Magyaros, mégis egyedi elrendezésű népi házsor számít a Fertő tó menti település fő építészeti értékének és látnivalójának.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Ezekben a napokban Győr-Moson-Sopron vármegyébe látogatunk el!
Hazánk egyik nyugati határ menti településén, Fertőszéplakon járunk, amely nemcsak természeti szépsége, hanem épített értékei miatt is a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi terület fontos eleme, 1993 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park része.
Fertőd szomszédságában, Fertőszéplakon, a Nagy Lajos utcában találni azt a néhány 19. századi, felújított, tájházként funkcionáló népi lakóépületet,
amelyek megjelenésükben és kialakításukban is egy egységes, harmonikus utcaképet mutatnak,
ezáltal a Fertő-menti, parasztbarokknak is nevezett népi építészet kiemelkedő példái. A ma látható házak 1860 és 1880 között épültek téglából: a megőrzött és helyreállított bútorok, berendezési tárgyak és munkaeszközök az egykori lakók mindennapi életébe, életkörülményeibe adnak bepillantást egy gazdag népművészeti összeállítás keretében.
A fertőszéplaki házak egyedi jellegzetessége az utcafrontra néző oldalsó ablak: ezzel a leleményes megoldással a szülők a szobából is szemmel tarthatták lányaikat, miközben a boltíves, fedett utcai bejáratban, a „legényfogóban” udvaroltak nekik.
Az egyes tájházak érdekessége, hogy különböző időszakok lakberendezési stílusát, hangulatát igyekeznek megidézni autentikus környezetben,
az 1850-es évektől kezdődően az 1950-es évekig bezárólag. Így igazán szembetűnő a változás a paraszti élet fejlődésében, hogyan vált újdonsággá például a ruhásszekrény megjelenése, a furnérozott politúros bútor, az üveges konyhaszekrény vagy éppen a néprádió.
Fertőszéplak lakói állattenyésztéssel, földműveléssel és a Fertő-tó közelsége miatt halászattal, esetenként szőlőműveléssel is foglalkoztak, és ki voltak téve a szélsőséges időjárási, természeti viszonyoknak. 1742-84 között például a tó vízszintjének emelkedése okozott gondot, mert emiatt csökkent a megművelhető földterület. Emellett a mindenkori földesuraknak is nagy adóterhekkel tartoztak.
A földbirtokosok gyakran váltották egymást. A falu legkorábbi ismert birtokosa az Osl család, ekkor Siplak néven említik a települést egy 13. századi oklevélben. Írott forrás 1264-ben egy toronyról is beszámol, amely a későbbi Széchenyi-kastély helyén állhatott, tehát jelentős település lehetett már ebben az időszakban is, a 13-14. században földesúri vámszedőhely és egy 1359-es oklevél még egy fürdőházról is említést tesz. A 15-16. században Széplak ura a Kanizsai-család, egy kastélyuk is állt már ekkor, majd a birtokot a Megyery-család kapta zálogba.
A mai fertőszéplaki Széchenyi-kastélyról tudható, hogy már 1594-ben lakták az épületet,
ugyanis reneszánsz kori kváderező sarokfestés és vörös csíkos mezők kerültek elő egy felújítás során. Védelmi célokat is szolgált, ugyanis vastag falakkal, bástyákkal és lőrésekkel ellátva épült. A birtok urai később a Nádasdyak, 1670-ben azonban Nádasdy Ferencet kivégezték a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjeként, ezután Esterházy Pál, majd a Széchényi-család birtokába került.
Ha szeretnéd még jobban megismerni ezt a festői környéket add meg a település nevét és tervezz egy saját sétát az E-örökség segítségével!
Fotók: Fertőszéplaki Tájház, Wikipedia, Visit Sopron
