Az augusztusi kiugró növekedés után szeptemberben ismét jelentősen visszaesett a magyar építőipar teljesítménye, miközben az építési költségek tovább emelkedtek. A legaggasztóbb azonban az új szerződések drámai visszaesése, amely arra utal, hogy az ágazat kilátásai továbbra sem kedvezőek.
Szeptemberben az előző hónaphoz képest 9,9 százalékkal csökkent a magyar építőipar termelése, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 5,6 százalékos volt a visszaesés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal november 13-án közzétett adataiból.
A gyengülő teljesítmény különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az építőipari termelői árak közben tovább emelkedtek: 2026 harmadik negyedévében 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az ágazat tehát kevesebbet termel, de egyre magasabb árakon.
A múlt havi kiugrás után ismét visszaesés következett
Alig egy hónapja még egészen más számokról számolhattunk be. Októberi cikkünkben az építőipar 21,9 százalékos éves növekedéséről írtunk, amely akkor az előző hónaphoz viszonyítva 14 százalékos bővülést jelentett. Már akkor felhívtuk azonban a figyelmet arra, hogy a kiugró eredmény mögött elsősorban az infrastrukturális beruházások álltak, és a szerződésállomány alakulása nem utalt tartós fellendülésre.
A mostani adatok ezt az óvatosságot igazolják. Ráadásul a KSH időközben az augusztusi eredményeket is lefelé módosította: az éves növekedés a korábban közölt 21,9 helyett 19,7 százalék lett, a havi emelkedés pedig a felülvizsgált adatsorban már csak 6,4 százalék.
Egyik hónapban növekedés, a másikban visszaesés
Az ágazat rendkívül ingadozó havi teljesítménye mögött 2022 óta összességében lefelé tartó tendencia rajzolódik ki. Az augusztusi kedvező adat így inkább átmeneti fellendülésnek bizonyult, mintsem egy tartós növekedési időszak kezdetének.
Ezt mutatja a hosszabb időszakot átfogó statisztika is: 2026 első kilenc hónapjában az építőipar teljesítménye összességében pontosan megegyezett az egy évvel korábbival. Az egyes hónapok látványos emelkedései és visszaesései tehát lényegében stagnáló éves teljesítményt eredményeztek.
Az infrastruktúra-építés húzza lefelé az ágazatot
Az építőiparon belül jelentősen eltérően alakult az egyes területek teljesítménye. Miközben az épületek építésének volumene éves összevetésben 5,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké, vagyis elsősorban az infrastrukturális beruházásoké 22,2 százalékkal csökkent.
Az út- és vasútépítésben 20,9 százalékos, a közműépítésben pedig 28 százalékos visszaesést mért a KSH. A legnagyobb súlyú építőipari ágazat, a speciális szaképítés termelése ugyancsak 9,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A számok alapján az épületek építésénél tapasztalható növekedés egyelőre nem tudja ellensúlyozni az infrastrukturális beruházások gyenge teljesítményét.
Egyre drágább az építés
Miközben a termelés csökken, az építőipari árak emelkedése nem állt meg. A harmadik negyedévben az építőipari termelői árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet, és az előző negyedévhez képest is 0,9 százalékkal nőttek.
A legnagyobb, 6,2 százalékos drágulást a speciális szaképítésben mérték, míg az egyéb építmények építése 5,4, az épületek építése 4,4 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Ez különösen kedvezőtlen helyzetet teremt az építkezést vagy felújítást tervezők számára. A gyenge kereslet és az építőipari kapacitások kihasználatlansága önmagában nem eredményez árcsökkenést. A beruházók így továbbra is növekvő kivitelezési költségekkel szembesülhetnek.
Drámai visszaesés az új szerződéseknél – a jövőkép sem kedvező
A szeptemberi jelentés legaggasztóbb számai azonban nem a tényleges termelésről, hanem a jövőbeni munkákat megalapozó megrendelésekről szólnak.
A szeptemberben megkötött új építőipari szerződések volumene 34,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére kötött új szerződéseknél 22,7 százalékos, az egyéb építmények esetében pedig 43,6 százalékos volt a visszaesés.
Ráadásul nem egyszeri jelenségről van szó: augusztusban az új szerződések volumene még ennél is nagyobb mértékben, 55,2 százalékkal zuhant éves összevetésben.
A vállalkozások teljes szerződésállománya szeptember végén 14 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó állomány ugyan 2,1 százalékkal nőtt, az infrastrukturális beruházásoké viszont 19,2 százalékkal csökkent.
Drámai visszaesés az új szerződéseknél
Mindez azért különösen fontos, mert a most megkötött szerződésekből lesznek a következő hónapok és évek építkezései. A tartósan alacsony megrendelésállomány ezért a későbbi termelésre is kedvezőtlenül hathat.
2027-ben az állami beruházások remélt élénkülése, az uniós források megjelenése, a lakásépítést és lakásfelújítást támogató programok és az ipari beruházások hozhatnak javulást.
A magyar építőipar helyzetét továbbra is az erős ingadozás, a visszafogott beruházási kereslet és az emelkedő árak határozzák meg. Az augusztusi kiugró eredmény nem bizonyult trendfordulónak, az új megrendelések drámai csökkenése pedig arra figyelmeztet, hogy a tartós fellendülésre még várni kell.
