetés ugyan nincs, a kapcsolatot a szellemi közösség és a ferences lelkiség alapvetései teremtik meg, amit az architektúrában mai építészeti eszközök segítségével juttattak kifejezésre. Olyan épület tervezését tűzték ki maguk elé, ami közösségmegtartó és közösség erősítő szerepet tud játszani. A tervezők arra törekedtek, hogy az épület architekturális kialakításával a tágabb és közvetlen környezetével intenzív kapcsolatba kerüljön, ezzel is kifejezve a befogadó, közösségi jellegét.
A szűkös telken, kötött források mellett olyan ház született, amelyben egyáltalán nincsenek felesleges terek. Innovatív megoldásként a nagytermet akusztikus mobil fallal három részre osztották, lehetővé téve a terek többfunkciós kihasználását.
Szakralitás és struktúra
Az épület funkciójában komplex mert nem csak hitéleti programokkal szolgál, hanem a hittanórák, egyházi események mellett számos nem vallási jellegű programnak is helyet ad, valóban befogadó jelleggel. Az épületben a szakrális és a profán funkcióknak kellett helyet találni egymás mellett úgy, hogy felesleges területek ne keletkezzenek. A kápolna és a sportterem elhelyezése egymás közvetlen közelében valósult meg, egy többfunkciós térrel elválasztva. A projekt során a hitéleti igények és a beruházói racionalitás egyensúlya fontos szempont volt. Sajtos Gábor elmondja, hogy a nagyterem alulbordás vasbeton födémét a nagyobb fesztáv áthidalása hívta életre, amely amellett, hogy a templom mennyezetével rokonságot mutat, akusztikailag és belsőépítészetileg is egyedi kialakítást eredményezett. A látszóbeton gerendák közé rejtettek minden gépészeti és elektromos berendezést, így látszó gépészet nincs.
A kápolna meleg, otthonos, barlangszerű világa Assisi Szent Ferenc imádságos életére utal. A koncepció alapja a Naphimnusz, a kápolnában a teremett világra architektúrális elemek utalnak. A fa, kő és beton használata szakrális jelentéstartalommal telítődik.
A megbízói gondolkodás evolúciója
Építésgazdasági szempontból Sajtos Gábor egyértelműen érzékeli az élettartam-költség alapú megközelítés térnyerését a megrendelői oldalon. Meglátása szerint a kiváló épület alapfeltétele a használói igényekre szabott kialakítás. A sikeres beruházás komplex összetevőkből áll: magas minőségi színvonalat képvisel, üzemeltetése gazdaságos, energiafelhasználása hatékony, környezetével pedig szerves párbeszédet folytat. A tervezési folyamat legfőbb célkitűzése az épület teljes életciklusa alatt érvényesülő, optimális környezeti és társadalmi hatás elérése.
Gábor kulcsfontosságúnak tartja a megbízóval kialakított, szoros szakmai együttműködést. Az iroda elkötelezett a tervezés minden fázisát végigkísérő, konstruktív párbeszéd mellett. Ezt a filozófiát így foglalja össze:
„Sokszor az építészek szempontjai mások, mint az építettőké, de ha tervezés során az építtetői szempontokat a saját építészeti elveink feladása nélkül tudjuk érvényre juttatni, abból jó eredmény születhet. Nem ritka, hogy az építtető megérti, belátja az építészeti érveket, szempontokat, persze nem mondom, hogy ez nem kerül energiába, de megéri.”
Ez a bizalmi viszony és a szakmai érvek mentén folytatott diskurzus biztosítja az eredeti koncepció megőrzését a megvalósulás során.
Karakteres identitás racionális költségekkel
A költségnyomás ellenére Sajtos Gábor vallja a minőségi anyaghasználat hosszú távú gazdaságosságát. A kivitelezők sokszor próbálják kiváltani az anyagokat, az építtetők azonban egyre inkább felismerik a minőség előnyeit. Az MTK Sportpark példáján látható, miként kaphat egy húszezer négyzetméteres komplexum egyedi arcot plusz extra költségek nélkül. Az MTK Sportparkban az építészeti és belsőépítészeti koncepciójuk alapján a címerből visszafejtett háromszög szimbólum végigfut az egész épületen, megjelenik a külső térburkolatban, a belső térben, a padlóburkolatban, a lámpakiosztásban, a homlokzaton. A mozgást jelképezi, átszövi a teljes épületet, egyedivé, karakteressé téve azt, dinamizmust és sportos identitást adva a projektnek.
A kreativitás képes áthidalni a gazdasági korlátokat. A tervezők igyekeznek kerülni a feleslegesen költséges megoldásokat, inkább átgondolt tervezéssel teszik tartóssá az épületet.
Klímaadaptív városfejlesztés
Sajtos Gábor és a SAGRA munkái között helyt kap a városrehabilitáció is. A zöldfelület növelése és a közösségi interakciók elősegítése fontos szerepet kap a tervezés során. A XVIII. kerületi Kossuth tér sikere után 2025-ben, salgótarjáni városközpont pályázatán is első díjat nyert az iroda. Salgótarján völgyszerű központját különleges természeti környezet öleli körül. Pályázati tervük koncepciójának alapja, hogy a természeti környezet minél intenzívebben átszője a városi szövetet, a várost körbe ölelő zöld természet egészen befolyjon a városközpontba, a városlakók közelébe kerüljön.
Véleményük szerint a másik fontos érték a városközpont épített öröksége, melynek megtartása, magas minőségben történő felújítása Salgótarján egyedi arculatának erősítése mellett a város fenntarthatósága és környezettudatos szemléletű jövője szempontjából fontos.
A Főtér rugalmas használhatósága érdekében mobil zöld szigeteket javasoltak A Főtér egybefüggő burkolt tere lehetőséget ad nagyobb rendezvények megtartására, azonban a hétköznapokban amikor nincs szükség a nagy egybefüggő burkolt területre mobil zöld szigeteket helyeztek el. A mobil zöld szigetekbe ültetett fák a burkolt főtéren is árnyékot biztosítanak, javítják a mikroklímát, a mobil szigetek körül vízzel tölthető mobil újrahasznosított anyagból készült padok pedig ülőfelületként szolgálnak.
A geotermia és a megújuló energia jövője
A fenntarthatóság Gábor számára alapvető tervezési szempont. Manapság a terveikben kiemelt hangsúlyt helyeznek a zöldfelületek növelésére és zöldtetők, zöldfalak kialakítására, ahogyan ez a Salgótarján városközpont pályázati tervükben is megjelenik.
Az MTK Sportpark esetében 1300 méter mélyről nyert termálvízzel működő saját geotermikus rendszert terveztek. Az épület fűtéséhez egyáltalán nincs szükség gázra.
Ma már minden épületüket megújuló gépészeti rendszerrel terveznek. A beruházási költség az alacsonyabb üzemeltetési kiadások révén hamarabb megtérül.
Hagyomány és korszerűség
„Az építészeti felfogásom szerint a hagyomány és a korszerűség kéz a kézben jár.”
A hangsúly a megfelelő kontextuson van, együtt változnak és hordozzák a folytonosságot. A hagyomány életünk része, az identitáskultúra alapja. A ma építészének felelőssége, hogy a hagyomány és a korszellem összhangját hitelesen közvetítse.
A mindszentkállai Pajta épülete, amely 2024-ben elnyerte az Év Balatoni háza díjat, a helyi hagyományokban gyökerezik. Karakterében, arányaiban, anyaghasználataiban illeszkedik a hagyományos pajták építészeti értékeihez. A környéken korábban jellemző pajta megújulva él tovább.
Az áttört rakott bazaltkő fal és a három részes hézagosan rakott tölgyfából álló nagy tolófal is a bent és a kint egyidőben történő megélését segítik. A beszűrődő fény sajátos, egyedi hangulatot kölcsönöz a beltérben. A tolófal kinyitásával az épület teljesen összenyitható a kültérrel, a belső tér kitágul, a belső és külső intenzív kapcsolatba kerül.
Az építész, mint ember
Minden elismerés és szakmai siker után Sajtos Gábor megmaradt kedves és alázatos szakembernek. A sikert a terek hatásában méri. Amikor arról kérdeztük, mi a legelemibb emberi érzés vagy élmény, amit szeretne, ha egy látogató magával vinne az általa tervezett terekből, ezt válaszolta:
„Ha azt viszi magával, hogy:
„Jó volt itt lenni.”
Ha olyan építészeti élménnyel lép ki a látogató az épületből, hogy elgondolkozik, milyen pozitív erővel bír a tér, az építészet, ami körülvesz és annak milyen jelentős közösségépítő ereje lehet.”
Borítókép: Sajtos Gábor DLA Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, SAGRA Építész Kft.; Fotót készítette: Fejes Bence, hely.hu
