Az európai fiatalok lakhatási helyzete alig javult az elmúlt években: 2025-ben az EU 15–29 éves lakosságának 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban. Magyarország ennél valamivel kedvezőbb helyzetben van, a fiatalok nagyjából negyede érintett. Hosszabb távon ugyanakkor látványosan csökkent a magyar túlzsúfoltság, amelyben egy évtizede még az uniós sereghajtók között voltunk.
Az Eurostat ma közzétett adatai szerint 2025-ben az Európai Unióban a 15–29 éves fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfoltnak minősülő háztartásban. Ez nemcsak magas arány, hanem kissé rosszabb is az egy évvel korábbinál: 2024-ben még 26,5 százalék volt.
A fiatalok lakhatási helyzete lényegesen kedvezőtlenebb az egész lakosságénál. Az EU teljes népességében 2025-ben 16,8 százalék volt a túlzsúfoltsági ráta, vagyis a 15–29 évesek körében 10,1 százalékponttal magasabb értéket mértek.
Magyarországon már jobb a helyzet, mint az Unió átlagában
AZ Eurostat szerint Magyarországon a 15–29 évesek túlzsúfoltsági mutatója mintegy 25 százalék, vagyis megközelítőleg minden negyedik magyar fiatal él az Eurostat definíciója szerint túlzsúfolt lakásban. Ezzel Magyarország már valamivel kedvezőbb helyzetben van a 26,9 százalékos uniós átlagnál, és a tagállamok mezőnyének közepére került.
A teljes magyar lakosság esetében még egyértelműbb a különbség: 2025-ben 14,6 százalék volt a túlzsúfoltsági ráta, szemben az EU 16,8 százalékos átlagával. 2024-ben ugyanez a magyar mutató szintén 14,6 százalék volt.
Ez azért érdekes, mert Magyarország korábban kifejezetten rosszul állt ebben a statisztikában.
Néhány éve még egészen más volt a kép
2017-ben még a magyar fiatalok több mint fele élt túlzsúfolt lakásban. Akkor mindössze hét tagállamban – köztük Magyarországon – haladta meg az 50 százalékot a 15–29 évesek túlzsúfoltsági rátája. Az EU átlaga akkor 26,7 százalék volt.
A frissebb adatok már egészen más helyzetet mutatnak. A 15–29 éves magyarok túlzsúfoltsági rátája:
- 2023-ban körülbelül 25 százalék,
- 2024-ben 23,6 százalék,
- 2025-ben ismét nagyjából 25 százalék volt.
Vagyis az utóbbi három évben már nem látható folyamatos javulás: a magyar adat inkább 23–25 százalék között ingadozik. A hosszabb távú kép azonban egyértelműen kedvezőbb a 2010-es évek második felénél.
A többéves összehasonlításnál ugyanakkor fontos módszertani fenntartás, hogy az Eurostat magyar adatsorában idősoros törés is szerepel, ezért a 2017 előtti és a mai számokat nem érdemes egyszerűen teljesen azonos módszertannal készült adatokként kezelni.
Európában nem sikerült megoldani a problémát
Uniós szinten sokkal kevésbé látványos a változás. A fiatalok túlzsúfoltsági rátája:
2017-ben 26,7 százalék,
2021-ben 26 százalék,
2024-ben 26,5 százalék,
2025-ben 26,9 százalék volt.
Közel egy évtized alatt az EU egészében gyakorlatilag nem csökkent a fiatalok lakhatási túlzsúfoltsága. Sőt, 2023 után ismét enyhe emelkedés következett.
Ez azért különösen feltűnő, mert a teljes lakosság esetében volt némi javulás: az EU túlzsúfoltsági mutatója 2014-ben még 18,1 százalék volt, 2024-re 16,9, 2025-re pedig 16,8 százalékra csökkent.
Kelet-Európában továbbra is sokkal súlyosabb a helyzet
Az országok közötti eltérések óriásiak. A 15–29 évesek között 2025-ben:
Romániában 60,4 százalék, Lettországban 54,9 százalék, Bulgáriában 52,8 százalék élt túlzsúfolt lakásban. További hat országban is meghaladta a 40 százalékot az arány. Ezzel szemben Cipruson mindössze 3,5 százalék volt a mutató.
Magyarország tehát ma már nem tartozik a legsúlyosabban érintett kelet-közép-európai országok közé. A változás különösen Lengyelországgal, Romániával vagy Bulgáriával összevetve látványos: míg a magyar fiatalok mutatója jelenleg az EU-átlag alatt található, ezekben az országokban továbbra is rendkívül magas a lakások zsúfoltsága.
Mit jelent pontosan a „túlzsúfolt lakás”?
Az Eurostat nem egyszerűen a lakás alapterületét vizsgálja. Túlzsúfoltnak számít egy háztartás, ha nincs legalább:
egy közös használatú szoba; minden pár számára egy külön szoba; minden 18 év feletti egyedülálló személy számára egy szoba; a 12–17 éves gyermekek számára nemük és családi helyzetük szerint megfelelő számú külön szoba; illetve minden két 12 év alatti gyermek számára egy szoba.
Ezért a mutató nem pusztán azt jelzi, hogy valaki „kis lakásban” él. A lakás mérete mellett a háztartás létszáma, korösszetétele és a rendelkezésre álló szobák száma egyaránt számít.
Magyarország sokat javított, de a fiatalok lakhatása továbbra is külön probléma
A friss adatokból két, látszólag ellentétes következtetés adódik. Magyarország relatív helyzete jelentősen javult: a teljes lakosság és a fiatalok túlzsúfoltsági mutatója is az EU átlaga alatt van, miközben egy évtizede még a legrosszabb helyzetű tagállamok közé tartoztunk.
Ugyanakkor az, hogy még mindig körülbelül minden negyedik 15–29 éves magyar él túlzsúfolt lakásban, azt mutatja, hogy a fiatalok önálló lakhatása és megfelelő méretű otthonhoz jutása továbbra is komoly kérdés. Ráadásul 2023 és 2025 között már nem rajzolódik ki további egyértelmű javuló tendencia.
Források: Eurostat; Eurofound; European Institute for Gender Equality (EIGE)
