Több mint 130 évvel ezelőtt, egy gazdag debreceni kereskedő megbízásából épült a Kossuth utca egyik legkülönlegesebb háza. A homlokzatát Tóth Árpád költő édesapjának szobrai díszítik, a tornyán pedig egy sárkányon lovagló gyermek figyeli a szelet. A 2025-ös viharban megsérült épület most 136 millió forintból újult meg.
November elején eltűntek az állványok és a védőháló Debrecen belvárosának egyik legszebb, ám talán kevésbé ismert épületéről. A Kossuth utca 11. szám alatti, helyi védelem alatt álló egyemeletes palota felújítása befejeződött, így ismét teljes szépségében látható a több mint 130 éves homlokzat, a gazdag szobrászati díszítés és a különleges torony.
A felújításra már korábban készültek, de a munkák különös sürgősséget kaptak, amikor 2025 júliusában egy heves vihar megrongálta az épület tornyát. A helyreállítás 2026 tavaszán kezdődött meg Debrecen önkormányzatának Épített Örökség Felújítási Programja keretében.
Egy kereskedő palotája a régi Cegléd utcában
A Kossuth utca 11. története természetesen jóval régebbi a ma látható épületnél. Az egykor Nagy Cegléd utcának nevezett közterületen álló ingatlan tulajdonosait egészen a 18. századig sikerült visszakövetni.
Harangi Attila helytörténésznek a Debreceni Szemle 2023-as évfolyamában megjelent kutatása szerint a telken már 1813-ban bizonyosan kereskedés működött. A 19. század közepén a Gaszner család tulajdonába került az ingatlan, és hosszú időn át fűszerkereskedéssel foglalkoztak itt.
Gaszner Károly 1892-ben vált meg üzletétől és házától. A kereskedést Kontsek Géza vásárolta meg, az ingatlan viszont fenyéri Zádor Lajos kereskedő birtokába került. Ő a régi épületet lebontatta, és 1893–1894-ben egy elegáns, egyemeletes lakó- és bérházat emeltetett a helyére.
Az építtető neve ma is ott olvasható az utcai homlokzaton, pontosabban a monogramja: a ZL betűk mellett az építés két évszáma, 1893 és 1894 is megmaradt. A kereskedői foglalkozásra utaló díszítések között Merkúr botja is feltűnik. A római mitológia kereskedőket oltalmazó istenének jelképe jól illeszkedett a gazdag polgár önreprezentációjához.
A ház nem csupán lakóépület volt. Egy 1906-os újsághirdetésből például kiderül, hogy itt működött a Debreczeni Kölcsönös-Segélyző-Egylet irodája. A szervezet elnöke maga Zádor Lajos volt, a korabeli hirdetés pedig már kifejezetten Zádor-házként említette az ingatlant.
Tóth Árpád édesapjának szobrai díszítik
Az épület egyik legértékesebb sajátossága a gazdag homlokzati díszítés, amely a 19. század végi debreceni polgárosodás látványos emléke.
A szobrokat és domborműveket Tóth András (1865–1929) szobrászművész készítette, akit ma sokan elsősorban Tóth Árpád költő édesapjaként ismernek.
Tóth András 1889-ben költözött Debrecenbe, ahol a következő évtizedekben számos belvárosi épület szobrászati díszítésén dolgozott. A századforduló városképének alakításában így jóval nagyobb szerepet játszott, mint amennyire neve ma ismert.
A Kossuth utcai ház már korai debreceni munkái közé tartozik. A homlokzatot díszítő emberalakok, növényi ornamentikák és domborművek a korszak eklektikus építészetének jellegzetes alkotásai.
A ház legismertebb dísze azonban még ezeknél is különlegesebb. A tetőn egy sárkányon lovagló gyermeket ábrázoló szélirányjelző található. A félig mesebeli lényt formázó, halfarkú sárkány olyan ritka építészeti részlet, amely önmagában is megér egy alaposabb szemlélődést.
Érdemes a tető szélein látható ötágú csillagokat is megfigyelni: ezek nem a 20. századi politikai korszakok emlékei, hanem már az eredeti, 19. század végi építészeti kompozícióhoz tartoznak.
Egy vihar tette sürgetővé a felújítást
A több mint egy évszázados ház felújításának előkészítése már két évvel a kivitelezés előtt megkezdődött. A 2025 júliusában érkezett vihar azonban megrongálta a tornyot, ami miatt a beavatkozás halaszthatatlanná vált.
A 2026 tavaszán elindított munkálatok során helyreállították az utcai homlokzatot és a tornyot, valamint megújították az épület tetőszerkezetét.
A beruházás teljes költsége mintegy 136 millió forint volt, a debreceni önkormányzat 75 millió forinttal támogatta a társasház lakóközösségét.
A rekonstrukciót eredetileg augusztus végére tervezték befejezni, az állványok azonban végül november elején tűntek el az épület elől.
Sorra születnek újjá Debrecen történelmi házai
A Zádor-ház helyreállítása nem elszigetelt beruházás. Debrecen az elmúlt években külön programot indított a helyi védettségű épületek megmentésére, mivel a sokszor több mint százéves, magántulajdonban álló házak felújítása önerőből nehezen finanszírozható.
A program 2026-os keretösszegét 220 millió forintra emelték, és a támogatási lehetőséget a nagyobb társasházak mellett a hagyományos cívis házakra is kiterjesztették.
A közelmúltban befejeződött a Piac utca 32. szám alatti egykori Szedlák-ház homlokzatának felújítása, valamint a Svetits-bérház helyreállítása is. A város további négy történelmi épület, köztük a Hatvan utcai Sajó-bérház megújítását is támogatja.
A Kossuth utcai sárkányos ház története ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy Debrecen építészeti öröksége nem csupán a Nagytemplomból, a Református Kollégiumból és a város reprezentatív középületeiből áll. A belváros kisebb polgárházai éppen úgy őrzik a cívisváros történetét, az egykori kereskedők, iparosok és művészek emlékét.
Most egy ilyen épület kapta vissza régi fényét. Aki pedig legközelebb a Kossuth utcán jár, annak érdemes a házak tetejére is felpillantania: Debrecen egyik legkülönösebb sárkánya ott várja.
foto: haon.hu, Köztérkép
