Átalakul a lakástámogatási rendszer, újraindul az államilag támogatott lakástakarék, és akár 7,5 millió forintos támogatás is járhat energetikai lakásfelújításra. Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés bemutatásakor több lakhatást és építésgazdaságot érintő részletet is elárult.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb elemeit. A több mint kétórás beszédben a lakhatási támogatások átalakítása, az építőipari beruházások ösztönzése és az infrastruktúra fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapott.
A bejelentett intézkedések között egyaránt szerepelnek teljesen új támogatási konstrukciók, meglévő programok módosításai, néhol szigorítása és korábban már meghirdetett beruházások finanszírozási vállalásai.
Új bérlakás- és kollégiumépítési program indul
Az építőipar szempontjából az egyik legfontosabb bejelentés a Wekerle Sándor Lakás- és Kollégiumépítési Program elindítása.
A kormány 2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítana megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek létrehozására. A következő három évben további 550 millió euró uniós támogatást kívánnak bevonni, amelyhez a tervek szerint legalább ugyanekkora összegű banki és piaci finanszírozás társulhat.
A program elsősorban hosszú távon bérelhető lakások, valamint egyetemi és főiskolai kollégiumok építését célozza.
A beruházások helyszíneinek kiválasztásánál fontos szempont lesz a megfelelő közösségi közlekedési kapcsolat.
A tervek szerint az önkormányzatok bevonásával olyan városrészek kialakítására is lehetőség nyílna, ahol a lakások mellett közösségi terek, zöldfelületek és alapvető szolgáltatások is helyet kapnak.
Az Otthon Startot felváltja a Wekerle+ lakáshitel
Jelentősen átalakul a kedvezményes lakáshitelezés rendszere is. A jelenlegi Otthon Start megszűnik. A tervek szerint új elemként megjelenik a Wekerle+ vásárlási és építési hitel váltja fel.
- Az új konstrukció a 18 és 41 év közötti, első otthonukat megszerző fiatalokat támogatná, a következő kamatfeltételekkel:
- Új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos kamatozású hitel járna.
- Használt lakás vásárlására fix 5 százalékos kamatozású hitelt biztosítanának.
- Kötelező lenne legalább öt évig életvitelszerűen a támogatott ingatlanban lakni.
- Az igénylő és házastársa meglévő ingatlantulajdonát is vizsgálnák: egyikük tulajdoni hányada sem érhetné el az 50 százalékot.
Ez a változtatás az új lakások iránti keresletet ösztönözheti.
A kormány emellett csökkentené a támogatott hitelezéshez kapcsolódó banki jutalékokat.
Az Otthon Starthoz képest a Wekerle+ lakáshitel több ponton szűkíti a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségét. Míg a jelenlegi Otthon Start életkori felső korlát nélkül, új és használt lakás vásárlására egyaránt legfeljebb 3 százalékos kamatot kínál, addig az új konstrukciót a 18–41 éves korosztályra korlátoznák, a használt lakások esetében pedig 5 százalékra emelnék a kamatot. További szigorítás az ötéves kötelező bentlakás, amelyet az Otthon Start nem írt elő, valamint az ingatlantulajdon szigorúbb ellenőrzése.
A már megkötött Otthon Start-szerződések változatlan feltételekkel érvényben maradnának.
Visszatér az államilag támogatott lakástakarék
A Wekerle+ program második pillére a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának visszaállítása.
A korábbi, 2018-ban megszüntetett támogatási rendszerhez hasonlóan az állam ismét hozzájárulna a rendszeres lakáscélú megtakarításokhoz, de az akkori 30 százalékos támogatásnál alacsonyabb mértékben.
Az új konstrukcióban az első öt év befizetéseit 10 százalékos, a hatodik évtől kezdődően pedig 20 százalékos vissza nem térítendő állami támogatással egészítenék ki.
A megtakarítás elsősorban az első lakás megvásárlásához vagy megépítéséhez szükséges önerő összegyűjtését segítheti. A program a lakáshitelezést és közvetve a lakásépítési keresletet is erősítheti.
Akár 7,5 millió forintos lakásfelújítási támogatás jöhet
A harmadik jelentős lakásügyi intézkedés a Wekerle+ energetikai felújítási támogatás és hitel bevezetése.
Az ország valamennyi településén elérhetővé kívánják tenni a konstrukciót, és az igénybevételt nem kötnék házassághoz vagy gyermekvállaláshoz.
A legfontosabb tervezett feltételek:
- A kedvezményes hitel maximális összege 6 millióról 15 millió forintra emelkedne.
- A hitel kamata fix 3 százalék lenne.
- A kölcsönhöz 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás kapcsolódhatna.
- Legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kellene elérni a korszerűsítéssel.
Az állami támogatás mértékét az épület kiinduló energetikai állapotához és a megvalósított energiamegtakarításhoz igazítanák. A legrosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében akár 50 százalékos támogatás is elérhető lenne.
A támogatási program szigetelési munkákhoz, nyílászárócserékhez és fűtéskorszerűsítésekhez teremthet keresletet. A bejelentés évi mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással számol.
Társasházak és panellakások energetikai korszerűsítése is napirenden
A családi házak korszerűsítése mellett a kormány szélesebb körű épületenergetikai programot is előkészít.
A tervek szerint hőszigetelésekhez, ablakcserékhez és korszerű fűtési rendszerek kiépítéséhez biztosítanának támogatást. A programot a társasházakra és a panelépületekre is kiterjesztenék.
A beszédben 2027-re 30 ezer család, 2030-ig pedig 120 ezer család energetikai korszerűsítésének támogatása hangzott el.
Emellett 57 ezer háztartás számára terveznek vissza nem térítendő támogatást saját energiatároló létesítésére.
Megmarad az 5 százalékos lakásáfa
A lakásfejlesztők számára kiemelt jelentőségű bejelentés, hogy a kormány 2027-ben is fenntartaná az új lakások építésére és értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot.
Az intézkedés azért különösen fontos, mert a kedvezmény jövőjének bizonytalansága korábban jelentős kérdést jelentett az új projektek előkészítése és pénzügyi tervezése során.
A kedvezményes áfa fenntartása kiszámíthatóbb feltételeket teremthet a lakásfejlesztők számára, és mérsékelheti az új építésű lakások költségeit.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a 2027-es költségvetés nem módosítana a Babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályain.
Több mint 3500 milliárd forintos vasútfejlesztési terv
A lakásépítések mellett a közlekedési infrastruktúra megújítása jelentheti az építőipar egyik legnagyobb beruházási területét.
A már korábban meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt 3550 milliárd forintot irányoz elő a magyar vasúthálózat fejlesztésére.
A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 1800 milliárd forintot terveznek erre a célra, 2027-ben pedig 331 milliárd forint uniós fejlesztési forrás jutna vasútra és közlekedésre. Ez mintegy 271 milliárd forinttal haladná meg az idei keretet.
A fontosabb beruházások között szerepel:
- Tíz kiemelt vasútállomás felújításának megkezdése és a Nyugati pályaudvar, valamint környezetének fejlesztése.
- A Budapest–Győr, Budapest–Miskolc és Budapest–Szeged vonalak legrosszabb állapotú szakaszainak átépítése.
- A Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése.
- A veresegyházi és lajosmizsei elővárosi vasútvonalak, valamint a HÉV-hálózat fejlesztése.
- Harmincöt új InterCity-motorvonat és negyvenkét új HÉV-szerelvény beszerzése.
Százmilliárdos útfelújítási program, folytatódó nagyberuházások
A közúti infrastruktúrában is jelentős fejlesztések szerepelnek a tervezetben.
2027-ben 100 milliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési program indulna. Az útfelújításokra és közúti beruházásokra összesen több mint 400 milliárd forintot fordítanának a következő évben.
A már folyamatban lévő nagyberuházások közül a kormány a következők folytatását jelentette be:
- A mohácsi Duna-híd építése.
- Az M1-es autópálya bővítése.
- Az M49-es gyorsforgalmi út kivitelezése.
A beruházások tartalmát és költségeit ugyanakkor felülvizsgálják.
Településfejlesztésre, intézményekre és vállalati beruházásokra is több forrás jutna
A költségvetési bejelentés szerint 2027-ben 274 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanának bölcsődékre, óvodákra és településfejlesztési célokra.
Az önkormányzatok támogatása 64 milliárd forinttal nőne, miközben a szolidaritási hozzájárulásból eredő terheik 62 milliárd forinttal csökkennének. A fővárosi közösségi közlekedés finanszírozására 50 milliárd forint többletet terveznek, a vidéki városok hasonló feladataira pedig további 10 milliárd forint jutna.
Az egészségügyi fejlesztések között 25 milliárd forintos többlet szerepel a kórházak klimatizálására, valamint 21 milliárd forint többlet az új mentőautók beszerzésére és a mentőállomások felújítására.
Az épített örökséget érintheti az a vállalás is, hogy a turisztikai fejlesztési támogatásokból a látogatható műemlékek megőrzésére és hasznosítására is kívánnak forrást biztosítani. Ennek részletes keretösszegét nem ismertették.
A hazai vállalkozások beruházásait a Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogrammal és kapcsolódó támogatásokkal ösztönöznék. A vállalkozásfejlesztésre és innovációra fordítható uniós források összege az idei 114 milliárd forintról 230 milliárd forintra emelkedne.
A miniszterelnök az építőipart külön is megnevezte azok között az ágazatok között, amelyekben az állami megrendelések rendszerének átalakítását tervezi. A kormány célja a közbeszerzési feltételek módosítása, a túlárazások visszaszorítása és a kis- és középvállalkozások közvetlenebb részvételének elősegítése.
A fejlesztési adókedvezményeket szintén célzottabbá tennék, a nagyvállalatok társasági adózásában pedig változtatásokat vezetnének be. A nagyobb hozzáadott értéket előállító beruházások támogatását helyeznék előtérbe.
Az ellenzék kritizálta a változásokat
Bóka János (Fidesz) elsősorban azt bírálta, hogy a miniszterelnök egy még be nem nyújtott költségvetésről beszélt több mint két órán keresztül. Hiányolta a gazdasági növekedésre, az inflációra és az államadósságra vonatkozó részletes számokat. Szerinte a vállalkozások lehetnek a költségvetés legnagyobb vesztesei.
Rétvári Bence (KDNP) kifejezetten az Otthon Start átalakítását kifogásolta. Szerinte a kormány a kedvezményes lakáshitelezés eddigi rendszerét bontja le, miközben a társasági adó változtatásával a vállalkozások terheit is növelheti. Ellentmondásosnak nevezte, hogy a kormány egyszerre beszél pénzhiányról és jelentős új kiadásokról.
Toroczkai László (Mi Hazánk) elsősorban a támogatások pénzügyi fedezetét kérdőjelezte meg. Felvetette, hogy a nagyszabású programokhoz szükséges uniós források milyen feltételekkel érkeznek, és hogy a növekvő államadósság mellett mennyire finanszírozhatók a vállalások. Elismerte, hogy több bejelentést kedvezően fogadott, de szerinte tisztázni kell, ki viseli a programok költségeit.
