Megújulása nemcsak építészeti, hanem városképi szempontból is kiemelt jelentőségű.
A debreceni Kossuth téren álló Aranybika Szállót, a város egyik legismertebb történelmi, építészeti látványosságát Hajós Alfréd és Villányi Lajos tervei alapján emelték,
1915-ben pedig megnyitotta kapuit.
A szecessziós jegyeket is viselő épület évtizedeken át Debrecen társasági és kulturális életének adott otthont. Az 1970-es években modern szárnnyal bővítették, amely jelentősen megváltoztatta az épületegyüttes megjelenését.
Miután megszűnt a korábbi tulajdonos, a Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítvány, a szálló az állam tulajdonába került. Az épület kezelését a Közlekedési és Beruházási Minisztérium vette át. A korábbi elképzelések szerint a szálló szocialista korszakban épült szárnyát lebontották volna,
helyére pedig a történelmi épületrész stílusát követő új szárny került volna.
A Napur Építésziroda által kidolgozott, országos tervpályázaton nyertes koncepciót azonban elvetették.
Tárkányi Zsolt debreceni országgyűlési képviselő, a minisztérium parlamenti államtitkára tapasztalatai szerint az Aranybika jelentős része elhanyagolt állapotban van, több helyen komoly állagmegóvási feladatok várnak a fenntartóra. A képviselő elmondta, hogy első lépésként vagyonleltárt készítenek,
ezt követően pedig a debrecenieket is bevonnák az épület jövőjéről szóló egyeztetésbe.
A cél egy olyan hasznosítási koncepció kialakítása, ami közösségi funkcióknak is helyet adhat. Az Aranybika sorsa így továbbra is nyitott kérdés. A városképet több mint egy évszázada meghatározó épület megújulására egyelőre várni kell, és az sem ismert, pontosan milyen szerepet tölthet majd be Debrecen életében.
