Az egyre forróbb mostani hazai nyarakon már egészen mediterrán hangulatba kerülhetünk a dunántúli római kori rommezőkön – Gorsium időutazásként repít vissza minket a kétezer évvel ezelőtti világbirodalomba.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Ezekben a napokban Fejér vármegyébe látogatunk el!
A hegyre épült falu: Sukoró népi értékei – Egy nap, egy műemlék!
Ismerd meg Fejér vármegye kincseit!
Amikor 1957-ben felszínre kerültek a Tác település közigazgatási területén található Gorsium-Herculia római kori maradványai, tudni lehetett, hogy igazán értékes és jelentős leletanyaggal állnak szemben a kutatók.
Egy teljes római kori várost és annak maradványait sikerült feltárni – nem messze a Kr. u. 4. század végére datált Seuso-kincs rejtekhelyétől.
Gorsium építményei, gazdasági tevékenységének nyomai és temetői sorra napvilágra kerültek. Mivel nem pusztán katonai létesítményről van szó, hanem egy komplett városról, így nagyobb betekintést sikerült nyerni a korabeli városlakók mindennapi életébe.
A Fejér megyei Hírlap így írt 1958-ban az addig csak említések szintjén ismert római város megkezdődő feltárásáról:
„Tác község helyén egykor a Dunántúlon a rómaiak egyik jelentős települése volt. Az eddigi kutatások megállapításai szerint a település csaknem egy négyzetkilométer területen helyezkedett el, a Sárvíz partján öt fontos útvonal csomópontjában. Már az eddigi ásatások is igen jelentős eredményre vezettek. A megyei Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére az idén megindul az egykori római település több éven át tartó rendszeres feltárása. A települést eredetileg Gorsiumnakhívták, a IV. században Maximianus Herculius császárról Herculiának nevezték el. E század eleje óta előkerült számos szépen faragott kőemléket ma a Székesfehérvári István Király Múzeumban őrzik.”
Ugyanekkor a Magyar Nemzet is írt a kutatások állásáról:
„A Székesfehérvári István Király Múzeum az idén megkezdi a római település több éven át tartó rendszeres feltárását. – A táci római ásatásoknak – mondotta dr. Fitz Jenő múzeumi igazgató, a fehérvári munkák irányítója –, abban van nagy jelentősége, hogy egy olyan római települést tárhatunk fel teljes egészében, amely nem esik a feltárást akadályozó lakott területre. A kutatást a terület teljes felmérésével kezdjük, amelyben – Magyarországon először – elektromos mérőműszerek alkalmazását is tervezzük. Ezekkel a műszerekkel történő felmérések lehetővé teszik, hogy a rendszeres feltárások előtt világos képet kapunk az egykori település méreteiről, központjáról és fontosabb épületeiről, a városba vezető utakról és a város körüli temetők elhelyezkedéséről.”
Pannonia római meghódítása után, az I. században még egy palánkfallal és árokkal körülvett katonai tábor állt a település helyén, amely védelmi célokat szolgált és biztosította a sárvízi átkelő védelmét. Miután erre már nem volt szükség, a csapatot továbbvezényelték, és kialakult a polgári város a pannóniai utak fontos kereszteződésében.
Két ókeresztény bazilika, valamint Augustus császár tiszteletére emelt templom maradványa is megtalálható a mai romok között.
Több híres császár, köztük Traianus, Caracalla, valamint Septimius Severus, a pannoniai légiók parancsnokából lett katonacsászár is megfordult itt, akiről 202. évi látogatásának tiszteletére a régészeti park a Floralia elnevezésű ünnepséggel emlékezik meg minden évben.
Mindez tehát arra utal, hogy
a település lakói jólétben éltek és fénykorában az egyik legnépesebb város lehetett Pannonia Valeria provinciában.
Egy 20 – más forrás szerint akár 50 – ezer főt is befogadni képes amfiteátrum is épült itt a nép szórakoztatására. Az élet később nehezebbé vált: a szarmaták a II. század végén felgyújtották a várost, 258-ban polgárháborús helyzet állt elő, 260-ban pedig egy újabb szarmata törzs, a roxolánok rombolták le a várost.
Romjaiból építették fel ismét a települést, ekkor új nevet is kapott: Diocletianus császár társuralkodójáról nevezték el Herculiára.
A helytartói palotát, ami testőrségi laktanyával is rendelkezett, a IV. században emelték. Feltártak egy e korból származó fürdőt is, illetve falfestmény-töredékeket a még korábbi időszakból.
A Seuso-kincsnek is köze lehet e római kori városhoz. 1990-ben New Yorkban egy ismeretlen eredetű, felbecsülhetetlen értékű római kori kincsleletet próbáltak értékesíteni, ám a vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a kincs Pannoniából származik, kb. a IV. század végéről, a rajta lévő felirat szerint Seuso tulajdona volt és szerepel rajta a Balaton latin neve (Pelso) is. Emiatt a szakemberek a kincsek megtalálásnak valódi helyét összefüggésbe hozzák Gorsiummal.
Elképzelhető, hogy maga a kincs a település közeléből származik, amit tulajdonosa elrejtett egy barbár betörés elől.
A felbecsülhetetlen értékű leletet jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
Gorsium (akkor már Herculia) a IV. század végén indult hanyatlásnak: a rómaiak lassanként kiszorultak a vidékről és helyüket a hunok vették át. A település a jelentőségét fokozatosan elvesztette, a népesség folyamatosan csökkent, erre utalnak a feltárt népvándorlás és avar kori temetők.
Később, a magyar államalapítás után a közeli Székesfehérvár vette át a környék központjának, sőt az ország fővárosának szerepét.
A mocsaras környék az akkori Föveny nevű faluval a 16. századig lakott volt, egy középkori templom maradványai is előkerültek a romok alól. De a török uralom idején a település teljesen elpusztult és lassan a feledés homályába veszett, mígnem az 1930-as években megkezdődtek az első feltárások.
A gorsiumi emlékpark az ország egyik legnagyobb régészeti parkja, amely egész évben érdekes és színes programokkal várják az érdeklődőket.
Ha még több információt és képet szeretnél látni Gorsiumról, látogass el az E-örökség oldalára!
Fotók: Gorsium Fb, E-Örökség
