Szemerey Samu: új lakásprogram, mestertervek és szigorúbb minőségi kontroll jöhet az ingatlanfejlesztésekben

Átfogó lakásprogramról, a bérlakáspiac fejlesztéséről, a kiemelt beruházások felülvizsgálatáról és az ingatlanfejlesztések új tervezési rendszeréről is beszélt Szemerey Samu a Property Investment Forum 2026 konferencián.

Az építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár, országos főépítész előbb önálló előadásban ismertette a kormány terveit, majd egy kerekasztal-beszélgetésben a fenntartható városiasodásról és a bevezetni tervezett mestertervekről is részletesen beszélt.

A Portfolio szeptember 22-én rendezett Property Investment Forum 2026 konferenciájának délelőtti programjában Szemerey Samu 9 órától „Az állam tervei és prioritásai az ingatlanpiacon” címmel tartott előadást. Ezt követően a hazai ingatlanpiac új erőviszonyairól szóló kerekasztal résztvevőjeként is megszólalt.

A magyar lakásállomány fele korszerűsítésre szorul

Szemerey előadásában abból indult ki, hogy a következő évek lakáspolitikájának nemcsak új lakások építésével, hanem a meglévő állomány állapotával is foglalkoznia kell.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a mintegy 4,6 millió magyarországi lakás körülbelül fele műszaki, energetikai vagy más szempontból elavult. Emellett jelentős területi különbségek alakultak ki a lakáspiacon, és az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek egy része elsősorban befektetési, nem pedig lakhatási célokat szolgált.

Az új kormányzati megközelítés ezért az egyedi beruházások helyett nagyobb, összefüggő városfejlesztési programokra helyezné a hangsúlyt. Ebben szerepet kaphatnak a jelenleg alulhasznosított, ugyanakkor megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező barnamezős, vasúti és korábbi honvédségi területek is.

2–3 milliárd eurós lakásprogram körvonalazódik

Az előadás egyik legfontosabb eleme a készülő Wekerle-program volt. Szemerey közlése szerint a kormány rövid időn belül ismertetheti a program tíz konkrét intézkedését, míg az átfogó koncepció október végére, a részletes pénzügyi modell az év végére készülhet el.

A program induló forrását 550 millió euró RRF-forrás adná, amelyet banki, ingatlanalapi és magánfejlesztői tőkével egészítenének ki. A Portfolio beszámolója alapján így összesen 2–3 milliárd eurós beruházási volumen mozgósítása a cél. Az első fejlesztések 2028–2029-ben indulhatnak Budapesten, Debrecenben, Győrben, Szegeden és Székesfehérváron.

A tervekben hangsúlyos szerepet kap az intézményi bérlakáspiac, a szolgálati lakások és a kollégiumok fejlesztése. Szemerey szerint ehhez szükség van az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa hosszabb távú fenntartására és olyan piaci ösztönzőkre is, amelyek a magántőkét bevonják ezekbe a fejlesztésekbe.

Nemcsak új lakásokat építenének

A program másik eleme a meglévő épületállomány felújítása. Az energetikai korszerűsítéseknél a tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapnának a társasházak és más városi épületek komplex rekonstrukciói.

A lakáspiac működéséhez szabályozási eszközökkel is hozzányúlnának. A bemutatott elképzelés szerint a rövid távú lakáskiadás szabályozása mellett adózási ösztönzőkkel is növelnék a hosszú távú bérbeadásra kínált lakások számát.

Felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat

Szemerey Samu az ingatlanfejlesztések szabályozási környezetéről is beszélt. Elmondása szerint folyamatban van több, korábban nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített beruházás felülvizsgálata.

A vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az egyes projektek mennyiben felelnek meg a fenntartható városi környezet követelményeinek. Elmondása szerint novemberre válhat világossá, mely beruházások folytatódhatnak, illetve hol lesz szükség módosításokra.

A minisztérium a piaci fejlesztéseknél is erősebb minőségi kontroll bevezetését tervezi. Ennek részeként ismét nagyobb szerepet kaphatnak az építészeti tervpályázatok, a jelentősebb beruházásoknál pedig már a folyamat korai szakaszában megjelenne egy új eszköz, a master plan, a mesterterv.

Szemerey arról is beszélt, hogy a jelenlegi parkolási minimumok helyett hosszabb távon parkolási maximumok rendszerére térnének át. A tárca ezt a fejlesztők számára rugalmasabb megoldásként kezeli.

Kerekasztal: mit jelent valójában az élhető település?

Az önálló előadást követő kerekasztal-beszélgetésben Szemerey Samu már tágabb városfejlesztési kérdésekről beszélt.

A panelben rajta kívül Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus vezérigazgatója és Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója vett részt, a beszélgetést Balázs Bálint urbanista-építészmérnök moderálta.

Szemerey szerint az élhetőséget nem lehet kizárólag a magasabb jövedelmű városi középosztály prémiumigényeként értelmezni. A megfelelő szolgáltatásokhoz és közlekedéshez való hozzáférést a kisebb településeken élők számára is biztosítani kell.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon erős kulturális hagyománya van a családi házas, kertes életformának, ugyanakkor a vidéki lakhatás fenntartási és közlekedési költségei, illetve a szolgáltatások elérhetősége komoly problémákat jelenthetnek.

Az állam szerepét ezért olyan szabályozási és ösztönzőrendszer kialakításában látja, amely támogatja a fenntarthatóbb városiasodást, miközben együttműködésre készteti a fejlesztőket, az önkormányzatokat és a helyi közösségeket.

Új eszköz lehet a kötelező mesterterv

Ennek egyik fontos eleme lehet a master plan, vagyis a mesterterv, amely Szemerey ismertetése szerint nem azonos sem a hagyományos településrendezési tervvel, sem a beépítési tanulmánytervvel.

A cél az lenne, hogy egy nagyobb ingatlanfejlesztés alapvető kérdéseit már jóval az engedélyezési szakasz előtt tisztázzák. A beruházó, a település és más érintettek így nemcsak a tervezett épülettömegről, hanem többek között a fejlesztési volumenről, a szükséges infrastruktúráról és a projekt gazdasági modelljéről is korábban egyeztethetnének.

Az elképzelés hátterét jól mutatja az Országos Építészeti Tervtanács tapasztalata. Szemerey szerint az OÉT elé kerülő projekteknél megfogalmazott kifogások mintegy 60 százaléka nem szűken vett építészeti probléma, hanem beruházási vagy szabályozási kérdés. Ezek gyakran végül abban a megállapításban sűrűsödnek össze, hogy a tervezett épület túl nagy.

A mesterterv éppen ezeket a konfliktusokat próbálná a tervezési folyamat elejére hozni. Így a fejlesztési volumenről és a települési igényekről már azelőtt megállapodhatnának a felek, hogy elkészülne a részletes építészeti terv.

A kerekasztalon Gyertyánfy Miklós a fejlesztői oldalról azt jelezte, hogy a szektor nyitott lehet erre a párbeszédre, amennyiben az új rendszer kiszámítható és tervezhető feltételeket teremt.

Forrás: Portfolio Property Investment Forum 2026, Portfolio.hu

SEO-cím:

Meta description: Szemerey Samu a Property Investment Forum 2026 konferencián ismertette a Wekerle-program, a bérlakáspiac, a mestertervek és az ingatlanfejlesztések új szabályozásának terveit.

Javasolt URL: /szemerey-samu-property-investment-forum-2026-lakasprogram-mesterterv

Kulcsszavak / tagek: Szemerey Samu, Property Investment Forum 2026, Wekerle-program, lakásprogram, bérlakáspiac, mesterterv, master plan, városfejlesztés, ingatlanfejlesztés, országos főépítész, építészet, lakáspiac

Érdekel, mi a helyzet nálunk? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Adatvédelmi nyilatkozat