Öröm és üröm olykor szorosan összefonódik: Budapest dunai panorámája már 1987-ben, még a vasfüggöny idején felkerült az UNESCO világörökségi listájára, kilenc évvel később azonban a budai Duna-parton álló Várkert Bazár bekerült a legveszélyeztetettebb műemlékek közé. Miként kezeli ma a magyar főváros azt a kihívást, hogy a romos állagú épületeket felújítsa, és az örökség veszélyeztetése nélkül ötvözze a régit az újjal?
A „Csipkerózsika-álmából” felkeltett bazár
Büszkén magasodik a város fölé a Budavári Palota 300 méter hosszú, eredetileg neobarokk, majd a háború utáni újjáépítés óta klasszicista homlokzata. A palota északi szárnyát jelenleg a Hauszmann-program keretében állítják vissza neobarokk architektúrájára és eredeti tömegére. A palota alatt, az Erzsébet híd és a Lánchíd között a Várkert határozza meg a folyó felé erősen lejtő területet. E terület városépítészeti egységbe foglalására, az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés utáni nagyszabású városrendezési munkálatok során, a Várkert egy új, rendkívül vonzó bejárattal bővült: az úgynevezett Bazárral, amely egy neoreneszánsz stílusú, nyitott pavilon-architektúra, amelyet a kor sztárépítésze, Ybl Miklós tervezett. Az 1875 és 1883 között emelt komplexum
1996-ban felkerült a World Monuments Fund által összeállított, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékét tartalmazó listájára.
Csak 2011-től kezdődhetett meg a Várkert Bazár teljes rekonstrukciója, melynek 8,6 milliárd forintos költségét 75%-ban az Európai Unió fedezte. A budapestiek lassan visszahódították a 2014 nyara óta ismét teljes egészében látogatható Várkert Bazárt. Az együttes nemcsak kiválóan restaurált történelmi épületállományt kínál a régi falak mögötti kortárs kialakítású közterekkel és új funkciókkal ötvözve, hanem mindenekelőtt végre ismét használható útvonalakat Buda épített történelmén keresztül, meglepő kilátásokat a dunai panorámára, új keresztirányú összeköttetéseket és akadálymentes hozzáférést a Várnegyedhez és magához a Várhoz.
A KÖZTI építésziroda Pottyondy Péter és Potzner Ferenc vezette csapatai több évtizedes Csipkerózsika-álom után keltették ismét életre a 140 éves Várkert Bazárt:
a világörökségi Budapest egy igazi ékszerdobozt kapott vissza, a kortárs építészet pedig megtalálta benne a helyét. Potzner Ferenc a várpalota lábánál megjelenő új elemek kapcsán így fogalmazott: „a régi jó dolgok” kényszerű bontásáért aggódók szívébe újabb kés, hogy „formavilágában kortárs megfogalmazásokat” fognak használni ahhoz, hogy használható és élő legyen majd a terület.
Tégla-párbeszéd: Régi iskola és új tornacsarnok
Földes László építész a budai Várnegyed bátor, kortárs építészeti nyelvezete mellett érvelve így vall: „A Toldy Ferenc Gimnázium tornatermére vagyok a legbüszkébb, mert érzékeny helyszínre, a Budai vár oldalába, a Petschnig János által 150 évvel ezelőtt épített neogótikus iskola mellé kellett egy tornacsarnokot építeni úgy, hogy az legyen jól használható, illeszkedjen a főépülethez és a várlejtő miliőjéhez.”
A Várkert Bazártól valamivel északabbra, csak pár lépéssel a budai Várnegyed második városi súlypontja, a neogótikus Mátyás-templom alatt, 2004-ben bővült a Toldy Ferenc Gimnázium egy új tornacsarnokkal. Maga a régi iskolaépület 1859-ben épült neogótikus téglaarchitektúrával, hangsúlyozva az úgynevezett Víziváros stilisztikai sokszínűségét. Ezt a területet eredetileg két- vagy háromszintes barokk lakóházak jellemezték, de az idő folyamán az éppen aktuális stílusok szerint formálták át. Ma itt éppúgy találkozhatunk túl magasra sikeredett historizáló épületekkel, mint a szocialista realizmus idejéből származó bátor tervekkel – mindezt a világörökségi területen belül.
Az új tornaterem érzékenyen reagál a környezetre: tégla, beton, fa és fény elemeiből alkotott racionalista-minimalista épületet.
Egy keskeny épületsáv viszi tovább a Donáti utca vonalát, amely öltözőket, tanári szobákat és egy rajztermet foglal magában. A belső közlekedőzóna egyben nézőtéri lelátóként is funkcionál, közvetítve a mélyebben fekvő, lejtőbe süllyesztett tornacsarnok felé. Különleges megoldás a lépcsőházi szárny lágyan lejtő tetőfelülete, amelyet teljes egészében tégla borít, így a régi iskola felől nézve izgalmas, modern tetőtájkép tárul elénk.
CEU – A város megnyitása
A pesti oldalon a Közép-európai Egyetem (CEU) 2017-ben felavatott új főépülete keresi a közvetlen kapcsolatot a várossal és a folyóval. Az ír építészek, Sheila O’Donnell és John Tuomey kifejezett célja az volt, hogy ne csak a belvárosi egyetemi campust szervezzék meg hatékonyabban, hanem az oktatási épületet mindenekelőtt integrálják a városi környezetébe.
Egy rövid utca végén, a Lánchíd közelében emelkedik a mészkőburkolatú, befelé tört homlokzat: mintha a budai hegyek felől érkező szél vagy a folyó hullámai nyomták volna be a külső falat.
Ez a visszaugrás a Vigyázó Ferenc utca végén egy kis előteret, és ezáltal egy városépítészetileg is értelmes campus-bejáratot hozott létre. Bár a szomszédos házak Pestre jellemzően vakolt homlokzatokkal rendelkeznek, az egyetem új épülete természetes kőhomlokzat díszítést kapott, és mégis – színében és arányaiban egyaránt – kiválóan illeszkedik a Nádor utca megjelenésébe.
Figyelemre méltó a környező ablakosztások finom megidézése és azok makulátlan összeillesztése kortárs homlokzattá. A CEU főépületének belseje – a Várkert Bazár új funkcióihoz hasonlóan – megengedhet magának egy radikálisabb, 21. századi nyelvezetet. Látszóbeton felületek, nyers téglafalazat és sok világos fa dominálja a háznyi magasságú átriumot, amely egyben csuklópont a szomszédos, szintén radikálisan felújított régi épületszárny felé.
Az építészeti válaszok, amelyeket az ír építészpáros feldolgozott a budapesti egyetemi épületben, kivételesen reflektálnak a történelmi kontextusban való építés kihívásaira.
Sheila O’Donnell, aki a projektért 2019-ben elnyerte az Nők az Építészetben díjat, így fogalmazott: „Szeretjük azt hinni, hogy a fenntartható szemlélet a legelső koncepcionális résznél kezdődik: hogy hogyan kerül az épület a helyére és hogyan reagál a környezetére. A műemléki, építészeti örökség ápolása, újrahasznosítása szerintem a fenntarthatóság szerves része.”
