Az Építési beruházások 5.0 konferencián jártunk, ahol megtudtuk, melyek az integrált tervezés, az MI-alapú építésügyi innovációk legújabb irányvonalai.
A szektor legmeghatározóbb trendjeit és technológiai elvárásait összegezték a szakértők az EOQ Magyar Nemzeti Bizottsága Építésügyi ágazata és a Magyar Projektmenedzsment Szövetség Építési tagozata közös szakmai konferenciáján január végén. Az esemény középpontjában az állt, hogyan lehet az integrált tervezést, a költségoptimalizálást és a minőségirányítást hatékonyan összehangolni a „Construction 5.0” megközelítés mentén.
A szakmai nap felütéseként Horváth György, az ÓBUDA GROUP okleveles építészmérnöke a beruházási projektek vezetésének módszertani alapjait fektette le. Prezentációja rávilágított a mérnöki precizitás és a stratégiai vezetés elválaszthatatlan kapcsolatára.
Stratégiai jövőkép és a vezetés átalakulása
Ezt követően a Genius Loci Építészeti Alapítvány és a szervezet által működtetett Hely.hu képviseletében Nyerges Viktória tartott előadást Technológiai előretekintés a Construction 5.0 kontextusában: Stratégiai réselemzés és gyenge jelek feltérképezése a magyar építőiparban címmel. Értekezése rávilágított arra, hogy a digitális átállás a jelen kényszere, az elemzés során azonosított technológiai „gyenge jelek” pedig azonnali stratégiai válaszokat követelnek a piaci szereplőktől a versenyképesség megőrzése érdekében.
A blokk folytatásaként Benkei Sándor, az ÓBUDA GROUP igazgatója és a PMSZ Építési tagozatának elnöke az integrált projektmegvalósítás (IPD) hatékonyságnövelő erejét részletezte.
Az IPD az építőipar titkos fegyvere?
Benkei Sándor a mérnök, akiben még a kínaiak is bíznak
Őt követte Chilkó Ede projektigazgató, akinek előadása a gyakorlati megvalósításra fókuszált a Lean munkamódszer építésirányítási transzformációjának bemutatásával.
Beton, szenvedély és innováció
Polgár László betonmérnök története
A szekciót Polgár László, az ASA Építőipari Kft. okleveles mérnöke zárta, feltárva az agilitásban rejlő rugalmassági tartalékokat a komplex programalkotási folyamatok során.
Digitális tervezés és mesterséges intelligencia
A konferencia második pillére a tervezési folyamatok technológiai forradalmát járta körül. Kuczogi László, a K-Ép Stúdió Kft. ügyvezetője a BIM egyik legkritikusabb pontjára, az információveszteség nélküli adatátvitel fontosságára hívta fel a figyelmet.
A modellezés gyakorlati struktúráját Révai Balázs, az Óbuda-Újlak Zrt. BIM menedzsere bontotta ki, ismertetve a modellszakaszokat a különböző felhasználói szintek igényei szerint.
A technológiai sort Kőszeghy Flóra DLA építész és festőművész prezentációja zárta, aki a mesterséges intelligencia építészeti alkotófolyamatban betöltött szerepét, valamint a kreatív és hatékonysági mutatókra gyakorolt pozitív hatásait szemléltette.
Végrehajtás, szabályozás és fenntartható minőség
A délutáni szakasz a gyakorlati kivitelezés és a jogszabályi megfelelőség kérdéseire fókuszált. Horváth György senior tanácsadóként az ÉKTR alkalmazási lehetőségeit és a költségvetés-tervezés összefüggéseit ismertette.
A szabványügyi környezet változásairól Bernáth Csaba, a Magyar Szabványügyi Testület menedzsere adott tájékoztatást, különös tekintettel az új CPR (Építési Termék Rendelet) jelentette kihívásokra.
A minőségbiztosítási blokkban Szabó Attila, az Építésügyi Szakbizottság társelnöke a tervező, a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető felelősségi köreit elemezte a jogszabályi és szabványi megfelelőség tükrében.
Rácz Attila, a Magyar Betonelemgyártó Szövetség ügyvezetője az építési termékek környezeti fenntarthatóságát helyezte fókuszba az új európai szabályozás fényében.
A konferenciát pedig Lipcsei Ágnes táj- és kertépítész mérnök előadása zárta, aki a zöldfelületi tanúsítványok hitelességét és a használatbavételi eljárásokban betöltött megkerülhetetlen szerepét hangsúlyozta.
Az Építési beruházások 5.0 szakmai nap rávilágított arra, hogy a fenntartható építésgazdaság alapköve az integrált szemléletmód és a technológiai tudatosság. A jövőbeli siker záloga a környezetünkből érkező gyenge jelek korai felismerése, amely lehetővé teszi az új technológiákra való proaktív felkészülést.
A résztvevők számára nyilvánvalóvá vált: a BIM-alapú adatáramlás, a gráfalapú információkezelés és a környezettudatos minőségirányítás együttes alkalmazása jelenti a fejlődés útját az építőiparban.
Borítókép: Csényi Sándor
