Egykor virágzó zsidó közösségek éltek Tokaj-Hegyalján – épített emlékük Mád barokk stílusú zsinagógája.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Ezekben a napokban Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyébe látogatunk el!
Bár a hazai zsidóság fénykorának az Osztrák-Magyar Monarchia korszakát szokás tekinteni, amikor a teljes jogegyenlőség elnyerése után a zsidó közösségből is számosan hozzátettek valamit a gyorsan gyarapodó Magyarországhoz, városainkhoz, iparunkhoz, kultúránkhoz; de Tokaj-Hegyalján még korábbi időkre nyúlik vissza a zsidó kultúra kibontakozása.
Elárvult és megújuló templomok – A magyar zsinagógaépítészet
Így alakult a zsinagógaépítészet hazánkban.
Ennek egyik legfontosabb emléke, egyben építészettörténeti kuriózuma Mád – idén 230 éves –barokk zsinagógája. A sok évszázados borász hagyományokkal rendelkező településen több évszázada megtelepedtek a főleg kereskedelemmel, így a bor értékesítésével, de termeléssel is foglalkozó zsidók, s korán népes közösségük alakult ki a zempléni hegyek tövében.
A zsidók az 1600-as évek óta voltak jelen a környéken, és 1736-ban már nyolc letelepült zsidó családot jegyeztek föl Mádon.
A 18. század második felében hitközséget alapítottak, létrejött a Chevra Kadisa a zsidó temetési ügyek intézésére, és megkezdődött a zsinagógájuk felépítése is.
1795-ben a Brener és a Teitelbaum borkereskedő famíliák finanszírozásában épült fel a ma is látható, barokk stílusú zsinagóga. A krónikák szerint a komplett zsidó közösség, férfiak, nők és gyerekek hordták a köveket az építkezéshez, hogy idegen kéz ne nyúljon azokhoz.
A mádi zsidók, mint sok más helyen, támogatták az 1848-as szabadságharcot. „A mádiak 300 Forinttal járultak hozzá a hazafias ügyhöz, egyes szóbeszédek szerint pedig a helybéli Neumann család egyik fia Kossuth mellett harcolt, majd követte vezérét a számüzetésbe” – írja Cseh Viktor a Vidéki zsidó örökség című könyvében.
Egy tréfás anekdota is fennmaradt a mádi zsidóról, az „ott vagyunk, ahol a mádi zsidó” szólás eredetéről. Eszerint élt egyszer Mádon egy zsidó fuvaros, akit elküldtek áruért, ám a sok munka és a korai kelés miatt útközben elnyomta őt az álom. Elért aztán egy kocsmához, ahol viszont tréfás kedvű legények megviccelték őt: csendesen megfordították a szekerét, a lovai pedig, amik jól ismerték az utat, szépen hazabandukoltak. Így amikor a fuvaros felébredt, ugyanott találta magát, mint a kiindulópontján: odahaza. Ezért mondják azt, ha valaki a nagy időráfordítás ellenére sem halad semmit a dolgával, hogy „ott van, ahol a mádi zsidó”.
A zsinagóga belső terében négy oszlop tartja a tetőzetet: az így kilenc térre osztott nagyteremben középen kupola fedi a teret a tóraolvasó asztal fölött.
Míg a férfiak a földszinten, a nők a karzaton kaphattak helyet: a nők imahelye eredetileg nagy ívekkel nyílt a férfiak imatermébe.
A zsinagóga belső falait gazdagon díszítették. Mór stílusú dekoratív festések, geometrikus és növényi minták kerültek a falakra, de csillagmotívumokat is felfedezhetünk. A belső teret a kék, a vörös, a sárga és az arany színek uralják, pompájukkal felidézve a mádi zsidó közösség egykori, letűnt fénykorát.
A helyi zsidóság története ugyanis a 20. század derekén tragikus véget ért. 1881-ben Mád 3471 lakosából még 882 izraelita volt. 1944-ben az akkor 230 fős közösséget előbb összegyűjtötték a zsinagógában, majd három csoportban Auschwitzba hurcolták őket.
A 2. világháborút és a holokausztot csak kis töredékük élte túl – de voltak, akik visszatértek Mádra.
1945-ben hét fiatalembert, 1946-ban már 40 főt számolt újra a közösség, még rabbit is választottak az újrakezdés reményében – de az ötvenes években a legtöbben elhagyták Mádot. Az utolsó állandó mádi zsidó lakos 1994-ben hunyt el.
Látni a láthatatlant, felfogni a felfoghatatlant
A 80 éve felszabadult gettó emlékműve
A mádi zsinagóga viszont ma újra régi fényében tündököl. 2000-ben kezdődtek a felújítási munkálatok a tetőzet lecserélésével és az újravakolással, majd jött a belső terek rekonstrukciója is.
A szakszerű, példaértékű renoválást 2005-ben Europa Nostra-diplomával ismerték el.
2016-ban a zsinagógával szomszédos rabbiház és jesiva épületét is felújították, s létrejött a Csodarabbik útja nevű zarándokút központja.
Europa Nostra-közönségdíjas a szászalmádi erődtemplom
Ez az Europa Nostra-közönségdíjas épület is érdekelhet!
Nézd meg a zsinagógát az E-örökség oldalán 3D-ben is!
Fotó: E-Örökség, Wikipedia, Képcsarnok
