Beton, ami tölti a házat; campus, ami a földbe bújik: építőipari innovációk 2025 őszén

Nyerges Viktória

Összegyűjtöttük, milyen innovációk mozgatták meg az építőipart idén ősszel.

2025 őszére az építőipar nem tétlenkedett. Ebben a cikkben összeszedtük a legütősebb nemzetközi újdonságokat, amik nemcsak látványosak, de üzletileg is izgalmasak.

Beton, ami energiatároló: az MIT „szuperkondenzátoros” ec³ megoldása

A MIT, vagyis a cambridge-i Massachusettsi Műszaki Intézet kutatói kifejlesztették az úgynevezett energátároló betont, röviden ec³-at (energy-storing concrete). Az anyag különlegessége, hogy szénfekete-adalékot és új típusú elektrolitot tartalmaz, így képes szuperkondenzátorként működni, vagyis energiát tárolni. A legújabb változata a korábbi prototípusokhoz képest tízszer több energiát tud elraktározni.

De mit is jelent ez a gyakorlatban? A fal, a járda vagy akár az útburkolat nagy kapacitású pufferként kiegyenlítheti a napelemek termelését, segítheti az éjszakai fogyasztást, miközben a beton elektromos tulajdonságainak mérésével a szerkezet állapota is folyamatosan követhető. Vagyis a beton egyszerre lehet teherhordó elem, energiatároló és önellenőrző szenzor, hasznos alkotórészévé válva az épület és a városi energia-infrastruktúra rendszerének.

Föld alá süllyesztett „zöld hegy”: Quzhou földalatti sportkomplexuma

A MAD Architects földbe süllyesztett, zöldtetős sportkomplexuma, a „Earth-sheltered” a zöld építészet mintapéldája Kínában. A hullámzó tájépítészeti forma könnyed játékkal a környezetbe simul, nagy hőtehetetlensége és kedvező energetikai viselkedése csökkenti a városi hősziget-hatást, miközben a felszíni területet közparkként hasznosul. A világ jelenleg legnagyobb ilyen jellegű létesítménye a mintegy 700 000 m²-es campus, amelynek első üteme már elkészült.

Metamateriálok a földrengésvédelemben és energiagazdálkodásban

A metamateriálok – vagyis olyan, mesterségesen mintázott rácsszerkezetek, amelyek a természetben nem létező fizikai tulajdonságokat hoznak létre – már az építőiparban is megjelentek. A geometriájuk precíz tervezésével képesek irányítani, elnyelni vagy átalakítani például a szeizmikus hullámokat, így alapozásoknál és kritikus városi infrastruktúráknál új védelmi szintet adhatnak a földrengésekkel szemben. Emellett az úgynevezett energy-harvesting (környezeti energia begyűjtése rezgésekből, hőből, fényből vagy rádióhullámokból) megoldások a mechanikai rezgéseket vagy elektromágneses hullámokat villamos energiává alakítják, kiegészítve például kisfogyasztású épületüzemeltetési mikrorendszerek energiaellátását.

A képen különféle mesterségesen mintázott anyagok (metamateriálok) láthatók: a régi, huzalos mikrohullámú modelltől a modern optikai rácsokig, gyűrűkig, spirálokig és réteges szerkezetekig, amelyek különleges módon terelik a fényt és más hullámokat.
Fotó: Macmillan Publishers Ltd

Aerogél: „fagyott füst” a szigeteléstől az energiatárolásig

Az aerogél egy szuperkönnyű, „fagyott füsthöz” hasonló anyag, amelynek nagy része levegő, ezért kiválóan szigetel hőt és hangot. Az építőiparban ma már nem csak speciális projektekben használják: jól bevált megoldás homlokzatoknál, tetőknél és gépészeti burkolatoknál is. A környezetvédelmi feladatoknál is hatékony, mert hatalmas a belső felülete. Emellett az aerogél egyre gyakrabban kerül energiatároló eszközökbe is: a szuperkondenzátorok és akkumulátorok elektródjaihoz jó „alap”, mert a nagy felülete gyors töltés–kisütést tesz lehetővé.

Összességében a kutatási anyagok alapján elmondható, hogy 2025-ben ez az anyagcsalád az egyik legéletképesebb, ipari méretekben is bevezethető fejlesztési irány.

aerogél egy szuperkönnyű, „fagyott füsthöz” hasonló anyag, amelynek nagy része levegő
Wikimedia Commons
Fotó: TyrionL, CC BY-SA 3.0

„Urban Glen”, Hangzhou: két torony, középen egy közösségi völgy

A Büro Ole Scheeren Urban Glen nevű hangzhoui fejlesztése várhatóan 2025-ben készül el. A koncepció szerint két, lépcsőzetes zöldteraszokkal kialakított torony közé egy „városi tisztást” fűznek, amely átjárható, növényekkel beültetett, nyitott közösségi térként működik, A programban Rosewood szálloda és K11 Atelier irodák is helyet kapnak.

A koncepció lényege, hogy a nagyvárosi sűrűséget emberléptékű, jól használható, nyilvános felületekkel „lágyítsák”, és megmutassák, miként illeszthetők össze a magas beépítésű funkciók és a közhasználatú zöld terek.

„Open book library”: egy ikon, amely egyszerre közösségi „nappali” is

Az Open Book Library Délkelet-Sanghajban, a Shanghai Fish (SH Fish) mesterséges tavának közepén valósul meg, a fejlesztés ikonikus központi elemeként.

A Thilina Liyanage által tervezett, nyitott könyvet idéző épület egyszerre könyvtár és közösségi találkozóhely. Rugalmasan alakítható közösségi terek, tanulózónák és esti programhelyszínek szervezik a belsőt, míg a tóparti elhelyezés körpanorámát és erős városképi jelenlétet ad. A környezet adottságai – a félsziget „világítótorony-hatású” bemutatóépületével, gyalogos promenádjával és lamellás homlokzati fényjátékával – már most erős helyformáló karaktert teremtenek; ebbe a kontextusba illeszkedik az Open Book Library, amely a tanulás és a nyitottság üzenetét érthető, szerethető formában hordozza.

Az Open Book Library koncepció látványterve egy nyitott könyvet idéző épületet mutat: a hullámzó „lapokból” képzett tető közepén üvegezett „gerinc” fut, amely hidakkal köti össze a két oldalt.
Fotó: Designer: Thilina Liyanage

Mit jelent ez nekünk itthon?

Képzeljünk el egy olyan épületet, ahol a fal nemcsak teherhordó, hanem energiát is tárol. Az ec³-alapú, szerkezetbe integrált energiatárolás csökkentheti a csúcsterhelési díjakat, kiegyenlítheti a napelemek termelését, és stabilabb üzemeltetést biztosíthat.

Egy részben földbe süllyesztett, zöldtetős létesítmény pedig javíthatja a mikroklímát és visszaadhatja a felszínt a köznek.

A metamateriálok és aerogélek esetében jelenleg a szabványosítás és minősítés jelenti a fő korlátot, ezért célszerű ezeket pilotprojektekben, például közintézményeknél vagy PPP-formában kipróbálni.

Az olyan koncepciók, mint az Open Book Library vagy az Urban Glen, nemcsak látványosak, hanem bizonyítottan növelik a látogatottságot és a használat idejét, ami a forgalomban és bevételekben is megmutatkozik.

Ezek az innovációk tehát nem divathóbortot, hanem valós versenyképességi tényezők amelyek jobb műszaki döntéseket, tudatosabb kockázatkezelést és közösségi értékteremtést tesznek lehetővé a magyar projektekben.

Ghoshal, A. (2025, October 2). MIT’s concrete battery just got 10 times more powerful. New Atlas. https://newatlas.com/energy/mit-concrete-battery-powerful-supercapacitor/ New Atlas

Massachusetts Institute of Technology. (2025, October 1). Concrete battery now packs ten times the power. MIT News. https://news.mit.edu/2025/concrete-battery-now-packs-ten-times-power-1001 news.mit.edu

CAS Science Team. (2025, March 21). Materials science breakthroughs 2025: Trends to watch. CAS Insights. https://www.cas.org/resources/cas-insights/materials-science-trends-2025 cas.org

Architecture Lab. (2025, January 28). Quzhou Sports Park / MAD Architects. https://www.architecturelab.net/quzhou-sports-park-mad-architects/ Architecture Lab

ArchDaily. (2024, November 25). Büro Ole Scheeren unveils a live-work-play development in Hangzhou, China. https://www.archdaily.com/1023982/buro-ole-scheeren-unveils-a-live-work-play-development-in-hangzhou-china ArchDaily

CTBUH. (2024, December 9). Designs unveiled for a cultural and business hub in Hangzhou. https://www.ctbuh.org/news/designs-unveiled-for-a-cultural-and-business-hub-in-hangzhou-currently-under-construction ctbuh.org

Yanko Design. (2025, October 3). 10 Best Architectural Designs of October 2025. https://www.yankodesign.com/2025/10/03/10-best-architectural-designs-of-october-2025/ Yanko Design

http://www.longrunn.com/investment11.html

Borítókép: Canva

Érdekel, mi a helyzet nálunk? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Adatvédelmi nyilatkozat