Hogy lehet kezelni a lakáskrízist? Miben hasonlítanak a tankerhajók és az ingatlanfejlesztők? Összeegyeztethetőek-e az ingatlanfejlesztők, illetve az önkormányzatok érdekei? Mi a helyzet a Balaton partján? Mindezekről is szó volt a Helyzet podcast legújabb adásában. Lánszki Regő országos főépítész vendége ezúttal Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke, a WING Zrt. kereskedelmi- és szállodaportfólióért felelős vezérigazgató-helyettese volt.
Az ingatlanfejlesztés hajója
„Az ingatlanfejlesztőt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas tankerhajót – kezdte Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke, a WING Zrt. kiskereskedelmi- és szállodaportfólióért felelős vezérigazgató-helyettese Lánszki Regő országos főépítész azon kérdésére válaszolva, hogy mennyire tudnak a piaci szereplők előre kalkulálni. Ahhoz, hogy irányt váltson, két napra van szüksége. Emiatt nekünk legalább 3-5 évvel kell előre gondolkodnunk.”
Az ingatlanfejlesztést egyébként több nagy területre lehet bontani. Az új lakások építése fut és látnak is benne még növekedési potenciált, de szintén fejlődik az iparlogisztika is, ami Magyarország úthálózat-fejlődésének és a vidéki iparosítási programnak is köszönhető. A harmadik jelenlegi sláger az a szálloda: a turizmus növekedése világjelenség – mutatott rá szakember. Takács ugyanakkor hozzátette:
a főváros szállodakapacitása alulfejlett és a kínálatban nincsenek olyan attrakciók, amelyek idevonzanák az embereket.
Emellett a turizmus volumenében is volt visszaesés – az elmúlt 2-3 évben el volt kényeztetve Budapest, például népszerű sporteseményekkel –, de
mindig attraktívnak kell maradni
– figyelmeztetett. A szakember a balatoni helyzetet sem úgy látja, mint szerinte a többség. Véleménye szerint ott is bőven lenne még tennivaló és növekedési lehetőség, a turista ugyanis nem keverendő össze a nyaralótulajdonossal, hiszen a kettőnek eltérő viselkedési és fogyasztási szokásai vannak.
A lakáskrízis megoldása a munkahelyteremtés?
Ezt követően a lakáskrízisről és az arra adható lehetséges válaszokról volt szó az adásban.
Budapesten beszélhetünk lakáskrízisről, de az ország más területein sok az üresen álló lakás – mutatott rá Lánszki Regő.
Takács ezzel egyetértve azt hangsúlyozta, hogy az ország vízfejűsége és a főváros elsöprő gazdasági ereje miatt nehezebb helyzetben vagyunk, mint például Lengyelország, ahol van legalább 8-9 olyan nagyváros, ami éppen csak kisebb, mint Budapest, így jóval stabilabb urbanisztikai hálózattal rendelkezik.
„Sok esetben a lakáskrízis megoldásának kulcsa az adott területen történő munkahelyteremtés, a magas hozzáadott értékű szektor betelepítése, hiszen minél nagyobb a jövedelmi viszonyok és az elérhető ingatlanok piaca közötti különbség, annál nagyobb a probléma” – jelentette ki Takács.
Ingatlanfejlesztők vs. önkormányzatok?
A beszélgetésben Takács beszélt az ingatlanfejlesztők és az önkormányzatok együttműködésének kihívásáról is. „A helyileg érvényben lévő szabályozási tervnél többet nyom a latba az, hogy a helyi városvezetés mennyire köteleződik el mellette, vagy engedi el azonnal, ha lakossági tiltakozás történik”– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a magatartás sokszor a fejlesztések gátja.
Lánszki ekkor hangsúlyozta, hogy az ingatlanfejlesztők és egyéb szereplők változó igényei mellett
az önkormányzatoknak a helyiek igényeit is szem előtt kell tartania.
A témánál maradva Takács személyes tapasztalatai alapján azt is felhozta, hogy az önkormányzatokból sokszor hiányzik az a gazdasági szakember, akinek segítségével önfenntartó irányt vehet a település gazdasági működése, amivel a lakosságvesztés is visszafordíthatóvá válna.
Az építési szabályzatok kérdésében megjegyezte, hogy örvendetesnek tartja, hogy az építési szabályzatok már nagyobb önállóságot biztosítanak a helyi tervtanácsoknak, ám az ezzel járó felelősséget szerinte sokan nem érzik át.
Mint azt Lánszki Regő a podcastben kihangsúlyozta és korábban mi is megírtuk, az OTÉK-ot váltó TÉKA számos kérdésben igyekszik nagyobb hangsúlyt fektetni a helyi közösségi igények és szempontok figyelembe vételére.
A beszélgetés vége felé Takács arról beszélt, hogy „az építési engedéllyel kapcsolatos bürokráciai folyamatokat érdemes minél rövidebbre fogni, hiszen akkor az emlegetett tankerhajó is sokkal könnyebben manőverezhető”. Lánszki ezzel egyetértve rámutatott, hogy az új építészeti törvény is ezt támogatja.
Irodából lakóház?
A podcast zárásaként a funkcióváltás témáját is érintették a résztvevők, amely manapság globális trendnek számít. Lánszki Regő elmondta, hogy ők is számos ilyen átalakítási tervvel találkoznak. A kérdés ráadásul fenntarthatósági szempontból is rendkívül fontos, hiszen például egy kihasználatlan, szerkezetkész iroda lakóházzá alakítása jóval kisebb anyagi és környezeti teher, mint egy új társasház építése és a másik épület lerombolása. Takács Ernő épp
a funkcióváltás erősítésében lát kitörési lehetőséget, szerinte ebben hazánkban még rengeteg potenciál van.
