Franciaország létrehozta az Európai Unió első nemzeti finanszírozási központját a szociális, megfizethető és fenntartható lakhatás támogatására. A kezdeményezés mögött a francia állam mellett az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja is ott áll. Bár a projektet nem hivatalos uniós pilotprogramként indították, Brüsszel már jelezte: más tagállamoktól is hasonló megoldásokat vár. Ez azt jelenti, hogy elvileg Magyarországon is létrejöhetne egy ilyen rendszer.
A francia állam, a Caisse des Dépôts állami pénzügyi csoport, a szociális lakásszervezeteket tömörítő Union sociale pour l’Habitat (USH), az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) Bordeaux-ban írt alá szándéknyilatkozatot az új francia lakhatási finanszírozási hub létrehozásáról.
A megállapodás közvetlenül kapcsolódik az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott Európai Megfizethető Lakhatási Tervéhez. Az új központ azonban önmagában nem egy új pénzalap: elsősorban arra szolgál, hogy összehozza a lakásépítési és -felújítási projekteket a már rendelkezésre álló európai hitelekkel, garanciákkal és technikai segítségnyújtási programokkal.
Nem egy új „pénzeszsákot” nyitottak meg
Ez azért fontos különbség, mert a francia bejelentéshez több látványos összeg is kapcsolódik, de ezek nem mind az új hub költségvetését jelentik.
A francia hub feladata nem az, hogy maga osszon ki több milliárd eurót, hanem hogy a rendelkezésre álló hatalmas európai finanszírozási rendszert hatékonyabban összekösse a konkrét lakásprojektek gazdáival.
Ez lehet például önkormányzat, szociális lakáskezelő, közintézmény vagy más lakhatási beruházó.
Mit csinál majd pontosan a francia lakhatási hub?
A megállapodás négy alapvető feladatot határoz meg.
A központ segít elérhetővé tenni az európai hiteleket, garanciákat és projekt-előkészítési forrásokat; technikai segítséget nyújt a beruházóknak; összegyűjti, hogy mekkora lakásépítési és felújítási beruházási igény van Franciaországban; valamint feltárja azokat a szabályozási és pénzügyi akadályokat, amelyek miatt egyébként életképes projektek nem indulnak el.
A támogatott területek között első helyen áll a szociális bérlakás, de a rendszer kiterjed a hajléktalanságot csökkentő programokra és az úgynevezett köztes – logement intermédiaire – lakásokra is.
Utóbbi Franciaországban olyan szabályozott bérlakást jelent, amelynek lakbére a piaci szint alatt van, és elsősorban azoknak a háztartásoknak szól, amelyek jövedelme már túl magas a klasszikus szociális lakáshoz, a szabadpiaci lakhatást viszont nehezen tudják megfizetni.
Nem uniós pilotprojekt, de egy kicsit mégis
Hivatalosan nem.
Az Európai Bizottság dokumentumaiban a francia kezdeményezés nem „pilot project” néven szerepel, de mégis Franciaroszág az első tagállam, amely létrehozta az új európai lakhatási rendszerhez kapcsolódó nemzeti finanszírozási hubot.
Dan Jørgensen energia- és lakhatásügyi biztos is megjegyezte hogy ez az első ilyen nemzeti központ, és más országokat is arra ösztönöz, hogy merítsenek belőle ötletet.
A háttérben az Európai Bizottság új Pan-European Investment Platform for Affordable and Sustainable Housing, vagyis páneurópai lakhatási beruházási platformja áll. Ennek hivatalos dokumentuma kimondja, hogy a tagállamokat arra ösztönzik: ahol ennek van értelme, önkéntes nemzeti finanszírozási hubokat hozzanak létre, amelyekben köz- és magánszereplők egyaránt részt vehetnek.
Franciaországban is nagy a lakhatási krízis
A francia lakáshelyzet meglehetősen kritikus.
A francia Confédération Nationale du Logement szerint Franciaországban közel 3 millió háztartás vár szociális lakásra, miközben visszaesett az új szociális lakások termelése, ezért pusztán új finanszírozási struktúrák létrehozása nem helyettesítheti a közvetlen állami támogatásokat.
Sébastien Lecornu miniszterelnök szeptember 23-án azt írta a lakásszektor szereplőinek, hogy a jelenlegi pálya nem elég az évi 400 ezer új lakás eléréséhez. A kormány ezért 2027-ben is fenntartaná a szociális lakásépítéshez biztosított 500 millió eurós keretet, miközben 2030-ig kétmillió további lakással számol.
Magyarországon is létrejöhetne ilyen
A Bizottság valamennyi tagállamot ösztönzi önkéntes nemzeti finanszírozási hub létrehozására és a javuló brüsszeli kapcsolatok is növelik ennek esélyét, de ez még csak elméleti felvetés a részünkről.
Viszont Magyarország esetében ennek azért is lehetne jelentősége, mert az Európai Bizottság júniusi országjelentése szerint a magyar lakáspolitika jelenleg elsősorban a tulajdonszerzést támogatja, miközben nincs országos szociális bérlakás-politika. A Bizottság számítása szerint a szociális és önkormányzati bérlakások 2024-ben a teljes lakásállomány mindössze 0,8 százalékát tették ki.
Az uniós elemzés szerint Magyarországon 2013 és 2024 között nominálisan 265 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ami ebben az időszakban a legnagyobb növekedés volt az EU-ban. A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a keresletet növelő lakástámogatások akkor is emelhetik az árakat, ha közben nem bővül hasonló mértékben a kínálat.
A Bizottság ugyanakkor körülbelül 570 ezer üres magyarországi lakást is számon tart, amelyek egy része felújítással ismét használható lenne, miközben az önkormányzatok pénzügyi és jogi lehetőségei a szociális lakásállomány bővítésére korlátozottak.
Hogyan nézhetne ki egy magyar modell?
A francia konstrukció egyszerű másolásához nem lenne szükség új uniós programra. Egy magyar nemzeti lakhatási finanszírozási központ elméletileg összehozhatná például az államot, a Magyar Fejlesztési Bankot, önkormányzatokat és lakhatási szervezeteket az EBB-vel és a CEB-bel.
Az intézményi kapcsolat ehhez már létezik: az EBB 2026 júliusában Budapesten tárgyalt a Magyar Fejlesztési Bank vezetésével további magyarországi beruházási együttműködésekről. Az EBB 2025-ben összesen 759 millió euró finanszírozást biztosított Magyarországnak különböző fejlesztési célokra.
A lakhatási projektek ráadásul nemcsak EBB-hitelből finanszírozhatók. Az EU kohéziós politikájában a 2021–2027-es ciklusban már több mint 10 milliárd eurónyi uniós forrást irányítottak lakhatási célokra, és a 2025-ös szabálymódosítás óta a tagállamok könnyebben csoportosíthatnak át pénzt megfizethető és fenntartható lakhatásra.
Franciaország lehet az első, de várhatóan nem az utolsó
A francia bejelentés valódi jelentősége nem önmagában egy újabb finanszírozási program.
Most először alakult ki olyan országos intézményi rendszer, amelynek kifejezett feladata, hogy az európai lakhatási forrásokat közvetlenül összekösse a helyi lakásépítési és -felújítási projektekkel.
A Bizottság pedig egyértelműen azt szeretné, ha a francia példa nem maradna egyedül.
Ez Magyarország számára is új lehetőséget jelenthetne: nem egy újabb lakásvásárlási támogatási konstrukciót, hanem egy olyan finanszírozási csatornát, amely az új lakások építését, az önkormányzati és megfizethető bérlakás-állomány bővítését, valamint meglévő épületek felújítását segíthetné.
