A VIII. kerületi város-rehabilitációtól egy kis debreceni udvar megújító erejéig – a magyar építészet figyelemreméltó folytonosságról tesz tanúbizonyságot az EUmies Awards történetében. 2009 és 2022 után és 2026-ban is van olyan projekt, amely jól mutatja, hogy miként válaszolnak Magyarország tervezői az európai építészet aktuális és fontos kérdéseire: szerénységgel, helyérzékenységgel és magas fokú társadalmi relevanciával.
Az EUmies Awards Európa legrangosabb kortárs építészeti elismerése, amelyet idén májusban 19. alkalommal adnak át Barcelonában. 1988 óta egy nemzetközi zsűri kétévente díjazza a kontinens legjobb épületeit. Azok az alkotások, amelyek bekerülnek a legjobb 40 projekt közé, egy olyan exkluzív szakmai kör részévé válnak, amely meghatározza az európai építészet fő irányvonalait.
Magyarország számára a díj közelmúltbeli története a „halk szavak” sikertörténete.
Három különböző korszakban – 2009-ben, 2022-ben és a mostani, 2026-os ciklusban – sikerült magyar tervezőirodáknak meggyőzniük a nemzetközi zsűrit és szerepelni a shortlisten olyan projektekkel, amelyek messze túlmutatnak a tisztán esztétikai kérdéseken.
2009: A tűzfal költészete – Szociális lakóépület a Práter utcában
Amikor a Kis Péter által vezetett PLANT – Atelier 2009-ben a Práter utca 30–32. alatti önkormányzati lakóházával felkerült a shortlistre, hatalmas visszhangot keltett a hazai szakmában. Ez volt az első alkalom, hogy magyar projekt felért ezekbe a magasságokba.
A 2000-es évek végén a díj fokozottan kereste azokat az alkotásokat, amelyek nem tagadják meg az európai város örökségét, hanem kreatívan továbbfejlesztik azt. A fókuszban a városrehabilitáció állt. Józsefváros akkoriban bontással és dzsentrifikációval fenyegetett részén – a Corvin-negyed épp csak kialakulóban volt – Kis Péter és Valkai Csaba két olyan épülettömeget hozott létre, amely a budapesti tűzfalak tipológiájával játszott. A tervezúők a szomszédos épületek csupasz falainak elrejtése helyett a befejezetlenséget, a hézagosságot tették fő motívumukká. A karakteres, fekete-fehér homlokzatok és a függőfolyosós nyitott közlekedőrendszer nemcsak vonzó lakókörnyezetet teremtett a szociálisan rászorulóknak, hanem a tömbbelsőben a közösségi terek egy új típusát is életre hívták.
Az épület szoborszerű keménységével hódít, amely belül meglepő tágassággal párosul.
Bátran válaszol a szomszédos Corvin-negyed beruházói építészetére, és mindmáig bizonyítja, hogy a magyarországi szociális lakásépítés is képviselhet magas építészeti minőséget.
2022: Pavilon a közösségért – A Vizafogó Tagóvoda bővítése
Több mint egy évtizeddel később, 2022-ben az Archikon építésziroda került az európai szakma figyelmébe a Vizafogó Tagóvoda átalakításával és bővítésével. A 2022-es válogatás a fenntarthatóság és a meglévő épületállomány újrahasznosítása jegyében telt. A zsűri kiemelten figyelte, hogyan képes az építészet elősegíteni a társadalmi inklúziót, és ezzel egyidejűleg hogyan tud ökológiai felelősséget vállalni.
A gyermekkerttől az üzemi csecsemőotthonig
Magyar óvoda- és bölcsődeépítészet
Pólus Károly és Tőrös Ágnes egy szocialista korszakbeli panel-óvodát varázsolt modern oktatási intézménnyé. A projekt szíve egy fa pavilonstruktúra, amelyet a régi épület elé helyeztek: ez egyszerre védőburok, játszófelület és árnyékoló. A munka iskolapéldája annak, miként érhető el minimális beavatkozással maximális hatás. Bontás helyett a meglévő épületet egy könnyed fa bővítménnyel nemesítették meg, amely emberibb léptéket és új identitást ad az óvodának.
Pólus Károly így fogalmazott: „A korszerű pedagógiai gondolkodásban a tanulási környezet kialakítása meghatározó. Ez az a tér, amelyben a különböző idegrendszeri jellemzőkkel rendelkező gyermekek egy helyen megtalálhatják azokat a tevékenységeket, melyek fejlődésüket a legjobban elősegítik. Ennek kulcsa az építészet és a pedagógia interaktív kapcsolata.” A zsűri a döntéskor hangsúlyozta, hogy
a hétköznapi terek transzformációja korunk egyik legfontosabb feladata.
2026: A kézművesség öröksége – A Szárító műhely
Az idei díj projektjeinek előválogatásában a DMB Műterem debreceni Szárító műhelye váltott ki komoly érdeklődést. Ez a projekt a fővárostól való elmozdulást jelzi a sűrű atmoszférájú vidéki munkák irányába. Az EUmies Awards aktuális tendenciái a Lo-Fi (low-fidelity) építés felé mutatnak – olyan projektek felé, amelyek helyi anyagokkal, kézműves hagyományokkal és a Genius Loci mély ismeretével dolgoznak.
Falvai Balázs, a DMB egyik alapítója így vall a projekt szelleméről: „A kézzel készítés, a szakmánktól egyre inkább eltávolodóban van, hiszen árucikkek uralta környezetünkben nem túlzás azt állítanunk, hogy minden problémánkhoz okos termékek jelentik a megoldást.” Az egykori debreceni Tímár negyed műhelyépületét kreatív közösségi központtá alakították át.
Újragondolt múlt, élhető jövő
Az 5 kedvenc épületünk 2024-ből
A DMB Műterem megőrizte a meglévő ház nyers báját, és egy filigrán tetőszerkezettel egészítette ki az udvart, amely az egykor ott szárításra teregetett textilek emlékét idézi.
A debreceni Szárító műhely egy olyan építészeti narratíva, amely azt bizonyítja, hogy a kortárs beavatkozásoknak nem kell hangosnak lenniük ahhoz, hogy relevánsak maradjanak. Az anyaghasználat – fa, tégla, fém – olyan őszinte, hogy szinte archaikusnak hat, miközben az inkubátorházként való rugalmas hasznosítás hidat jelent a digitális jövő felé.
Reális cél, hogy felzárkózzunk Budapest mellé
Interjú Papp László debreceni polgármesterrel
Magyarország útja az európai modernitásba
A magyar projektek immár harmadszori jelenléte az EUmies Awards shortlistjén nem véletlen, és azt tükrözi, hogy a magyar építészet igenis európai színvonalú. Amíg a millennium utáni években még gyakran nyugati mintákat követtek, a mai generáció – olyan irodák képviseletében, mint az Archikon vagy a DMB – rátalált a saját hangjára. Kis Péter már 2009-ben rávilágított: „Az ilyen nemzetközi elismerések csak részben szólnak az építésznek, jórészt Magyarország építészetére hívják fel a figyelmet.”
A díj jelentősége Magyarország számára felbecsülhetetlen.
Hídként funkcionál: olyan magyar témákat emel fel európai porondra, mint a szocializmus örökségének továbbgondolása vagy a vidéki térségek felpezsdítése. Egyúttal arra motiválja a helyi döntéshozókat, hogy az építészetre ne csak költségtényezőként, hanem kulturális többletértékként tekintsenek. A shortlistes helyezések igazolják: Budapesten és Debrecenben olyan építészet születik, amelynek van mondanivalója Európa számára is.
Az EUmies Awards az „Európai Unió Kortárs Építészeti Díja – Mies van der Rohe-díj” az Európai Unió és a barcelonai Fundació Mies van der Rohe közös elismerése, amelyet kétévente adnak át. A díj a kiváló európai építészeti alkotásokat méltatja, és elősegíti a párbeszédet az építészet mai társadalomban betöltött szerepéről.
