A világ egyik leghíresebb és legszebb belső terű operaházának számos előadását mostantól bárki ingyen megtekintheti: szeptember 1-jétől fizetősség helyett ingyenessé vált a milánói Teatro alla Scala saját streamingplatformja, a LaScalaTV. A néhány perces regisztráció után operák, balettek, koncertek és történelmi felvételek egész sora válik elérhetővé – és közben virtuálisan a világ egyik legkülönlegesebb színházépületébe is beléphetünk.
Ingyenes lett a milánói Scala streamingoldala
Szeptember 1-jétől alapvetően megváltozott a LaScalaTV működése: megszűnt a fizetős modell, a platform teljes katalógusa ingyenesen nézhető, mindössze regisztráció szükséges hozzá.
A 2023-ban elindított szolgáltatás három év alatt már tekintélyes digitális archívumot épített fel. Jelenleg 31 újabb operaprodukció, 13 történelmi operafelvétel, 8 balett és 26 koncert, valamint ismeretterjesztő és oktatási anyagok találhatók rajta. A kínálat ráadásul tovább bővül.
Riccardo Chailly, Myung-Whun Chung, Daniele Gatti, Fabio Luisi vagy Simone Young vezényelte produkciók mellett olyan legendás karmesterek archív felvételei is megtekinthetők, mint Claudio Abbado és Riccardo Muti. A fellépők között Anna Netrebko, Roberto Alagna, Sonya Yoncheva vagy Lisette Oropesa neve is megtalálható.
A szolgáltatás itt érhető el: LaScalaTV
Miért lett ingyenes a LaScalaTV?
A váltás mögött nem egyszerű akció vagy rövid távú kedvezmény áll.
A streamingplatform gondolata még a Covid-járvány idején született meg, amikor a világ operaházainak hirtelen új módszereket kellett találniuk közönségük elérésére. A LaScalaTV végül 2023-ban indult el önálló fizetős szolgáltatásként.
Az ANSA olasz hírügynökség beszámolója szerint azonban a platform előfizetői szempontból soha nem tudott igazán áttörni. A Scala ezért most más irányból közelít: a streaminget már nem elsősorban önálló bevételi forrásként, hanem közönségépítő, ismeretterjesztő és kulturális örökséget közvetítő eszközként használja.
Az ingyenességet az Intesa Sanpaolo bank támogatása tette lehetővé. A pénzintézet a LaScalaTV indulása óta a platform főszponzora volt, és annak technikai kiépítésében is részt vett. A Scala saját indoklása szerint a cél, hogy kulturális örökségükből és jelenlegi produkcióikból minél többet tegyenek hozzáférhetővé, és új közönségrétegeket érjenek el.
Vagyis bizonyos értelemben lebontották a digitális páholyok falát.
Kilenc kamera figyeli a Scala legendás nézőterét
A szolgáltatás azért is érdekes, mert nem egyszerűen televíziós felvételek gyűjteményéről van szó.
A LaScalaTV létrehozásakor kilenc távolról vezérelhető kamerát építettek be a történelmi operaházba. Ezekkel operák, balettek és koncertek élő közvetítése is elkészíthető, majd a rögzített előadások bekerülhetnek a digitális archívumba.
Így a streamingnek külön építészeti érdekessége is van: a kamerák segítségével olyan nézőpontokból is láthatjuk a Scala híres nézőterét, páholysorait és színpadát, amelyekhez egy hagyományos színházlátogatás során aligha férnénk hozzá.
Természtesen nem a Scala valamennyi színpadi előadását közvetítik automatikusan. A platformra kerülő, illetve élőben streamelt produkciókat külön választják ki – az ezekből létrejövő katalógus vált most ingyenessé.
Visszafogott homlokzat mögött valódi pompa
Maga a Teatro alla Scala legalább annyira érdekes, mint az előadások, amelyek világhírűvé tették.
Aki először áll a milánói Piazza della Scalán, akár csalódhat is. A világ egyik leghíresebb operaházának klasszicista főhomlokzata meglepően visszafogott. Nincs rajta az a látványos historizáló monumentalitás, amelyet például a budapesti Operaháznál vagy a párizsi Palais Garnier-nél megszoktunk.
Giuseppe Piermarini építész azonban tudatosan racionális, elegáns épületet tervezett. Az utcai szárnyban előcsarnokok és kiszolgálóhelyiségek kaptak helyet, mögötte következik a nézőtér, majd a hatalmas színpadi tömb.
A főhomlokzat földszintjének jellegzetes, fedett kocsibehajtója eredetileg azt szolgálta, hogy a milánói előkelőségek hintói közvetlenül a bejárat elé hajthassanak.
Az igazi látvány azonban odabent tárul fel.
A patkó alakú nézőteret egymás fölött sorakozó páholyok ölelik körül, gazdag aranyozással és vörös bársonnyal. A Scala jelenleg 2015 nézőt fogadhat, és 154 páholya van.
Egy tűzvésznek köszönhetjük a Scalát
A világ egyik legismertebb operaházának története egy katasztrófával kezdődött.
Milánó korábbi operaháza, a Teatro Regio Ducale 1776 februárjában tűzvészben elpusztult. Mária Terézia támogatásával Giuseppe Piermarini kapta meg az új színház megtervezésének feladatát.
Az építkezéshez a Santa Maria alla Scala-templom területét választották ki. A templomot lebontották, ám nevét az új színház megőrizte – innen származik tehát a Teatro alla Scala, röviden La Scala elnevezés. A „Scala” ebben az esetben nem lépcsőt jelent: a templom Beatrice Regina della Scala 14. századi főúri asszony nevét viselte.
A munkák rendkívül gyorsan haladtak. Az épület kevesebb mint két év alatt elkészült, és 1778. augusztus 3-án Antonio Salieri L’Europa riconosciuta című operájával nyitotta meg kapuit.
Az építkezés költségeinek jelentős részét a korábbi színház páholytulajdonosai állták, akik cserébe az új épületben is páholytulajdont kaptak.
A páholy egykor magántulajdon volt
Ez alapvetően meghatározta a Scala működését is.
A páholyok tulajdonosai saját tereikként használhatták azokat: berendezhették, díszíthették, eladhatták vagy továbbörökíthették őket. A Scala így nem csupán operaelőadások helyszíne volt, hanem a milánói elit egyik legfontosabb társadalmi találkozóhelye.
A 18–19. században a színház különböző helyiségeiben kártyáztak és szerencsejátékokat játszottak, a nézőtéren pedig társasági találkozások, politikai beszélgetések és üzleti tárgyalások zajlottak.
A Scala tehát már jóval a digitális korszak előtt is sokkal több volt egyszerű előadóhelynél.
Verdi, Puccini, Toscanini és Callas tették legendává
Világhírét ugyanakkor végül elsősorban nem az építészete, hanem az itt megszülető zenei történelem alapozta meg.
A Scala színpadának története összefonódott Rossini, Bellini, Donizetti, Verdi és Puccini műveivel. Giuseppe Verdi itt érte el egyik első elsöprő sikerét a Nabuccóval 1842-ben; később Arturo Toscanini működése, majd Maria Callas legendás fellépései tették a Scalát az operavilág egyik szimbolikus központjává.
Nem túlzás azt mondani, hogy itt nem egyszerűen előadták az operatörténetet: annak jelentős részét ebben az épületben írták.
Maga a ház is sokat változott. Az 1943-as légitámadások súlyosan megrongálták, majd gyors újjáépítés után 1946-ban Arturo Toscanini vezényletével nyitották meg újra. A legnagyobb modern kori átalakítás 2002 és 2004 között zajlott Mario Botta tervei szerint, aki a történelmi épület megőrzése mellett korszerű színpadtechnikát és új kiszolgálótereket alakított ki.
Most már a világ bármely pontjáról beléphetünk
A Scala természetesen képernyőn keresztül nem ugyanaz, mint amikor az ember belép a történelmi nézőtérre, felnéz az egymás fölé tornyosuló páholysorokra, majd megszólal előtte az együttes.
Az ingyenes LaScalaTV jelentősége éppen az, hogy egy korábban földrajzilag és anyagilag is nehezebben elérhető kulturális intézmény örökségéből most sokkal nagyobb szelet válik hozzáférhetővé.
A Piermarini által 1778-ban megnyitott épület egykor Milánó előkelőségeinek páholyszínháza volt. Közel két és fél évszázaddal később pedig eljutottunk oda, hogy a világ egyik legnagyobb presztízsű operaházába már valóban létezik ingyenes virtuális belépő.
