Mindenszentek ünnepén ennek a különleges templomtitulusnak legszebb magyar és európai példáit mutatjuk be!
Mindenszentek napját a hagyomány szerint 741-ben ünnepelte meg először az egyház III. Gergely pápa rendeletére. Ezen a napon - mely nem tévesztendő össze a november 2-i halottak napjával
azokra az üdvözült szentekre emlékezünk, akik nem szerepelnek külön nappal az egyházi naptárban.
Miután a magyarság keresztény hitre térése idején ez már nagy hagyományú ünnep volt a nyugati egyházban, természetesen templomok sorát ajánlották Mindenszenteknek, sőt, így települések is ezt a nevet kapták (Pehm József is szülőfaluja, Csehiminszent után vette fel a Mindszenty József nevet).
Budapest, Farkasrét
A Farkasréti temető bejáratával szemben álló templom több szempontból is egyedi: ez volt az első templom a fővárosban, ami a szocializmus idején épült, és
ez a magyar brutalista jellegű építészet egyik legjelentősebb megvalósulása.
Már az önmagában érdekes, hogy egy ilyen jelentős egyházi épület elkészülhetett a hetvenes években, ami valójában egy pótlás. Az eredeti plébániatemplom a temető főkapuja mellett állt, viszont a háború során használhatatlanná vált. Ezért a miséket a szemközti, korábban vendéglőnek használt épületben tartották, amit hivatalosan csak kibővítettek - az új templom ennek az alaprajzi formáját követi kényszerűségből. Tervezője, Szabó István főként belsőépítészként dolgozott, kiállítási pavilonokat, bútorokat tervezett már a harmincas években. Ez a formanyelv jól nyomonkövethető a farkasréti templomon is, ahol a szoborszerű brutalista formák tulajdonképpen a kényszer szülöttei:
a legolcsóbb építőanyagot, az akkor elterjedt BH-60 kódszámú beton béléstestet (zsalukövet) használták fel, amit vasbetonnal töltöttek ki.
Magát a kivitelezést nagyrészt a hívek végezték.
A lenyűgöző belsőben, ha lehet, még inkább megmutatkozik Szabó István tehetsége: ő tervezte a belsőépítészeti kialakítás legkisebb részleteit is, a padokat, szenteltvíztartókat, oltárokat és nem utolsó sorban az üvegablakokat.
A pénzhiány és a hatóságok akadékoskodása miatt az egész templom tulajdonképpen újrahasznosított anyagokból épült,
az oltárok fémhulladékból, az üvegablakok gyártásból visszamaradt feleslegből - az elbeszélések szerint az építész lánya válogatta esténként a hulladéküveget színek szerint.
Mindez nem ment a minőség kárára, sőt, a belső tér egészen egyedi fényárban úszik szinte minden napszakban.
Pécs, Tettye
Kevéssé ismert, hogy Pécs legrégibb temploma a belvárostól távol, a Tettye-patak völgyében található, egy sajátos hangulatú városnegyed sűrűjében.
Az államalapítás idején a lakosság a védelmet nyújtó völgybe húzódott, így a város első, 1157-ben felszentelt plébániatemplomát is itt építették fel. A mai belváros kiépülésével a templom kissé háttérbe szorult, viszont a török hódoltság idején
egyedül ezt használhatták a keresztények, katolikusok, reformátusok és az ekkor a Dél-Dunántúlon igen nagyszámú unitáriusok közösen.
1588. augusztus 27. és 31-e között itt tartották a nevezetes pécsi disputát, a reformátusok és az unitáriusok között. A török kiűzése után ismét kizárólag katolikus templommá vált, ráadásul a székesegyház helyreállítása idejére püspöki templommá vált. A 18. században barokk stílusban egészítették ki az épületet, ami Pécs egyik valódi rejtett kincse.
Pécsvárad, temetőkápolna
A közeli, nagymúltú városka temetőkápolnáját hagyományosan barokk épületként tartották számon. Feltűnő volt viszont az épület nagy mérete és alaprajza, ami korábbi épületet sejtetett, viszont ez csak a 2014-es felújítás idején nyert bizonyosságot.
A tekintélyes kápolna voltaképpen a város középkori plébániatemploma volt, amit a török hódoltság után az itt letelepedő német lakosság használatba vett és barokk stílusban átalakított, Konrad Zinzendorf kölni érsek és pécsváradi apát támogatásával.
A felújítás, illetve az azt megelőző kutatások során azonban előbukkant a jóval korábbi múlt, a gótikus templom vált láthatóvá a barokk homlokzat alatt.
A többféle réteg bemutatása példamutatóan jól sikerült, a két kor jól elkülönül, az épület mégis egységes maradt. Úgy gazdagodtunk egy gótikus templommal, hogy közben a barokk kápolna is megmaradt.
Szepesmindszent
A középkori emlékekben rendkívül gazdag Szepesség egyik falujának névadó temploma a tatárjárás után, 1260 körül épült.
Az épületet a környék fellendülése idején, 1402-ben átépítették és bővítették, ekkor kerültek a Szent László-legendát ábrázoló falképek a padlásszintre. A templom mellett áll egy korábbi, kora-Árpád-kori körtemplom, amit az orvosszentek, Szent Kozma és Damján tiszteletére emeltek. Az együttes mindkét tagját szép barokk kori sisakok koronázzák.
Fertőszéplak
Túlzás nélkül állítható, hogy Fertőszéplak - nevéhez méltóan - hazánk egyik legszebb falva. Ehhez nagyban hozzájárul az egységes építészeti képet mutató főutca tengelyében álló dombot megkoronázó impozáns kora barokk templom.
A falu története szorosan egybefonódott a Széchényi-családdal
A família gazdagságának megalapozója, Széchenyi I. György esztergomi érsek 1682-ben vette zálogba a birtokot az Esterházyaktól. A rendkívül magas kort, kilencven évet megélt főpap alapította az új templomot, melynek építése 1735-ben fejeződött be. A család a templommal szemközti kastélyban rendezte be rezidenciáját, Széchényi Ferenc is itt született 1754-ben.
A templom körül a család adományaiból valóságos "kis-Jeruzsálem" épült ki, ez hazánk egyik legjelentősebb barokk szoboregyüttese.
A templom mellett kialakított két mesterséges halomra egy kálvária és egy Szent Szív szoborcsoport került, előbbihez úgynevezett Szent Lépcső vezet, amelynek eredetije Rómában látható (a hagyomány szerint ezen a lépcsőn vezették Krisztust Pilátus elé).
A kastély sorsa érdekes fordulatot vett, ugyanis Esterházy „Fényes” Miklós 1771-ben visszaváltotta a zálogot és a Széchenyiek új rezidenciát voltak kénytelenek kiépíteni - Nagycenken. A kastélyt ezután gazdasági célokra, magtárként hasznosították és ennek megfelelően át is építették. A közelmúltban történt felújítás során is ezt a formát őrizék meg.
Miskolc, Mindszenti templom
Ma már nehezen hihető, hogy a
Miskolc belvárosában álló Mindszenti tér egy önálló települést jelöl,
amit csak 1880-ban egyesítettek a gyorsan fejlődő megyeszékhellyel. Mindszent templomát érdekes módon Szent Péter és Pál apostoloknak ajánlották, mikor 1743-ban felszentelték az épületet.
Tervezője, Giovanni Battista Carlone a régió legjelentősebb barokk mestere, akinek működését Szolnoktól Egerig, illetve Miskolcig nagyszabású és elegáns templomok, paloták és kastélyok jelzik. Érdekes módon a nagyszabású templom egészen 1857-ig tornyok nélkül állt, ekkor a városba látogató Ferenc József úgy döntött, hogy adományával lehetővé teszi az egyik torony építését, amit az egri érsek felajánlása követett.
Az így kiegészített homlokzatot kissé átalakították, ezzel részben eltűnt az eredeti, Carlone-féle formanyelv, de a hatás összességében így is harmonikus (szintén Carlone tervezte a város másik nagy barokk templomát, mely máig őrzi eredeti formáját).
Firenze, Chiesa di Ognisanti
Európa-szerte számos Mindenszenteknek ajánlott templom áll, amit természetesen hol Allerheiligenkirche, hol Église Toussaints, hol pedig Chiesa de Ognisanti néven emlegetnek.
Ezek közül építészetileg és művészettörténetileg egyik legjelentősebb Firenzében található.
A román kori bazilika a nevezetes Vespucci-család temetkezési helye volt a 15. századtól, így Amerika névadója, Amerigo Vespucci, és Botticelli múzsája, Simonetta Vespucci is itt lelt örök nyugalomra, a család reneszánsz sírkápolnájában. Maga a művész sírja is a szomszédos kápolnában található, a hol Vénuszként, hol Szűz Máriaként megörökített Simonetta közelében.
