Dr. Kőszeghy Attila építész és Emődi Tamás építész, művészettörténész kapta 2026-ban a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának tagozati díját. A két szakember eltérő területen hozott létre jelentős életművet: Kőszeghy Attila elsősorban Debrecen építészetéhez, Emődi Tamás pedig Nagyvárad és a Partium műemlékeinek kutatásához és helyreállításához kötődik.
A Magyar Művészeti Akadémia kilenc művészeti tagozata évente két-két alkotó, illetve szakember munkásságát ismeri el tagozati díjjal. Az Építőművészeti Tagozat 2026-os díjazottja Dr. Kőszeghy Attila és Emődi Tamás lett.
Mindkét életműben meghatározó az épített örökséghez, a helyi hagyományokhoz és azok továbbadásához való kötődés, miközben pályájuk egészen különböző területeken teljesedett ki.
Kőszeghy Attila: Debrecen karakteres építésze
Dr. Kőszeghy Attila évtizedek óta Debrecenben alkotó építész. Életművében családi házak, lakóépületek, középületek, egyházi épületek és településtervezési munkák egyaránt megtalálhatók.
Legismertebb debreceni alkotásai közé tartoznak a Segner téri, „Silóházak” néven ismert épületek, valamint a tócóskerti Szent Család-templom. Fontos munkája a Homok utcai lakóház, de nevéhez kapcsolódik az Apolló art-mozi belső tereinek kialakítása, a záhonyi vasútállomás átépítése és több más lakó- és középület terve is.
Építészetét erősen meghatározza a helyi építészeti hagyományok továbbélésének kérdése. Hosszú ideje foglalkozik annak kutatásával, hogyan építhetők be a falusi, tájegységi és városi tradíciók a kortárs építészetbe úgy, hogy azok ne egyszerű történeti idézetként, hanem egy modern építészeti nyelv részeként jelenjenek meg.
Nemcsak tervezőként dolgozott Debrecen épített örökségéért
Kőszeghy Attila munkássága nem szűkíthető le az épülettervezésre. Évtizedek óta foglalkozik településtervezéssel és az épített környezet értékeinek megőrzésével is.
Kezdeményezője és szervezője volt a Debreceni Értékmentő Alapítványnak, amely a város építészeti örökségének megőrzését és megismertetését szolgálta.
Oktatóként szintén hosszú pályát futott be. A Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karán oktatott, ahol oktatási főigazgató-helyettesként is dolgozott, így építészgenerációk képzésében is szerepet vállalt.
Építészeti és műemléki érdeklődése mellett különleges kutatási témákkal is foglalkozott, többek között történeti és szakrális építmények tájolásának kérdésével.
Lánya, Kőszeghy Flóra is építész
Az építészet a Kőszeghy családban a következő generációban is folytatódott. Kőszeghy Attila lánya, Kőszeghy Flóra építész és képzőművész, aki önálló alkotói és tervezői pályát épített fel.
Apa és lánya szakmailag is dolgozott együtt, többek között a történeti és kultikus építmények tájolását vizsgáló kutatásokban.
Emődi Tamás: Nagyvárad épített örökségének egyik legfontosabb kutatója
A Nagyváradon született Emődi Tamás építész és művészettörténész pályájának középpontjában a történeti épületek kutatása, dokumentálása és helyreállítása áll.
A nagyváradi Restitutor Kutató-tervező Műhely tervezője, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület műemléki referense, emellett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatójaként is dolgozik.
Szakmai tevékenysége elsősorban Erdélyhez és a Partiumhoz kötődik. Templomok, kastélyok, várak és városi műemlékek kutatásában és helyreállításában egyaránt részt vett.
A nagyváradi vár és bástyái Emődi Tamás életművének kulcsfontosságú részei
Emődi Tamás egyik legjelentősebb kutatási és műemlékvédelmi területe a nagyváradi vár.
A vár Erdély egyik legjelentősebb reneszánsz erődítménye, amelynek szabályos ötszögű alaprajzát öt nagyméretű bástya határozza meg. Az erődítmény hosszú története során a középkori püspöki központból a 16–17. századra a korszak egyik jelentős, korszerű erődrendszere fejlődött ki.
Emődi Tamás több évtizede foglalkozik a vár építéstörténetével, régészeti és építészeti kutatásával, valamint helyreállításának kérdéseivel. Kutatásai érintették a fejedelmi palotát és az erődítmény bástyarendszerét is.
A vár felújítása során több bástya is megújult. Emődi szakmai munkájához kapcsolódik többek között a Bethlen-bástya, a Csonka-bástya és a Királyfia-bástya építészeti örökségének kutatása és bemutatása.
A nagyváradi vár nem csupán kutatási terület számára: szakmai vezetéseken, előadásokon és publikációkban rendszeresen ismerteti a vár építéstörténetét és a helyreállítás során előkerült új eredményeket is.
Bethlen Gábor nagyváradi palotáját is kutatta
Emődi Tamás kutatásainak egyik különösen érdekes területe Bethlen Gábor nagyváradi fejedelmi palotája.
A vár építéstörténetének feltárása során a történeti források, régészeti eredmények és fennmaradt építészeti részletek alapján foglalkozott a fejedelmi palota egykori kialakításának rekonstrukciójával is.
Munkássága ezért jóval túlmutat egy-egy műemlék helyreállításán: kutatásai Erdély és a Partium építészettörténetének pontosabb megismeréséhez is hozzájárulnak.
Kastélyok, templomok és paloták sorát kutatta
Emődi Tamás életművében különösen jelentős helyet foglalnak el az erdélyi és partiumi kastélyok.
Részt vett többek között a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a nagykárolyi Károlyi-kastély, az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély, a gyalui Bánffy–Barcsay-kastély és a borsi Rákóczi-kastély kutatásában.
Számos esetben nemcsak művészettörténeti és építéstörténeti kutatást végzett, hanem helyreállítási tervek, tervvázlatok és új hasznosítási elképzelések kidolgozásában is részt vett.
Emődi Tamás könyvei is fontos részei az életműnek
Emődi Tamás jelentős szakírói és tudományos munkásságot is folytat.
Az Erdélyi műemlékek sorozatban önálló kötetei jelentek meg több partiumi református templomról. Ezek között található:
Hadad, református templom
Szalárd, református templom
Szilágycseh, református templom
Székelyhíd, református templom
Szilágynagyfalu, református templom
Lakatos Attilával közösen készítette a Szőllős. A település és a plébánia rövid története című kötetet.
Szerkesztőként is foglalkozott műemlékvédelemmel: nevéhez kapcsolódik az Örökségünk védelmében című kiadvány, és közreműködött Bíró József Nagyvárad építészetével foglalkozó munkájának újrakiadásában is.
Publikációinak témái között szerepelnek Nagyvárad történeti épületei, a nagyváradi vár, középkori templomok, reneszánsz építészeti emlékek, falképek, kastélyok, egyházi műemlékek és régészeti kutatások.
Két eltérő életmű, közös felelősség az épített örökségért
Kőszeghy Attila és Emődi Tamás pályája első látásra eltérő irányt képvisel.
Kőszeghy Attila életművének középpontjában a tervezés, Debrecen építészete, a helyi hagyományok újraértelmezése és az építészképzés áll.
Emődi Tamás munkásságában elsősorban a műemlékkutatás, az építészettörténet és az erdélyi-partiumi épített örökség helyreállítása kap meghatározó szerepet.
Közös bennük azonban az a szemlélet, amely szerint az épített környezet nem pusztán megőrzendő történeti emlék, hanem a kortárs építészet és kultúra tovább élő része.
mma.hu, Bihari Napló, koszeghy.hu
