A padló alól egykori boltozatok és ablakok faragott kövei kerültek elő, a falakon régi vakolatok őrzik az átépítések nyomait. Most megújulhat a kőszegi Szent Jakab-templom homlokzata – úgy, hogy történetének ezek a nehezen pótolható tanúi is megmaradjanak.
A kőszegi Szent Jakab-templomot kívülről szemlélve barokk épületet látunk, belépve azonban gótikus tér fogad. A két arc között évszázadok átalakításai húzódnak, amelyek sorrendjét és részleteit ma is kutatják.
A templom történetének következő fejezete a homlokzat helyreállítása lehet, amelyre november 20-ig várják az ajánlatokat.
A felújítás egyik legfontosabb feladata a történelmi vakolatok megőrzése. Ezek a sokszor jelentéktelennek látszó felületek elárulhatják, hol változtattak az épületen, milyen színeket használtak, és hogyan követték egymást az átépítések.
A mintegy 1200 négyzetméternyi felület helyreállítását előzetesen elkészített minták és folyamatos tervezői felügyelet segíti. A munkák részeként a tetőt is javítják, a szentély déli oldalán pedig külső kriptalejárat készülhet.
Hogy mennyi megfejtetlen részletet rejt még az épület, azt a 2022-ben megkezdett kutatások is jelzik.
A padló alatti feltöltésből gótikus boltozati bordák, zárókövek, ablakkeretek és csigalépcső töredékei kerültek elő.
Ezekből a szétszóródott darabokból a szakemberek a templom korábbi állapotaira következtethetnek.
A középkori építéstörténet ugyanis korántsem teljesen ismert. A gótikus átépítést Garai Miklós nádorhoz kötik, de a falak, a boltozat és a szentély több szakaszban készülhettek. Később protestáns gyülekezetek használták a templomot, majd 1671-ben visszakerült a katolikusokhoz;
történetéhez jezsuiták, piaristák és bencések is kapcsolódnak.
A falak között személyes sorsok emlékei is fennmaradtak. Itt látható Jurisics Miklós két gyermekének, az 1538-ban pestisben elhunyt Ádámnak és Annának vörösmárvány sírköve. A kutatások során pedig egy 17. századi férfi sírjából imakönyv és türkizköves aranygyűrű került elő.
