A kormányváltásnak csupán politikai vonatkozásai vannak, számos elindított, vagy tervezett beruházás sorsa vált kérdésessé. Összegyűjtöttük a legjelentősebbeket.
Egy-egy kormányváltásnak sosem csupán politikai vonatkozásai vannak, hanem sokszor kihat az előző vezetés által kezdeményezett, elindított építkezésekre is. Ennek nevezetes példája az első Orbán-kormány alatt leállított Nemzeti Színház beruházás az Erzsébet téren, aminek helyén ma közpark és rendezvényhelyszín üzemel. Nézzük, milyen projektek váltak kérdésessé, akár az építkezés, akár a tervezés fázisában!
Nemzeti Hauszmann Program
A budai Vár átfogó helyreállítását-rekonstrukcióját összefogó program 2018-ban indult. Eddig jelentős elemek, illetve önálló épületek készültek el: 2021-ben adták át a rekonstruált Szent István termet és a hozzá kapcsolódó helyiségsort, elkészült a Főőrség és a Lovarda épülete is. Előrehaladott állapotban van a József főhercegi palota építkezése is. A királyi palota egykori A-épületét, ahol a Munkásmozgalmi Múzeum működött a rendszerváltás előtt már teljesen lebontották, hogy helyet biztosítsanak a rekonstrukciónak, vagyis a Hauszmann-féle állapot helyreállításának.
Mivel a bontás már megtörtént, a munkát minden bizonnyal be kell fejezni, egy üres terület nyilván nem lenne szerencsés a Vár közepén.
A program többi eleme kérdéses, ebben természetesen nem csak a politikai szándék, hanem a pénzügyi-gazdasági helyzet alakulása fontos szempont lesz majd.
Steindl Imre Program
A Parlament és a Kossuth tér történeti állapotának helyreállítását célzó program 2011-ben indult és mára legtöbb eleme megvalósult: többek között a Parlament helyreállítása nagyrészt lezárult, megépült a látogatóközpont és a mélygarázs és – ami a nagyközönség számára leginkább látható – megtörtént a tér tájépítészeti megújítása is, a korábbi parkoló megszüntetésével és a téren állt szobrok helyreállításával és rekonstrukciójával.
A Nemzet főterének megújítója:
Wachsler Tamásra emlékezünk
A programot a 2025-ben elhunyt Wachsler Tamás vezette, magas szakmai és esztétikai színvonalon. Jelenleg a Kossuth tér két épületének, a Kúriának (Hauszmann Alajos egyik főműve) és az Agrárminisztériumnak a helyreállítása zajlik.
Míg előbbi mögött széles konszenzus tapasztalható, a minisztériumi épületben zajló folyamatok megosztóak: az épület hátsó szárnyát, melyet már az 1887-es átadás után pár évvel átépítettek szinte teljes egészében lebontották, hogy helyére új szerkezetű és alaprajzi beosztású, de az eredetivel megegyező homlokzatú szárny épül. Miután már a szerkezeti munkák zajlanak, feltehetően ezt a beruházást is érdemes lenne végigvinni.
Liget Projekt
A Városliget megújítását célzó projektet 2012-es indulása óta heves szakmai és politikai viták kísérik. Az elmúlt években elkészült a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza épülete, továbbá felépült a kevésbé szem előtt lévő, de a múzeumi szakma számára nagyon fontos Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ.
A középületnek a nemzethez kell szólnia
Ferencz Marcel Kossuth-díjról, hitről és hazáról
Lezajlott a Szépművészeti Múzeum épületének helyreállítása a Román-csarnok restaurálásával egybekötve, valamint a korábban ott tárolt gipszmásolat-gyűjtemény a szintén helyreállított Csillagerődben kapott helyet. Elkészült parkhelyreállítás első üteme is, ami főként az új épületek körüli területrészeket érintette. A koncepcióban szereplő többi épület: a Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza (eredetileg Közlekedési Múzeum), Városligeti Színház tervezése már 2018-19-ben leállt.
Ezek az építési helyek azóta is parlagon hevernek, palánkkal körbevéve. Az új kormányzat minden bizonnyal nem fogja megépíteni ezeket az épületeket, az is valószínűsíthető, hogy a Városliget visszakerül a Fővároshoz – az ő elképzeléseik szerint ezeket a területeket visszaintegrálják a történeti parkba. További kérdéseket vet fel az állatkert területén felépült, gyakorlatilag szerkezetkész Biodóm sorsa is.
Közlekedési Múzeum Debrecenben
2025 novemberében zárult le a Debrecenbe tervezett Közlekedési Múzeum tervpályázata. Az épületet a város külterületére, a BMW-gyár szomszédságába tervezték. Míg a 2024-es ötletpályázatot a debreceni Archiko Kft. nyerte, a végleges megvalósítás alapjául szolgáló, 2025 novemberében lezárult meghívásos építészeti tervpályázaton már a DAW Építész Stúdió Kft. pályaművét választotta győztesnek a zsűri.
A pályaműben megjelenő szalagszerű kialakítás valóban ikonikus lenne – ugyanakkor a megvalósítás erősen kérdésessé vált, noha hivatalos nyilatkozat még nem született az ügyben. Korábban éveken át folyt a múzeum budapesti helyszínének tervezése a 2019-es tervpályázaton győztes New York-i építésziroda, a Diller Scofidio + Renfro pályaműve alapján.
Egy szalagban lesz a közlekedés új otthona
Beszélgetés Katona Andrással a debreceni Közlekedési Múzeum győztes pályatervéről
Pázmány Campus
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem palotanegyedi kampuszának tervpályázata 2021-ben zárult le. A KÖZTI és a Hamburg C építésziroda nyertes pályaműve alapján indult a továbbtervezés. A bontási munkák itt is lezajlottak, mára eltűnt a Magyar Rádió központi irodaháza, a Festetics-palota kertjébe beépített Üzemépület és az úgynevezett Bunkerstudió. Lebontották továbbá a két háború között épült szárnyakat, a 6-os stúdiót, valamint az 1949-ben épült Pagodát, vagyis az udvaron álló pavilont is.
A projekt tehát a lehető legkritikusabb szakaszban van:
a bontások már befejeződtek (a munkákat a kerületi önkormányzat külön védetté nyilvánító rendelettel kívánta megakadályozni), az építési munkák még nem indultak el. Ráadásul a projekt része a területen található két főúri palota – az Esterházyak és a Károlyiak városi rezidenciái – helyreállítása is. Különösen ez utóbbi épület van nagyon rossz állapotban, így a munkák esetleges leállítása komoly következményekkel járhat.
Építészeti Múzeum
A legmostohább sorsú magyar múzeum minden kétséget kizárólag a magyar építészeti örökséget őrző gyűjtemény: a múzeum 1968-as alapítása óta még sosem rendelkezett önálló épülettel, illetve bemutatóhellyel. Ezt részben orvosolta a 2022-ben megnyílt Walter Rózsi-villa a Bajza utcában, mely azóta is több izgalmas kiállításnak adott otthont. A villa mögötti területen, az egykori BM-kórház helyén kívánják felépíteni az új múzeumegyüttest.
A 2023-as tervpályázat győztes pályaműve (BIVAK és a Tér és Forma Építész Iroda) egy valóban ikonikus épület lenne: a sátorszerű, Zsolnay-cserepekkel borított tömeg egyszerre utal a századfordulós magyaros szecessziós törekvésekre, Kós Károly és Lajta Béla életművére, valamint a huszadik századi magyar organikus iskola, illetve Makovecz Imre építészetére. A projekt jelenleg előkészítési fázisban van, ennél fogva a folytatása bizonytalan.
Múzeum, ami mer játékos lenni
Interjú Almássy Kornéllal, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatójával
Magyar Természettudományi Múzeum
A természettudományi múzeum Debrecenbe költözéséről 2020-ban döntöttek, ezt a kormány négy évvel később megerősítette. A tervek szerint a cívisvárosban két helyszínen mutatják be a gyűjteményt: egy kiállítóközpont épülne a Nagyerdőben, az egykori Loki-stadion helyén, valamint egy gyűjteményi központ a város nyugati részén, az Egyetemi Innovációs Ipari Parkban. Előbbi lenne a hagyományos múzeum, míg utóbbi raktározási, kutatási és oktatási funkciókat kapna.
Mindkét együttes tervpályázata lezárult: a múzeumot a világhírű dán BIG (Bjarke Ingels Group) és a Lukács és Vikár Építész Studió tervezi, a gyűjteményi központ pályázatát a mexikói Sordo Madaleno, az Építész Studió és a brit Buro Happold konzorciuma nyerte. Mivel mindkét projekt még tervezési fázisban van, és a múzeum Debrecenbe költözését kritika övezte, ezért a projekt leállítása erősen valószínűsíthető.
Gödöllői Királyi Kastély
A nagyszabású barokk együttes, melyet a 18. században Grassalkovich Antal, a korszak legendás birtokszerzője építtetett, a rendszerváltás után legkorábban megújult kastélyok közé tartozik: a központi szárny 1996-ban nyílt meg, ezt számos további ütem követte, igaz a teljes befejezésre azóta sem került sor. 2025 októberében jelentették be, hogy a teljes együttes megújul, melyre a kormány és az OTP Bank 20-20 milliárd forintot biztosít. A tervek szerint helyreállítják a korábbi felújításokból kimaradt épületszárnyakat, így a Narancsházat és a Sörházat és a Muzsikus-szárnyat, befejezik a teljes park rekonstrukcióját, elbontják a még meglévő, a kastélyhoz nem illő, második világháború utáni épületeket. Sor kerül a kápolna restaurálására is, továbbá elvégzik a kilencvenes években felújított szárnyak mára igencsak időszerű gépészeti fejlesztését is.
A terveket széles körű szakmai konszenzus övezi, így a projekt megvalósítása leginkább a pénzügyi tényezők függvénye lesz majd.
Magyar Királyi Pénzügyminisztérium
A Szentháromság téren álló, 1904-ben átadott történeti Pénzügyminisztérium részleges rekonstrukciója és helyreállítása 2025 elejére fejeződött be. A Fellner Sándor tervei szerint épült neogótikus székház a második világháborús ostrom során erősen megsérült, majd Rados Jenő és Kotsis Iván tervei szerint állították helyre, a korszakra jellemző módon historizáló formáit „visszanyesve”. Így elbontották a középrizalitot a díszes tetőzettel, illetve az azt megkoronázó tornyokkal együtt. Ez érintette a belső térszervezést is, értelemszerűen megszűnt a díszterem eredeti formája. A minisztérium ekkor már Pestre, a ma ismert székházába költözött, a leegyszerűsített palota sokáig nem találta funkcióját, egyetemi kollégium és különböző hivatalok működtek a falak között.
Az épület helyreállítása 2018-ban indult, a program szerint rekonstruálták a térre néző szárnyat, a történeti belső terekkel, míg a tömb közepén új irodaegység épült. Az átadás 2025-ben történt, ekkor – sokak meglepetésére – a Belügyminisztérium kapta meg az épületet, ugyanakkor a költözés még nem zárult le.
Az épület sorsa innentől tehát nem műszaki-építészeti, hanem politikai szempontú,
kérdéses, hogy az új kormányzat milyen célra kívánja használni az épületet. Ez a kérdés aktuális a Karmelita esetében is erről itt írtunk:
