Elmerültünk a Fortepan galériáiban és megnéztük, hogyan éltek ők! Cikkünkben három építész otthonába lesünk be és megmutatjuk életük legfontosabb mérföldköveit is.
Sajó István: A vívástól a felhőkarcolókig, Amerikától Debrecenig
Sajó Istvánt annak ellenére, hogy a magyar építészet egyik rendkívül izgalmas alakja, viszonylag kevesen ismerik. 1896-ban született zsidó család gyermekeként. Kiemelkedően tehetséges volt vívásban, ám az élete végül más irányt vett. A József Nádor Műegyetemen szerzett diplomát 1920-ban, aztán Breuer Marcell társaságában Németországba folytatta szakmai tanulmányait. Breuerrel indult, azonban ő nem a világhírű, németországi Bauhausban, hanem Dortmundban töltött három évet. Dolgozott családi házakon, kisebb projekteken munkatársként, közben Európa-szerte készített bútorterveket és dekoratőri megbízásokat is vállalt.
Belső munkáinak köszönhetően folyamatosan alakultak a később „Sajósnak” ható, egyedi, geometrikus stílusa, díszítőelemei. Karrierjét Amerikában folytatta, ahol Floridában jelentős ismereteket szerzett magasépítésben a műszaki egyetemen,
majd többek között felhőkarcolókon dolgozott
a Sloan & Robertson irodában a diploma megszerzése után. Később Wank Lóránddal és Berzőffy Lóránddal közösen megalapították Floridába költözve a Mediterranean Architect Studiót. Az iroda 1925 és 1927 között gyakorlatilag szinte futószalagon tervezhette a villákat, nyaralókat és a hétvégi házakat a partvidéken. A felívelő pálya és a sikerek után meglepőnek tűnhet a fordulat, de
Sajó mindezek ellenére visszavágyott Magyarországra,
így 1928-ban hazatért és Debrecenbe költözött, ahova egyébként a háború, a deportálások után is visszatért és részt vett az újjáépítésben is.
Pályafutását a tervezés határozta meg: a modern, geometrikus, tiszta vonalvezetésű art deco formavilágát ötvözte a funkcionalitással és a „helyi kötődéssel”, így alakította ki a jellegzetes „Sajós debreceni stílusát”, amely
egyszerre volt nemzetközi és nagyon lokális is.
Nevéhez köthető az izraelita hitközség impozáns bérháza, több helyi art deco villa, a debreceni, régi Nagyerdei Stadion, illetve a New York-i időkből a hazaköltözése után még javában épülő Bronxban kialakított „The Coops” lakónegyed. Debrecenben nemcsak tervezői munkája, hanem személyes jelleme is életre szóló nyomot hagyott: népszerű, szerethető emberként tartották számon. Élénk társadalmi életet folytatott. Barátai, kollégái gyakran meglátogatták otthonában is.
Debrecen, Vásáry István utca 8. Sajó István építész otthona
Preisich Gábor: a pesti Belváros rendezője
Preisich Gábor 1909-ben született Budapesten Preisich Kornél gyermekorvos fiaként, ám az orvosi pálya helyett ő inkább az építészet felé húzott. Már fiatalon elmélyedt a Bauhaus és a nemzetközi modern építészet eszméiben: szakmai tanulmányait Karlsruhéban kezdte, majd a budapesti Műegyetemen fejezte be. Eközben már dolgozott Sebestyén Arthur és Bauer Emil építészek irodájában. 1931-ben részt vehetett a CIAM kiállításán és berlini kongresszusán, ahol
személyesen is találkozott Le Corbusierrel és Walter Gropiussal.
Hamar felfigyeltek rá, így Victor Bourgeois ajánlására a belgiumi Liége-be, Joseph Moutschen irodájában dolgozhatott. 1933-ban alapították meg Vadász Mihállyal közös irodájukat a Preisich és Vadász irodát. Számos kiemelkedő modern épülete készült ekkor, amelyeket Gerle György és társa, Vadász Mihály közreműködésével tervezett. Ismert épülete például a XI. Bartók Béla út 62-64. bérház és Simplon mozi (Vadász Mihállyal, 1934).
Jelentős fordulatot hozott életébe, amikor Harrer Ferenc hatására elkezdett városrendezési kérdésekkel is foglalkozni.
Részt vett 1945-ben a főváros újjáépítési munkáiban,
majd dolgozott az ÉTI, aztán a MATI munkatársaként Budapest Általános Rendezési Tervén. 1949-ben a FŐTI irányításával bízták meg, később 1950-ben a Fővárosi Tanács Városrendezési Osztályának vezetője lett, illetve
1953 és 1955 között Budapest főépítésze volt.
Munkájának köszönhetően készülhetett el a pesti Belváros részletes és Budapest új általános rendezési terve. Ekkor írta a ma is fontos alapműnek számító, Budapest városépítészetének történetét bemutató, háromkötetes könyvét. Preisich pályája egyszerre volt építészeti alkotás és város-politikai szemléletformálás. A modern építészet egyik legjelentősebb hazai képviselője volt, aki elkötelezetten formálta Budapest arculatát és identitását.
Budapest, Pasaréti út 97., Preisich Gábor építész otthona
Lugosy Bálint építész: kávéházak, színházak, bányák
Lugosy Bálint, Preisich Gáborhoz hasonlóan 1909-ben született Budapesten, viszont az építészeti pálya őt egészen más irányba vitte, mint a fent említett Preisichet. 1935-ben szerzett a Berlin-Charlottenburgi egyetemen építészmérnöki diplomát, ezután önálló tervezőként leginkább belsőépítészettel foglalkozott. Dolgozott villák belső és külső építészeti munkáin, kávéházak, szórakozóhelyek belső tervezésén és kivitelezésén. A háborút követően, szakterületének megfelelően részt vett a főváros újjáépítésében.
1945-ben a budapesti színházak helyreállítási munkáinál volt tervező és művezető.
Később a kulturális szektorban maradva az írószövetség székházának, valamint a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon építésében tevékenykedett. Korábbi pályája szempontjából kitekintésnek tűnhet, amikor 1949-től bányák és állami gazdaságok tervezésében és beruházásában vett részt a Bányaberuházási Vállalat főmérnökeként. 1956-ban részt vett a Gellért Szálló rekonstrukciójában, ezt követően pedig a Pannónia Vállalat éttermi és kávéházi építkezésének tervezője lehetett. 1967-től ismét főmérnöki feladatot vállalt, ezúttal a Thália Színházban. Lugosy munkái közül kiemelhetőek a Budapest Filmstúdió, a Népstadion és intézményeinek, a Belügyminisztérium tisztiházának, a MÁVAG kultúrtermének belsőépítészete.
Budapest, Váci utca 79. Lugosy Bálint építész otthona
Nyitókép: Fortepan / Bauer Sándor
