Két tihanyi ingatlanon is szabálytalan építkezések miatt rendelt el bontást a hatóság. Az ügy ismét ráirányítja a figyelmet a balatoni fejlesztések körüli vitákra. Miközben egyre több ingatlan épül, a térség állandó lakossága csökken. Hogyan lehet megőrizni a Balaton értékeit úgy, hogy közben a fejlődés se álljon meg?
Sajtóhírek szerint a a tihanyi Óvár térségében két, víztározóként vagy közhasználatú létesítményként feltüntetett medence lebontását rendelte el a kormányhivatal. Az érintetteknek 180 napjuk van a szabálytalan építmények eltávolítására. A helyi előírások szerint az érintett övezetben legfeljebb 80 négyzetméteres gazdasági épületek létesíthetők, medencék építése pedig tilos.
Az egyik érintett telkén több engedély nélkül épült létesítményt találtak. A társaságra 680 ezer forintos örökségvédelmi bírságot is kiszabtak. A másik ingatlan esetében a medencét és egy nyári konyhaként megjelölt épületét kell elbontania. A hatóság nem fogadta el az építmények rendeltetésére vonatkozó magyarázatokat.
A szabálytalan építkezések visszaszorítása alapvető érdeke a Balatonnak, különösen az olyan érzékeny, tájképi és építészeti szempontból kiemelkedő területeken, mint Tihany.
Egyre több ingatlan, egyre kevesebb lakos
A tihanyi ügy egy szélesebb problémára is rávilágít. A Balaton Fejlesztési Tanács adatai alapján 2015 és 2024 között több mint 11 ezer új lakás és üdülő épült a balatoni térségben, miközben az állandó lakosság az utóbbi két évben csökkenni kezdett. Keszthelyen és Siófokon például úgy növekedett a lakásállomány, hogy közben a népesség visszaesett.
A két jelenség jól mutatja a Balaton jövőjének egyik legfontosabb dilemmáját.
A túlzott beépítés veszélyezteti a tó természeti és épített örökségét, a fejlesztések általános elutasítása azonban ugyanúgy káros lehet.
A Balatonnak szüksége van beruházásokra, korszerű infrastruktúrára, minőségi szolgáltatásokra és egész évben működő gazdaságra, különben turisztikai visszaeséssel kell számolnia, ami idén augusztusban már jelentkezett.
A helyi lakosok érdekeit és az üdülőtulajdonosok szempontjait ezért éppúgy figyelembe kell venni, mint a fejlesztések gazdasági jelentőségét. A kérdés nem az, hogy szabad-e fejleszteni a Balatonnál, hanem az, hogy mit, hol és milyen feltételekkel. A táj védelme és a fejlődés ugyanis nem egymást kizáró célok – legalábbis nem szabadna, hogy azok legyenek.
Az egy évvel ezelőtt elfogadott BATÉK / Balatoni Vízparti Terv végre szigorította a part menti beépítéseket és növeli a közhasználatú területek arányát, a következő években ezt kell finomítani és a fejlesztések helyes irányát megtalálni.
